Az elmúlt időszak egyik legforróbb kérdésévé vált az olajár alakulása - hol horribilis árakról vizionálnak az elemzők és a szakértők illetve a tőzsde, hol pedig szinte bukásra ítélve közlik le az adatokat - egy biztos, a manipuláció valami nagy disznóság előkészületében. Ami immár négyéves mélypontja körül mozog. A Brent típusú olaj
hordónkénti ára a 80 dolláros szintet közelíti, vagyis elképesztő esésen
van túl. A
mögöttes okok között a lassuló világgazdaságból adódó visszaeső
keresletet szokták a leginkább hangsúlyozni. Az látszik ugyanis, hogy az
olajkereslet növekedésében legnagyobb szerepet játszó országok - mint
például Kína - szektorális gyengeségekkel küzdenek, és így a növekedési
kilátásaik romlanak. A visszaeső világpiaci kereslettel szemben pedig
egy stabil - sőt, az amerikai palaolaj miatt gyorsuló ütemben növekvő -
kínálat áll, amit eddig még a geopolitikai feszültségek sem voltak
képesek érdemben lerontani. A piaci egyensúlyt hozó ár tehát meredeken
esésnek indult, amit egyedül az olyan nagy piaci részedéssel bíró
szervezetek tudtak volna megállítani mint az OPEC (Kőolaj-exportáló
Országok Nemzetközi Szervezete, ami a világ kitermelésének ~42
százalékát adja). Ők viszont eddig nem fogták vissza a termelésüket,
aminek köszönhetően most meg egyre többen vélik úgy(az augusztusi árstatisztikák ellenére, ami az év végére egekbe szököt még), hogy tartósan alacsonyabb
olajárra rendezkedhetünk be.
Az olajból származó bevételek
visszaesése igen nehéz helyzetbe hozhatja azon országokat, akik
államháztartásának bevételi oldalán túlsúlyos az ilyen típusú jövedelem.
A mérleg másik oldalán viszont ez megtakarításként jelenik az olajat
inputként használó vállalatok esetében, sőt az üzemanyagárakon keresztül
a lakosságnál is. A Citigroup becslése szerint, ha a mostani árak
tartósak maradnának, azzal napi(!) 1,8 milliárd dolláros megtakarítás
keletkezne világszinten nézve. Ráadásul az olajár esésének olyan
tovagyűrűző hatásai is lennének más nyersanyagokra, ami miatt éves
szinten 1100 milliárd dolláros megtakarítás jöhetne létre. Ha ezek a
becslések helyesek, az akár érdemben is javíthat egyes országok
vállalatainak és fogyasztóinak a jövedelmi helyzetén, segítve a
gazdasági növekedést a világban - állítja Ed Morse, a Citigroup
árupiacokért felelős kutatási igazgatója.
A banki szakértő szerint az olajár esése először a földgáz piacán fejti ki a hatását, de később lefelé nyomja majd a réz, az acél és a mezőgazdasági termékek árát is, hiszen azok egytől egyig összefüggésben vannak az olajjal. Ennek a jelei egyébként úgy tűnik, hogy már most is látszanak a piacokon:
Az
OPEC viszont nyilvánvaló veszít ezen az átalakuláson: Morse szerint a
80 dollárra eső olajár nagyjából 200 milliárd dollárral csökkenti az
eddigi 1000 milliárdos éves bevételét a szervezetnek. Piaci becslések
szerint, ha az OPEC 1 százalékpontos termeléskiesést idézne elő a
világpiacon, azzal rövidtávon 10 százalékos áremelkedést tudna
kiváltani. Csakhogy jelenleg sokan úgy vélik, őket más stratégiai
megfontolások vezérlik. Elképzelhető, hogy az az ötletük támadt a
jelenlegi piaci struktúrát (és a csökkenő részesedésüket) látva, hogy
leteszteljék a tűrőképességét egyes alternatív - főleg észak-amerikai -
olajtermelő vállalatoknak - mutatott rá Antoine Halff, az IEA
(International Energy Agency) olajipari részlegének vezetője
hírügynökségeknek adott nyilatkozatában.
Nagyon bizonytalan, hogy pontosan miként reagál majd a közeljövőben az OPEC, és meddig marad ilyen alacsonyan az olaj ára. Ugyanis egyrészről nem transzparens a döntési folyamatuk, másrészről nem is egységes motivációk vezérlik a tagokat. Amennyiben viszont tartósnak bizonyul a lecsökkent ár, akkor több ország - például az egyébként is szenvedő Oroszország - komoly költségvetési kiigazítás elé néz, miközben más piacokon fellendülhet a fogyasztás (itt most nem a rugalmatlan olajfogyasztásra gondolunk, hanem a vagyonhatáson keresztül előidézett gazdasági fogyasztásra). A Citigroup európai energiakutató intézetének vezetője szerint ugyanis "ez egy jó nagy adag stimulus".
Gölöncsér Miklós összeállítása - Jövőnk.info