Információink szerint két szolgálatban lévő rendőrt vertek meg cigányok Kenderesen. Az ügyben teljes a hírzárlat. A megyei kapitányság ügyeletes sajtóreferense nem kívánta kommentálni az információnkat, hétfőre ígért tájékoztatást.
Tudósítónk Kenderesen van már. Hamarosan bővebb beszámolóval jelentkezünk!
Frissítés:
Kenderes belterületén rendőri intézkedésre került sor, 2013 január 24-én. Ennek során egy gyanus személygépkocsit igazoltattak a járőrök. Az igazoltatás alá vont személyek nem rendelkeztek okmányokkal és láthatóan ittas állapotban voltak. Ekkor a kenderesi rendőrök erősítésként kihívták a kisújszállási rendőröket, mivel az intézkedés alá vont járműben négy, jól ismert, hírhedt cigány ült.
Amikor a cigányok meglátták a közeledő kisújszállási járőrautót, bepattantak az autójukba és elszáguldottak a helyszinről a lakásukhoz. A járőrök követték a menekülő autót. A cigányok a házukhoz érve kiszálltak az autójukból és a helyszínre érkező, őket üldöző rendőrökre minden előzmény nélkül, azonnal rátámadtak.
A rendőrökre a nyégy cigányból három támadt rá. Két intézkedő rendőr könnyű sérüléseket szenvedett. Mivel ez az egész a cigánysoron történt, a környező házakból igen sok cigány verődött össze a rendőrök köré. A kritikus helyzetet csak nagyobb rendőri erősítéssel lehetett megoldani. A négy menekülőből azt a három cigányt, aki jogszerűen intézkedő rendőrökre támadt, előzetes letartóztatásba helyezték.
Egy kérdésem lenne az üggyel kapcsolatban: miért hordják a rendőrök a fegyverüket az oldalukon? Addig, amíg félnek a szolgálati fegyverüket használni, addig semmi esélye a rendnek.
Más kérdés, hogy ha egyszer használnák ilyen esetben a fegyverüket, akkor annak a következményei beláthatatlanok lennének.
A klasszikus tanításnak két módja van; a kenyér és a korbács, magyarán a jutalmazás és a büntetés..
A cigányok nem kenyeret kaptak a magyar társadalomtól, hanem cukrot. Ha az egyik nevelési módszer egyértelműen csődöt mondott, akkor alkalmazni kell a másik módszert.
Magyarország a legjobb úton halad a polgárháború felé!
Tarlós Endre - Jövőnk.info