Saját tervezésű multikopterrel döntene rekordot egy erdélyi diák – adta közre a Transindex.ro hírportálja egy székely fejlesztő/tervező mérnök fiatalemberről, aki sorra viszi el a pálmát a drónok/kopterek szakterületén. Hozzáállása, gondolatmenete példeértékű lehet a mai fiatalság számára.
Bustya Attilának annyira megtetszett egy quadrokopter, hogy épített magának egyet. Akkora sikere van, hogy drón-manufaktúrát indítana Székelyföldön, de előbb a csíki hideg segítségével rekordot döntene.
Miért nem
építesz te is egy négymotoros helikoptert? Ez a véletlen felvetés nem hagyta
nyugodni Bustya Attilát– annyira nem, hogy nemcsak megépítette a
szerkezetet, de világrekord megdöntésére készül vele.
2013 nyarán, a Fekete-tengeren látott először quadrokoptert repülni Bustya
Attila, a brassói Transilvania Egyetem Gépjárművek és Környezet szakának
mesteris hallgatója. Teljesen lenyűgözte a látvány, és mivel állandóan
forrasztott és tervezett, kézenfekvőnek tűnt valami hasonlót építeni. „Már
aznap, míg a többiek fürdőztek, én már belemélyültem a többmotoros helikopterek
világába. Igazából vásárolni szerettem volna egyet, de a borsos áruk megrémített,
főleg amikor láttam, hogy csak néhány percig képesek a levegőben maradni” –
meséli. Miután hazaért a tengerről, belevetette magát a témába. Éjt nappallá
téve kutatott, míg rájött, hogy tudna építeni egyet. „Nekiálltam számolgatni.
Egyre több és több dolog derült ki a számadatokból, és amikor elégedett voltam,
lerendeltem Kínából egy rend elektronikát. Ki szerettem volna próbálni,
működik-e a dolog. Tudtam, hogy papíron egy 2 literes fogyasztású autót is
könnyű megtervezni. De amikor meg kell építeni, akkor mindig elcsúszik ez az
adat 5 liter
környékére.” Az első repülés idén február végén volt. Bustya rengeteg időt
veszített el azzal, hogy meg kellett tanulnia sok, repülőgép-modellező
berkekben egyszerűnek számító dolgot, mint például azt, hogy hogyan kell
kezelni és programozni a távirányítót. Kért segítséget a helyi modellezőktől,
azonban azok – mivel nem tőlük vásárolta az alkatrészeket – elutasították. „Az
első teszt több mint sikeres volt. A kiszámolt «mesés» 30 perc helyett közel 40
percig sikerült a levegőben tartani a koptert, nagyon meglepődtem.” Édesanyja
és barátnője unszolására benevezett az egyeteme által szervezett TDK-ra.
“Igazán nagy értelmét nem láttam, mert nem éreztem esélyesnek magamat” – így
Bustya. A konferencia napján ráadásul kiderült, hogy rengeteg jó dolgozat
fognak bemutatni. “Le is járt a bemutató, teljesen biztos voltam benne, hogy a
zsűri nem engem nevez meg győztesnek, de tévedtem: első helyezett lettem. Ez
adott egy nagy lökést, hogy talán van értelme ennél komolyabban foglalkozni a
dologgal.
|
|
| |||
| |||||
A konferencia után a vezető
tanárom, Ion Preda professzor úr rögtön odajött hozzám és megkért, hogy
az AFCO konferenciára (ez a mérnöki szakokon tanuló diákokok körében az egyik
legnívósabb konferencia) nevezzek, mert nagyon ígéretes a quadrokopterem.
Amint hazaértünk a barátnőmmel a konferenciáról, rögtön nekiálltam megtervezni
egy «nagy» koptert. Olyan szerkezetet akartam, amely képes elbírni egy
tükörreflexes fényképezőgép súlyát (El sem kezdődött,
máris betiltják a drónos fényképészetet Romániában. A pilóta nélküli repülőgépek helyzetét
rendezni hivatott rendeletbe egy abszurd kitétel is becsúszott. Egy értelmetlen
szabályozás
ellehetetlenítheti egy pár kísérletező kedvű romániai fotós és filmes munkáját:
a Közlekedési Minisztériumúj
rendelete engedélyhez kötné a kisméretű, kamerát vagy fényképezőgépet hordozó
drónok használatát. A január 13-án kelt kormányrendelet amúgy a drónok
helyzetét kívánja rendezni Romániában. Ez azért időszerű, mert ezek az eszközök
technikailag egyre kiforrottabbak, egyre népszerűbbek, és az áruk is egyre elérhetőbb. Ráadásul egyre több alkalmazási
területet fedeznek fel számukra: a hírhedt amerikai „célzott
likvidálások” mellett a pilóta nélküli repülőgépek remekül felhasználhatóak
a mezőgazdaságban, árvizek vagy tűzvészek megfigyelésére, vagy akár
olajvezetékek szivárgásának a felderítésére. Nagyon sok drónra
fényképezőgépeket is szerelnek: a magasból készített fotók rendkívül
látványosak. Amúgy drónnak nevezhető
minden olyan repülő eszköz, amely pilóta nélkül, akár távirányítással, akár
valamilyen automatikus irányító rendszer segítségével képes repülni. Így tehát
az egyszerű kis repülőmodellek, boltokban megvásárolható játékrepülők és -
helikopterek is drónoknak nevezhetőek. A skála
másik végén, szaküzletekben azonban nagyméretű, akár több kilós felszálló
tömegű, viszonylag erős motorokkal felszerelt drónok is kaphatóak. Mivel eddig
ezen eszközök helyzetét Romániában semmilyen jogszabály nem rendezte, és az
üzemben tartónak, a pilótának sem volt szüksége semmilyen képesítésre, jogos a
félelem, hogy ezek az eszközök lakott területen balesetet okozhatnak.
Nemzetközi szinten a drónok számára jelenleg nincsen egységes szabályozás. Az
Európai Unió 2016-ra tervezi kialakítani a saját, pilóta nélküli repülőgépekre
vonatkozó szabályozást – ez azonban csak a nagy, 150 kilónál nagyobb felszálló
tömegű drónokra lesz érvényes. A kisméretű, 150 kilónál könnyebb drónok
szabályozása) , a repülési ideje pedig meghaladja az 1 órát. Napi 18 órás,
megfeszített tempójú munkával sikerült is a konferencia előtti éjszaka
legyártani az utolsó alkatrészt. Reggel 6 órára össze is tudtam rakni a
szerkezetet. Miután kész lett, rögtön indultam is Brassóba, ahol szintén első
helyezett lettem.”
A konferencia után nekiállt tervezni két további változatot. Tervezés közben
eszmélt rá, hogy karnyújtásnyira van, sőt megdönthető lehet a jelenlegi
világrekord is. Attila, aki korábban gépészmérnöki diplomát szerzett a
marosvásárhelyi Petru Maior Egyetemen, és közgazdaságot is tanult a Dimitrie
Cantemiren, mindenképpen teljes állásban szeretne kopterekkel foglalkozni.
Létre szeretne hozni egy székely manufaktúrát, ahol gyártani lehet kisebb
sorozatokban ezeket a szerkezeteket.
Bustya számára a világrekord nem cél,
pusztán eszköz: így tudna olyan ismertségre szert tenni, hogy egy befektetőt be
tudjon vonzani a projektbe. Egy teljesen „önellátó” gyáracska elindulásához
szükség lenne körülbelül 10 ezer euróra. „Egyelőre nincs pénz semmire,
marketingre viszont muszáj lenne áldozni. Egy sikeres világrekord-kísérletnél
nagyobb marketing nincs.”
Forradalmi újítás
helyett folyamatos optimalizálás
Egy világrekorder kopter megépítéséhez felhasznált anyagok ára 6300 euró, erre
érdemes egy 20 százalékot rákalkulálni. Így Bustya 10 ezer euróval számol. A
diák nem forradalmi újítással képzeli el a világrekord megdöntését: ehelyett
sok kicsi optimalizálásban gondolkodik. „Mindenen javítok kicsit. Akárcsak a
Formula 1-ben, én is ugyanazokat az anyagokat használom, és örülök az 1
százalékos javulásnak.” Fontos technológiai újítás, hogy bizonyos alkatrészeket
3D-nyomtatóval állít elő. Ezzel rengeteg súlyt lehet spórolni: alkatrészenként
akár 1-2 grammot lehet „könnyíteni” a boltban kapható, legdrágább és
legkönnyebb alkatrészekhez képest.
Itthon boldogulna
A rekordkísérletben továbbá segítségére lesz a csíki hideg. Ha decemberben
száll fel a kopter, akkor a nagyobb légsűrűség előnyére válik. A jelenlegi
világrekord 127 perc, ami nem látványosan sok. A hasonló kopterek viszonylag
kis autonómiájának a magyarázata a gyenge akkumulátor technológia, nehéz
motorok, valamint nem túl hatékony motorvezérlő elektronikák. „Rengeteg
fejlesztés, új felhasználási lehetőség van a bakancs listán, de egyelőre minden a pénztől függ,
ami jelenleg nincs még kilátásban. Nagyon szeretném megmutatni, hogy sok
munkával és kitartással itthon is lehet a semmiből nagy dolgokat elérni, itthon
is lehet boldogulni. Rengeteg
meggondolatlan kivándorlásnak voltam a tanúja, a barátaim 70 százaléka
külföldön dolgozik. Nem vagyok külföld ellenes, ki kell menni, szét kell nézni,
ihletet kell meríteni, és itthon hasznosítani.”
Egy komoly kérdés lehet cask hátra:
Vajon Romániának fogja-e hozni a dicsőséget ez a nagyszerű fiatalember vagy a már Független(Autonóm) Erdélynek, neadj Isten (az egyesült) Magyarországnak?
Hírfigyelő Szolgálat – Jövőnk.info