A Via Nova ICS felvidéki magyar ifjúsági szervezet által
kezdeményezett tegnapi megmozdulás néhány tucat résztvevője a kormányprogram
elfogadásának egykori helyszínén, a régi kassai vármegyeháza előtt gyűlt
össze, hogy tiltakozzon a jogi szempontból hét évtized múltán is
érvényben lévő rendelkezések ellen.
A tiltakozók "Hetven éve
háborús bűnösök vagyunk, most már békét akarunk"és "Le a kassai
kormánypogrommal", illetve "Rehabilitációt Esterházynak"és hasonló
feliratú transzparenseket emeltek a magasba. Az összegyűltek a mellükre
tűzve viselték a mártír gróf Esterházy János egykori rabszámát, illetve
egy sárga M betűt is. Ez utóbbival arra emlékeztettek, hogy a
kitelepítés előtti napokban a felvidéki magyaroknak ilyen megjelölést
kellett hordaniuk. A régi kassai vármegyeháza előtt Gubík László,
a Via Nova ICS elnöke mondott beszédet, ebben hangsúlyozta: hetven év
után már legfőbb ideje, hogy a felvidéki magyarságról lemossák a háborús
bűnösség bélyegét, és bocsánatot kérjenek a közösséget ért
jogfosztásért. Az összegyűltek a beszéd után átvonultak a
Csáky-Dessewffy-palota udvarába, ahol megkoszorúzták Esterházy János
szobrát, majd felolvasták a gróf 1944-ben írt, az akkori Magyar
Hírlapban közölt húsvéti gondolatait. Esterházy János a két világháború
közötti időszakban, majd a második világháború idején küzdött a
szlovákiai magyarok megmaradásáért és jogaiért. A szlovák Nemzeti
Bíróság 1947-ben halálra ítélte, a vád szerint a fasizmussal való
együttműködésért. Elnöki kegyelemben részesült, és életfogytiglani
büntetést kapott. A súlyosan beteg Esterházy a mírovi várbörtönben halt
meg 1957. március 8-án. Gubík László a rendezvényt követően az
MTI-nek azt mondta: bár nincsenek vérmes reményeik arról, hogy milyen
lesz a rendezvény visszhangja a szlovák, illetve a cseh közbeszédben,
remélik, arra mégis felfigyel a szlovák és a cseh politikum. "Bízom
benne, hogy nem kell újabb hetven, hanem újabb hét évet sem megélnie
háborús bűnösként a felvidéki magyaroknak" - jelentette ki Gubík László. Az
1945. április 5-én az akkori csehszlovák kormány által Kassán
elfogadott kormányprogram az ország területén élő összes németet és
magyart háborús bűnösnek mondta ki. Ez a dokumentum volt az alapja
Edvard Benes csehszlovák államfő azon hírhedt elnöki dekrétumainak,
amelyek alapján a második világháború után több mint két és fél millió
németet és mintegy százezer magyart fosztottak meg vagyonuktól,
állampolgárságuktól és telepítettek ki vagy üldöztek el az országból.
Az
úgynevezett Benes-dekrétumokat ugyan ma már gyakorlatilag nem
alkalmazzák, de mivel nem érvénytelenítették őket, továbbra is részei a szlovák és a cseh jogrendszernek.
Hírfigyelő Szolgálat - Jövőnk.info
