Nincs veszély! Mégis...
Drasztikusan, mintegy 19 ezerről több mint 42 ezerre nőtt a benyújtott menedékjogi kérelmek száma egy év alatt Magyarországon - mondta a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója mai sajtótájékoztatóján, Budapesten.
2012-ben 2157 menedékjogi kérelmet nyújtottak be, 2013-ban 18 900-at, tavaly pedig 42 777-et, a növekedés mértéke még a hatóságot is meglepte. A tavalyi menedékkérelmek növekedése nem az év elején kezdődött, hanem nyáron, és az év utolsó hónapjaiban volt igazán jelentős; novemberben 9 ezer, decemberben 13 ezer kérelmezőt regisztráltak, az idén pedig már több mint háromezret és még csak éppen két hete léptünk az új esztendőbe.
Mi lesz itt?
A novemberi adatok szerint Svédországban 7,78 volt az ezer lakosra jutó
menedékkérők száma, a mutató Magyarországon volt a második legmagasabb
(2,9), a harmadik pedig Ausztriában (2,68). Az EU tavaly és tavalyelőtt hosszú évek óta nem látott migrációs nyomással szembesült. Magyarország
- Németország, Svédország, Olaszország és Franciaország, azaz a
klasszikus befogadó államok után - az ötödik volt a benyújtott
menedékjogi kérelmek rangsorában a novemberi adatok alapján.
A migráció növekedésének kiváltó okai között van a válságövezetekben romló biztonsági helyzet, illetve, hogy
sokan a gazdasági nehézségek miatt indulnak útnak.Magyarországra egyrészt Törökország felől, Szerbián keresztül érkeznek
illegálisan migránsok, ez a legjelentősebb útvonal, másrészt Románián és
Ukrajnán keresztül. A menedékjogkérők több mint fele
gazdasági ok miatt indult útnak, a rossz szociális ellátórendszer, a
nehéz életkörülmények miatt, jellemzően Koszovóból, azaz a nemzetközi
védelmi igényük nem megalapozott. A gazdasági célból útnak indulók
gyakran kihasználják, hogy az elhúzódó eljárások ideje alatt különböző
támogatások illetik meg őket, A menedékjogi kérelmeket 79
országból nyújtották be, a kérelmezők fele Koszovóból érkezett, 20
százalékuk afgán, 16 százalékuk szír. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal felhívta a
figyelmet arra, hogy az eljárások több mint felét meg kell szüntetniük,
mivel az adott menedékkérő még az eljárás lezárulta előtt elhagyja az
országot.Magyarország tranzitország,
nem ide indulnak a kérelmezők, csak rajtunk keresztül vezet az út a
befogadó országokba - mondják. A kérelmek 10 százalékát
elutasították, és valamilyen védelemben a kérelmezők mindössze alig több
mint egy százalékát - tavaly 503 kérelmezőt - részesítettek.
Újra kell gondolni
Azt
mondta, az Európai Uniónak át kell tekintenie a menekültügyi
szabályokat, amelyek nem a jelenlegi kihívásokra adnak választ, és csak a
nagy befogadó államok tapasztalatait használják fel, ugyanakkor nem
veszik figyelembe a tranzitországok helyzetét. Újra kell gondolni a gazdasági
menekülteknek - azaz akiknek az élete nincs veszélyben, akik nincsenek
üldöztetésnek kitéve - kérdését, az úgynevezett biztonságos országokból
érkezők esetében például más normákat lehetne alkalmazni. Példaként említhető a gyorsított eljárás, vagy a területen maradás
jogának korlátozása, hogy az alaptalanul kérelmet benyújtó ne
élvezhesse a védelemben részesülőknek járó kedvezményeket. A rendelkezésre álló forrásokat - amelyek most megoszlanak a valódi
védelemre szorulók és a gazdasági menekültek között - a valódi védelemre
szorulókra kellene fordítani. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal bevallása szerint 2012-ben 1,1 milliárd forintot költöttek
menekültekre, 2013-ban 1,8 milliárdot, 2014-ben pedig 2,6 milliárd
forintot.
Ha csak tranzitállomás vagyunk, akkor mire fordítódik ez az összeg és minek? Csak adminisztrációért?
Bíró Dalma - Jövőnk.info