Náci háborús bűnösök rehabilitálása- A nyilas ideológia hatása a rendszerváltás utáni magyar közgondolkodásban
Hungarista
“kultúra” - paradox fogalom, két egymással teljesen ellentétes szó
abszurd összetétele. A hungarizmus, a nemzetiszocializmus magyar
gyakorlata összeegyeztethetetlen bármifajta igazi kultúrával. A kultúra
fogalma magában foglalja az értékközpontúságot, és ha ezt elvesszük
belőle, legfeljebb antikultúrának nevezhetjük. Az érték legfontosabb
hordozója pedig az ember, az egyén, mint megismételhetetlen, egyedi
individuum - tökéletlensége és esetlegessége ellenére is. Ha egy
rendszer megtagadja magát az embert, csak értéktelen lehet. A
diktatúrákban elvész a kultúra szuverenitása: egy személytelen, elnyomó
hatalom “szolgálóleányaként”, mint propagandakultúra igyekszik az
elvárásoknak megfelelni és a követelményeket kielégíteni. A nyilas
“kultúrának” is ez a legfontosabb jellemzője.
A
nyilas kultúra méltán veszett el az utókor számára, ugyanis semmiféle
maradandó értéket nem hozott létre. A hungarista alkotásoknak
művészettörténeti jelentősége nincsen, viszont egy kegyelten,
emberellenes diktatúráról és annak torz közgondolkodásáról tesznek
tanúbizonyságot, ahol a kultúra megszűnt kultúra lenni. Végeredményben
egy teljesen igénytelen és szellemi produktumokban szegény
rétegkultúráról van szó, amely a német megszállás és Horthy sikertelen
kiugrási kísérlete következtében hivatalos, állami kultúra rangjára
emelkedhetett. Az emigrációban ismét a rétegkultúra szintjére esett
vissza. Elveszítve a fanatizált házmesterréteget itt még igazi
tömegbázissal sem rendelkeztek, a belterjesség következtében a nyilas
elit jórészt önmagának irogatott. A rendszerváltás utáni Magyarországon
ismét valós probléma a hungarizmus, de ez nem jelent reális veszélyt,
mert még (hangsúlyozattan: még!) megmaradt a neonáci mozgalmak
szubkultúrája szintjén. Szubkultúraként van jelen, de igen veszélyes
szubkultúraként és sajnos, az illetékesek nem tesznek ellene semmit.
Mert egyes elemei már megjelentek a közgondolkodásban, a magas kultúra
szintjén. Wass Albert, Nyírő József, Dohnányi Ernő és Szeleczky Zita
“művészetének” népszerűsítése, Kisbarnaki Farkas Ferenc jogi
rehabilitálása, Zajti Ferenc elméletének propagálása mind-mind része
ennek a szélsőjobboldali Kulturkampfnak, amely jelentős pénzügyi
háttérrel működik és nagy gazdasági profit reményében dobja piacra
“termékeit”.
Az utóbbi évek egyik nagy irodalmi felfedezése Wass Albert. Egyre szélesebb olvasóréteg körében
válnak ismertté a sokáig ismeretlen erdélyi író alkotásai, elsősorban
költeményei és regényei. Szinte minden könyvesbolt polcain
megtalálhatjuk műveinek gyűjteményes kiadását, a Duna Televízió Wass
Albert-napot rendezett s neves, hitelesnek tartott közéleti
személyiségek méltatják munkásságát. Több felmérés is bebizonyította,
könyveinek olvasottsága már-már a da Vinci-kódéval vetekszik. Nincs
olyan jobboldali és szélsőjobboldali gyűlés, ahol ne kerülne szóba neve s
ne hangozna el egy-két verse.
Wass
Albert kapcsolata a nemzetiszocializmussal az 1936-os berlini olimpián
kezdődött. A fiatal író aktív sportoló is volt, céllövőként az olimpiára
is benevezett. Első helyezést ért el, de mivel magyar színekben indult,
Románia óvást nyújtott be ellene és nem vehette át az érmet. Ekkor
lépett közbe a Führer, aki nem akart diplomáciai konfliktust az ügyből,
ezért egy saját kezű aláírással ellátott díszes oklevéllel igazolta Wass
Albert teljesítményét. Az emléklapot az író később is nagy becsben
tartotta, haláláig szobája falán, ágya felett függött. 1937-ben a román
csendőrség házkutatást tartott nála és rövid időre letartóztatta, mert
otthonában jelentős mennyiségű harmadik birodalomból származó
propagandaanyagot találtak. 1
A
második bécsi döntést követően 1940 szeptemberében érkeztek meg a
magyar katonák Vasszentgotthárdra, a Wass-család birtokára hogy a
település szomszédságában lévő új magyar-román határt biztosítsák.
Főhadiszállásukat a Wass-kúriába rendezték be. 2 Az eseményt követően a Wass-család tagjai, beleértve az írót is, magyar és német katonai egyenruhában jártak.
3 Wass Albert egy korabeli fotó tanúsága szerint még Hitler-bajuszt is növesztett.
4
A náluk beszállásolt magyar és német katonaságot, ill. magyar
csendőrséget nemesi birtokaikon szinte családi terrorszervezetként
tartották kézben és irányították. Az író apja, Wass Endre gyakran betört
segédletükkel fehér lovon Románia földjére és ezen akciók során
civileket is meglőttek, megsebesítettek. 5 Garázdálkodásuk
halálos áldozatokat is követelt. Megjelenésük után néhány nap múlva
letartóztattak négy “politikailag megbízhatatlan” vasszentgotthárdi
személyt, két román parasztot (Josif Moldavan és Ioan Catin) és két
zsidó lányt (Mihály Eszter és Mihály Rozália) akiket a Wass-kastély
magtárának pincéjébe zártak, majd Cege határában brutálisan kivégezték
őket. Szeptember 23.-án Ombuztelkén még több ártatlan ember életét
követelő mészárlást hajtottak végre. Csordás Gergely hadnagy vezetésével
lelőtték Andrei Bujor pópát, feleségét, három gyermekét, Ioan Gurzau
kántort és feleségét, a falu tanítójának feleségét, anyósát és öt éves
kislányát, valamit a pópa magyar cselédasszonyát, Juhász Saroltát is.
1946 március 13.-án ezért a két gyilkosságsorozatért szabott
távollétükben halálos ítéletet a román állam népbírósága Wass Endrére és
Wass Albertre, mint háborús bűnösre. (A népbírósági gyakorlat a
jogállamiságot súlyosan megsértette és miként a hasonló perekben, itt is
sok jogi szabálytalanságot követtek el. Ennek ellenére azonban a vádak
bizonyíthatóak, ezért utasította el több esetben is a román bíróság az
ítélet megsemmisítését. Szemben a magyar Legfelsőbb Bíróság
határozatával, mely a Ságvári-gyilkosságban részt vevő halálra ítélt és
kivégzett csendőrt éppen a népbírósági körülményekre hivatkozva
felmentette.)
6
A népbírósági perben együtt tárgyalták az ügyet egyéb magyarok által
elkövetett etnikai atrocitásokkal. A kollektív vádiratban
településenként sorolták fel azokat a helységeket, ahol különböző
etnikumú személyek ellen emberiség- és népellenes bűntetteket ítéltek
el. A cegei gyilkosságban Wass Endrét és Wass Albertet találták
bűnösnek, míg az ombuztelki mészárlásban egyértelműen Wass Albertet
jelölték meg felbujtónak. 1977-es, az USA Igazságügyi Minisztériuma
számára írott “Rövid életrajzában” az író elhárítja magáról a
felelősséget. Azt állítja, ezekben a napokban nem tartózkodott
falujában, hanem felment a hegyre, vadászházukba. A tanúvallomások
viszont egyértelműen megcáfolják ezt, többen is megemlítették, hogy
szeptember 22-23.-án otthon volt és beszéltek is vele.
Wass
Albert nácibarátsága a mészárlások után még jobban fokozódott. A
Szamosvidék c. újság főmunkatársaként 1942-ben a Kaukázusban
haditudósító. Ekkor írott cikkei igencsak elfogultságról tanúskodnak. 7 1943-ban
maga is a már említett ukrán frontra bevonult katonának, a kolozsvári
IX. hadtestnél zászlóaljvezetőként a lovasságnál szolgált.
8
A németek két kitüntetéssel is honorálták tevékenységét. Először
másodosztályú vaskeresztet kapott, mert megmentette egy
partizánmerénylettől a németek egyik belvízi uszályhajóját és az egyik
lefülelt partizán révén az egész partizáncsoportot leleplezte, akik
zavarták az orosz csatornákon szállított német vízutánpótlást.
Természetesen az ellenállókat brutálisan kivégezték. Ezt követően Wass
Albert még egész sor “hőstettet” hajtott végre, ezekért elsőosztályú
vaskereszttel is kitüntették a németek. Többek között a szovjet csapatok
által körülzárt német harccsoportot, mint régi vadászember, a
mocsarakon át a bekerítő gyűrűből minden felszereléssel együtt
kivezette. Az ukrán fronton Wass Albert megsebesül, ezért hazatér
Erdélybe.
9
A német megszállás alatt irodalmi munkásságát állami szinten is nagyra
értékelik: megkapja a Zrínyi-díjat és tagjai sorába fogadja a Magyar
Tudományos Akadémia.
10
Wass Albert hungarista elkötelezettségét bizonyítja propagandadrámája, a Tavaszi szél. A színmű 1944 december 16-án a Nemzeti Színházban Kiss Ferenc nyilas színházügyi kormánybiztos igazgatása alatt került volna bemutatásra
11 , de a bombatámadások miatt elmaradt a mű előadása.
12
A
Tavaszi szél maradéktalanul kiszolgálja a nyilas propagandát,
történelemszemlélete, főleg a zsidókérdés és a baloldali mozgalmak
megítélésében nem emelkedik felül a megszokott soviniszta közhelyeken.
Elég sematikusan, sablonosan, fajelméleti alapról kiindulva közelíti meg
-kortársainak nagy többségéhez hasonlóan- Wass Albert a zsidókérdést. A
zsidóságot teljes egészébe azonosítja a nemzetközi nagytőkével, nem
vesz tudomást a zsidóságon belüli társadalmi rétegekről, különbségekről.
Ennek a téves szemléletmódnak köszönhetően ő is az általánosítás, az
előítéletek csapdájába esik: sérelmezi, hogy “a zsidók ellepték a kereskedelmet”
13és a román bankvilágon keresztül ők támogatják az erdélyi románok
földvásárlását. A nemzet fogalmát így határozza meg: “Az ember
legszentebb titka és törvénye a nemzet. A faji, a vérségi összetartozás.
Hogy csak ezen belül, csak ezzel együtt, csak ezért, érti: csak ezért
élhet az ember és töltheti be hivatását.”
14
Ezzel párhuzamosan kikerülhetetlen az európaiság kérdésköre is. A
főszereplő, Tomori Imre főispán éles szavakkal bírálja meg
hozzákényszerített arisztokrata felesége értékrendjét: “a maga divatból
magyartalanított európai világa” - veti a szemére. Elmondja, miért ment
tönkre a házasságuk, miért nem tudott a lelkéhez igazán közel férkőzni:
“Oda… a tavaszi széllel törhetett volna be, például. De azt sohasem
kísérelte meg. Mert a szél, meg az ilyesmi, nem elég európai.”
15
Az európai fogalmát Wass Albert pejoratívan használja, mintha a
magyarságnak az abszolút ellentéte volna. A baloldaliság is sematikusan
ítéli meg és ítéli el. Az őszirózsás forradalomról és a
tanácsköztársaságról kiábrándultan állapítja meg: “Nincs gyermekem, aki
árván maradna! De van. Mindenütt. A magyarok. Magyarok! Hol vannak itt
már a magyarok? Azok talán, akik részegen ordibálva eldobják a fegyvert?
Vagy beállnak csaholó kutyának a zsidók közé? Egy Károlyi gróffal az
élükön? Magyarok? ( Megvetéssel) Magyarok…!”
16 Tomori
indulatos politikus, szónoklatát nem hiszem, hogy magyarázni kellene:
“Megölik a magyart! És én nézzem?! Nézzem és tartsam számat, mint a
többi?! Hát nem! Én harcolni fogok, mint a farkasok! Mint a medvék!
Engem nem lehet elnémítani! Hallod a szeleket odakint?! Tavaszi szél, a
hegyek küldik, az én hegyeim! Nézd, söpör végig a városon! Ostorral
hajtja maga előtt a port, a szemetet, a mocskot! Eljön az idő, amikor
így söprünk mi is az országon végig! Én, vagy azok, akik utánam jönnek:
lelkesek, tiszták, magyarok! Belevágunk ököllel a világba!”
17
Az erdélyi író 1945 húsvétjának hetében Szálasi bábkormányával együtt Sopronnál távozott az országból.
18
Az emigrációban a hungarista “szellemi elit” prominens képviselőivel,
Nyírő Józseffel, Szeleczky Zitával, Henney Árpáddal, Süli Józseffel,
Fiala Ferenccel, Marschalkó Lajossal, Kondorossy Lászlóval és Zash
Lóránttal tartotta a kapcsolatot.
Wass
Albert Németországban először a Bajorerdőben lakott, Bleibachban, Nyírő
József és Alföldi Géza szomszédságában. Nyírő József, a nacionalista
beállítottságú író az országgyűlés képviselőházának volt tagja, mint
behívott erdélyi képviselő. A hungarista puccsot követően a Törvényhozók
Nemzeti Szövetségében csatlakozott a nyilasokhoz, szavazataival
mindenben támogatta a magyar bábkormányt. Az országgyűlés közoktatási
bizottságának helyettes elnöke volt (Hóman Bálint helyettese), s részt
vett a könyvtári és múzeumi bizottság munkájában is.
19
A parlamentet ő is követte Sopronba, majd Szálasi környezetével együtt
Németországba települt át. (Végül 1953-ban Spanyolországban halt meg.
20
2002. decemberében Magyar Örökség díjjal tüntették ki és fővárosi,
Szilágyi Erzsébet fasori lakóházát emléktáblával jelölték meg.
21 )A két jóbarát, Wass Albert és Nyírő József gyakran találkozott emigrációjuk első szakaszában.
22
Nyírő Józsefet szoros baráti szálak fűzték Szálasi udvari poétához,
Alföldi Gézához is. Nyírő, amíg Németországban tartózkodott munkatársa
volt Alföldi emigrációs folyóiratának, a teisingi kastélyban kiadott
“Hídverők”-nek. A Hídverők első száma is Nyírő novellájával indult.
23
Wass Albert mindig a legnagyobb elismerés hangján szólt Nyíró
Józsefről, az id. Wesselényi Miklósról szóló A sibói bölény c. regénye
elé ő írta az előszót.
24
Wass
Albert tevékeny részt vállalt a nyilas emigrációban, mint a Henney
Árpád alapította Hungarista Magyar Hírszolgálat munkatársa. Henney,
Szálasi személye körüli minisztere és országos munkarendvezető a II.
világháború után álnéven bujkált Ausztriában, ezért nem fogták el a
szövetségesek, mint a nyilas kormány többi tagját. Mikor elmúlt a
veszély feje felett, 1948-ban Ausztriában megalapította Tatár Imrével és
Gömbös Ernővel az emigrációs Hungarista Mozgalmat.
25
Ez képezte a Hungarista Magyar Hírszolgálat alapját, mely Henney
Venezuela fővárosába, Caracasba történt áttelepülése után teljesedett
ki. Ekkor a világ különböző pontjain szétszóródott egyes nyilas
szórványok csatlakoztak hozzá és különféle sajtótermékeik kiadásának és
terjesztésének összehangolása is megtörtént. A Hungarista Magyar
Hírszolgálat munkáinak irányítását kb. százan végezték, akikhez nyomdák
és szerkesztőségek tartoztak Londonban, Münchenben, Sydneyben,
Melbourne-ben és Montrealban. Ausztráliában a Kántor Béla vezette Út és
cél, Londonban a Hídfő, majd ennek utódai, az Új Hídfő és a 24.óra
voltak propagandakiadványaik. Wass Albert a Hídfő újságírójaként lett a
Hungarista Magyar Hírszolgálat főmunkatársa.
26
A Hídfő alapító főszerkesztője a nyilas pártszolgálat budapesti
vezetője, Süli József volt, aki elkerülte a felelősségrevonást
emberiségellenes és háborús bűntetteiért. Londonban élt, nappal
szállodában mosogatott, este pedig 1948-tól újságját, a Hungarian
Week-et szerkesztette, mely 1954-től viselte a Hídfő nevet.
27
Wass Albert megbízható munkatársa volt Fiala Ferenc, Marschalkó Lajos,
Milotay István, Málnási Ödön, Nyisztor Zoltán, Zash Lóránt és Borsányi
Julián társaságában a lapnak, mely az író számos költeményét,
novelláját, publicisztikáját megjelentette. Süli halála után Szálasi
újságírói, Marschalkó Lajos, majd Fiala Ferenc vették át a lap
szerkesztését. Legutolsó főszerkesztője -ekkor már 24.óra néven
szerepelt a kiadvány- Tóth Judit volt, aki Zash Lóránttal és
Szemenyei-Kiss Tamással, a Hungarista Magyar Hírszolgálat utolsó
főnökével (1994-98) végezte összehangoltan tevékenységét. Szemenyei
együtt dolgozott a nyilas igazságügyminiszter, Budinszky László
kabinetfőnökével, dr. prof. Ternói Lászlóval, Kántor Bélával, Tarjányi
Tatár Imrével, Lovas Istvánnal, a németországi hitleri utódpárt, az
NSDAP/AO neonáci irányítójával, Gerhard Lauck-kal, Lányi Zsolttal,
Torgyán József és Homoki János kisgazda vezetőkkel, Király B.
Izabellával és Cseh Máriával. Informátorai, segítői Ekrem Kemál György,
Szabó Albert, Lentner Csaba, Tőke Péter, Mónus Áron, dr. Varga László,
Rozgics Mária és Porubszky “Potyka” István voltak. A hírszolgálatban
tevékenykedett, mint megbízható nyilas testvér a fideszes
titkosszolgálati miniszter (2000-ben Orbán Viktor jóvoltából Kövér
Lászlót váltotta a poszton) Demeter Ervin apja, Hajdú Demeter Dénes is,
aki később a MIÉP sorait erősítette és aki természetesen nyilvánosság
előtt ma is letagadja hungarista beállítottságát. Szemenyei 1998-ban
befejezettnek nyilvánította a hírszolgálat működését, mivel a
magyarországi jobboldali pártok egy része integrálni akarta őket a
magyar jobboldalba és Szemenyei gyakorlatilag a magyar neonáci
mozgalomhoz csatlakozott.
28 A Hungarista Magyar Hírszolgálat teljes anyagát eladta az Országos Széchényi Könyvtárnak
29 ,
de a feldolgozásra váró anyagot egyúttal zároltatta is. A perdöntő
erejű dokumentumegyüttes, melyben Wass Albert nyilas tevékenységéről is
részletes képet kaphatnánk, ezért nem kutatható, Szemenyei testvér
személyiségi és állampolgári jogaira hivatkozva.
A
Hídfő hasábjairól azonban teljes egészében kibontakozik Wass Albert
hungarista világszemlélete. Az erdélyi író a minden tekintetben
szánalmas nyilas lapot, az egykori háborús bűnösök szócsövét a magyar
emigráció kulcsfontosságú tényezőjének, a nemzeti eszme letéteményesének
tekintette.
30
A Hídfő főszerkesztője, a hírhedt nyilas újságíró, Marschalkó Lajos
halálára írott nekrológját kritikátlan tömjénezés jellemzi: “A
történelem szaggatta magyar hegylánc újra kopárabb lett. Marschalkó
Lajos kidőlt az élők sorából. Megüresedett helyén foghíjassá
karsztosodott a magyar gyepü. Olyan ember dőlt ki, akinek helyére nem
termett utánpótlás. ... Marschalkó Lajos hitet tett a maga módja szerint
s hite alapján élte életét, nemzetét szolgálva. Izzó magyarságában
öklelt, mint a bika, védte a magyar gyepüt körömszakadtáig, utolsó
lehelletéig, mert mást nem tehetett. ... Az egyre szegényebbé
karsztosodó magyar ősgerincen most már üresen marad a helye. Gyöngemarkú
utódok között nem akad olyan, ki elejtett fegyverét fölragadni merné.
De ha lesznek még valamikor, akik kőbe véssék a magyar írás e hősi
korszakát, fölróhatják majd arra a magányos sziklára: “Itt állt és
küzdött a nemzeti eszme védelmében, szemközt a világgal, az utolsó
óriások egyike!” ... Sokasodnak a törpék ezen a földön s az óriások
rendre kivesznek.”
31
Wass
Albert nem látta át, Marschalkó Lajosnak semmi önálló mondanivalója nem
volt és gyakorlatilag csak annyit tett, hogy Szálasi elméleti munkáit
és szónoklatainak fordulatait szó szerint lemásolta és tetszése szerinti
sorrendben variálta. Marschalkó Lajos ún. két “főműve”, a hungarista
emigráció “bestsellere” a legalpáribb antiszemita hangvételben megírt
Országhódítók és Világhódítók. Mindkét könyve erősen torzított,
nemzetiszocialista szemszögből írja le a zsidóság újkori történetét
Magyarországon, ill. a világban. Alapvetően a kiindulópontja is
elhibázott, a náci propagandaszólamok ismételgetésén túl semmit sem tud a
zsidóságról. Marschalkó hazánkban is csak a nyilas házmesterréteg
számára volt tekintélyes író, az emigrációban minden jóérzésű magyar
ember elhatárolódott tőle. Wass Albert önmagáról is erkölcsi és
esztétikai bizonyítványt állít ki ezzel az írásával.
Az Új Hídfőben is megjelent az
először 1950-ben, Hamburgban napvilágot látott rövid elbeszélése, a
Kicsi Anna sírkeresztje, amely nagy felháborodást váltott ki a magyar
emigrációban. Wass Albert itt a német és a szovjet megszállás
összehasonlítására tesz kísérletet, természetesen a német megszállás
javára. Az erdélyi magyar falu a német katonák elől elbújtatja a
kommunista beállítottságú román kovácsot és a zsidó kereskedőt, a címben
szereplő árva pásztorlány, Kicsi Anna visz nekik minden nap élelmet. A
németek keresik ugyan a két szökevényt, de nem követnek el semmi
kegyetlenséget, közömbösek, sőt kifejezetten jóindulatúak a lakossággal
szemben. A német katonaság ilyen bemutatása eleve nem felel meg a valós
történelmi tényeknek. Ellenben az oroszok bejöveteléről kíméletlen
gyűlölettel ír: “Megszállták a falut. (A német megszállásra Wass Albert
nem használja a megszállás terminológiáját. - N.L.) Betódultak az
udvarokra. Berúgták a házak ajtaját. Leütötték a falról a
Krisztus-képeket. Ordibáltak, pisztollyal lövöldözték az ólbeli
disznókat, s a házakban rátámadtak a fehérnépekre. Egyszeribe megtelt a
falu jajgatással, sivakodással, lőporfüsttel. ... Akkor már egyetlen
tébolyult sikoltás volt a falu. Tépett ruhájú asszonyok futkostak
eszelősen búvóhelyeket keresve. Véresre vert férfiak hörögtek az
udvarban. Röhögő, durva katonák vonszoltak hajuknál fogva sikoltozó
leányokat.” A szovjet csapatok bejövetele a számos általuk bizonyítottan
elkövetett atrocitás miatt hazánk történelmének kétségkívül szomorú
fejezete, amit nem lehet pártpropagandának felhasználni, miként a
nyilasok is tették sajtótermékeikben. Wass Albert is politikai
manipulációra használja fel ezt a tragédiát, ezért az áldozatokkal
szemben is kegyeletsértést követ el. Sajnos, a holokauszt kijátszása a
Vörös Hadsereg -és általánosítva: a kommunizmus- áldozatai, tk. a
Don-kanyari halottak ellen ma már szinte mindennapossá vált. Elég csak
Koltay Gábor Horthy-filmjére, a Vér és Becsület kitörésnapi
felvonulására vagy a Terror Háza előtti fideszes hordószónoklatokra
gondolni. De a Kicsi Anna-történet cselekménye még tovább bonyolódik. A
román kovács és a zsidó kereskedő is előbújik rejtekhelyükről. A zsidó
kereskedő rövidesen szinte szó nélkül távozik a városba és kommunista
pártfunkcionárius lesz belőle. A román kovács marad, felemeli szavát a
szovjet atrocitások ellen, megpróbálja Kicsi Anna megerőszakolását
meggátolni. Erre a katonák véresre verik, hiába bizonygatja, hogy ő
kommunista üldözött volt, a pásztorlány pedig másnapra meghal. A kovács,
miután három hét múlva felgyógyult sírkeresztet állít Anna sírjára,
melyen ez áll: “Itt nyugszik kicsi Anna és a szabadság.” A kovácsot
letartóztatják, elviszik, a faluban teljhatalmat élvező komisszár, aki a
falu papját is pincébe záratta, ledönti a temetőben az összes
keresztet. Fél év múlva tér haza a kovács, “elcsigázottan, nyomorékra
verve”. De elültet egy fát Anna sírjára és elhatározza, ha a fa megnő,
keresztet ácsol belőle és azt írja rá: “Itt nyugszik kicsi Anna.” “Mert a
szabadság addigra feltámad.” Az elbeszélés azért problematikus, mert
míg a magyarokat és a román kovácsot pozitív hősöknek állítja be, addig
-a szovjeteket leszámítva- az egyetlen egyéni jellemvonásokkal
felruházott negatív szereplő a zsidó kereskedő. Az író zsidóábrázolása
itt is teljesen sematikus, elnagyolt, s az általa leírt egyedi zsidó
kereskedő esete nem általánosítható az egész zsidóságra. Az olvasók
számára mindezen felül még azt az üzenetet sugallja, hogy a két
ellenségeskedő nép, a magyar és a román bármikor megbékélhet, hiszen
létezik egy közös ellenség, akit mindkét fél megtehet bűnbaknak: a
zsidóság. (Annak ellenére, hogy az erdélyi zsidóság magát magyarnak
vallotta.)
32
Innen már csak egy lépés Erdélyi József útszéli antiszemitizmusa, aki a
Solymosi Eszter vére c. propagandaversében az egész zsidóságot minden
ártatlanul kiontott emberi életért teszi felelőssé.
33
Az
erdélyi író más műveinek zsidóságképe sem tér el a fentebb vázoltaktól.
1993-ban napvilágot látott “Antiszemitizmus: A huszadik század ámítása”
c. propagandaírása Wass Albert zsidógyűlölő, hungarista életművének
mintegy koronája. Annyira elrugaszkodik a realitástól rosszindulatú,
alantas rágalomhadjáratával, hogy bebizonyosodik, Wass Albert magyar
történelmünket illetően is csak homályos elképzelésekkel rendelkezett:
“Noha a magyarországi zsidók kiváltságos osztályt képeztek, soha,
semmiféle hűséget nem tanúsítottak a magyar nemzet iránt. Valahányszor
Magyarország szabadságáért küzdött a Habsburg elnyomás ellen, ők az
ellenséggel tartottak és akárhányszor levertek egy felkelést, némely
zsidó is részesedett a hűséges hazafiak elkobzott birtokaiból. (Éppen
ellenkezőleg: a magyar zsidóság számarányát jelentősen felülmúlva vett
részt az 1848-49-es szabadságharcban, ahol végsőkig kitartott, szemben
más nemzetiségeinkkel és a későbbiekben magyarként képviseltette magát
pl. az olasz Risorgimentóban is. A zsidó származású Mogyoródy Adolf
emlékét, mint magyar szabadsághősét mind a mai napig a legnagyobb
tisztelet övezi Itália-szerte. Egyébként Wass Albert ezekben a sorokban
az I. világháború végére, az ún. “tőrdöfés-elméletre” is gondol. Ez a
feltételezés is teljesen alaptalan a források, főként a katonai
évkönyvek tükrében: ugyanis számtalan zsidó származású katona vett részt
az első világháborúban. - N.L.) Már ez egymagában is elidegenítette a
magyar népet, különösen a középosztályt a zsidóságtól. De a
magyarországi zsidók által elkövetett legnagyobb hiba abból állt, hogy
magukhoz ragadták a vezető szerepet a kommunista pártban. Először
1908-ban, amikor a kunbélákkal és a Szamueli-fivérekkel az élen, zsidók
vették át az ország vezetését. Miután visszatértek a “német
haláltáborokból” (A haláltábor idézőjelbe tételéből egyértelmű, Wass
Albert a holokauszttagadók csoportjához tartozik. A holokauszttagadás ma
számos nyugati országban, mint közösség elleni izgatás és neonáci
propaganda bűncselekménynek számít és börtönbüntetéssel szankcionálják.
Hazánkban ez a demokrácia és a szólásszabadság ürügyén teljesen
megengedett, miként a hitleri párt propagandája a weimari
köztársaságban, sőt, még egyetemen oktató, elismert történész is bátran
népszerűsítheti. A fennálló állapot a legegyszerűbb érveléssel
megkérdőjelezhető: ha bevezetnék, hogy embert ölni lehet és nem jár érte
semmiféle büntetés, attól az még ugyanúgy bűntény marad. - N.L.) vezető
állásokba kerültek, amelyek a kifosztott nemzet megmaradt javait
kezelték, főként azoknak a megbüntetésével foglalkoztak, akiket a
kommunista irányzat a “rendszer ellenségeinek” tekintett. ... A
kivizsgálók kivétel nélkül bosszúálló zsidó férfiak és nők voltak (A
kommunista rendszerhez átálló nyilasokról szisztematikusan
megfeledkezik. Úgy állítja be, mintha a kommunisták és a zsidók teljesen
azonosak volnának. - N-L.), akik minden magyart hibáztattak azért, mert
nem akadályozták meg a zsidók elszállítását Magyarországról. ... Nem
csoda hát, hogy mindezek az embertelen cselekmények mélységes gyűlöletet
váltottak ki a zsidók ellen általában. Amidőn a megszálló szovjet
csapatok kitakarodtak az országból, a zsidóknak nem lett többé alkalmuk a
kommunizmus fenntartására. Mérhetetlen összegű nyugdíjakat szavaztak
meg maguknak, nyugalomba vonultak és az ország közgazdaságának vezetését
vették át, a sajtóval, a televízióval, a bankhálózattal együtt.
“Demokratikusnak” kijelentve magukat, demokratikus pártokat alapítottak
és választásokat tartottak. Magyarország ismét szabad lett, de
pénzügyileg és gazdaságilag a zsidók kezében, beleértve a sajtót és a
hírszolgálat valamennyi ágát.” Az 1994-es választásokra utalva szóba
hozza, “jövőre választások lesznek” és az az érdekük, “minél több pártra
szakítsák a nemzetet”, hogy “a többséget kezükben tartsák”.
Mondanivalóját azzal zárja, “ha valaki szót emel manipulációik ellen”,
azt rögtön antiszemitának bélyegzik”.
34
Wass
Albert az Egyesült Államokban abban a meggyőződésben kezdett új életet,
háborús szerepét itt már senki sem fogja felemlegetni. Ezért érte
váratlanul, amikor 1977-ben újra előkerült az ügy. A floridai egyetem
egyik rovartani professzora egy romániai konferencián vett részt, ahol a
román belügyi szervek átadták neki Wass Albert népbírósági ítéletét. Az
írónak ezért tisztáznia kellett magát az USA Igazságügyi Minisztériuma
előtt, s ezt 1979.aug.22.-én íródott Rövid életrajzában meg is tette.
35
Az amerikai belügyi szervek elfogadták az író bizonyítható tényekkel
nem dokumentálható állításait és anélkül, hogy alaposan megvizsgálták
volna Wass Albert emigrációs kapcsolatait, hamarosan be is szüntették a
nyomozást. Az amerikaiak figyelmét, annak ellenére, hogy az ottani
“sajtó egy része szenzációt csinált az ügyből” és Wass “bíróság elé
állítását szorgalmazta”, még az is elkerülte, hogy a nyilas Hídfő
nyíltan támogatásáról biztosította munkatársát, aki így nyilatkozott a
lapnak: “Úgy hírlik, hogy a hajszát egy Bécsben élő magyar újságíró
indította el”, aki a budapesti televíziónak adott terjedelmes
interjújában “megrágalmazta a nemzeti emigráció vezetését. A szálak
Bukarest-Budapest-Washington vonalon mozognak.” Összefogtak azok,
“akiknek kellemetlen a magyar emigráció Erdélyért folytatott mozgalma”.
Még a magyar kormány is “ilyen piszkos játékhoz segédkezet nyújtott, ...
Kádár ágensei útján támadta hátba az Erdélyért küzdő politikusokat. Ez
olyan dolog, amire nincs mentség, csak ítélet van.”
36
Az Egyesült Államok azonban nem kívánta a nemzetiszocialista emigráció
hálózatát felgöngyölíteni, s egy idő után teljesen feledésbe merült a
téma, senki sem kérdezett rá az író múltjára.
A
80-as évek második felében, a Szovjetunió válságára reagálva az író
elérkezettnek látta az időt, hogy a nyilas emigráció előkészítse a
hatalomátvételt, ha sor kerül hazánkban a rendszerváltásra. Szálasi
konfederációs tervét vette elő: a hungarista munkaállam, Hungarista
Magyar Birodalom, a Kárpát-Duna Nagy Haza felépítését a
Kárpát-medencében. Szálasi ezt az elképzelését magyar történelmi
hagyományokból (Rákóczi állama, a Konfederáció, Kossuth a Duna-menti
népeknek adott alkotmánytervezete, Jászi Oszkár koncepciója, a
Tanácsköztársaság példája: Burgenlandnak és Ruténföldnek adott autonómia
és Bajcsy-Zsilinszky Endre Nemzeti Radikális Pártja) és egy
észak-amerikai kommunista államépítő tervezetből “ollózta össze
hungarista államelméletté”. Az emigrációs nyilasok reális politikai
lehetőségeiket figyelmen kívül hagyva sohasem mondtak le munkaállamuk
megvalósításáról, sajtókiadványaik állandó témája a majdani
birodalomépítő tevékenység szólamának propagálása. A Hídfő hasábjain
Wass Albert szorgalmazza legerőteljesebben a konfederációs állam
létrehozását és mivel más közép-európai országok emigrációjának is
vannak hasonló elképzelései, a hozzájuk való csatlakozást tartja a
legcélravezetőbb útnak.
37
A konfederációban azonban csak az általa “honképes és talajgyökeres
népszemélyiségnek” tartott elemeket vonná be, a többiekkel kegyetlenül
leszámolna.
38
Wass
Albert epikus művei közül az emigrációban nagy botrányt kiváltó Elvész a
nyom c. regényében a legegyértelműbb a hungarista ideológia hatása.
39
A regény egyik főszereplőjét, a zsidó származású, keresztény vallású
Gottfriedet így jellemzi az író : “Ez a közülünk-valóság és
nem-közülünk-valóság volt minden egyéb törvény alapja. ... Gottfried
kétféle vallásban nőtt fel. Hivatalosan katolikusnak keresztelték, de a
másik, belső világában Júdea sötét titkát bízták rá. Az iskolai
vallásórán azt tanították, hogy Isten szerető édesatya, aki egyformán
jutalmaz és büntet, odahaza pedig egy félelmetes Jehováról tudott, aki
egyedül a zsidóknak az istene, s aki szemet-szemért alapon Júdea népének
ajándékozta a földet, minden embereivel és minden kincseivel. ... Mi
cionista zsidók számon tartjuk egymást és azokat is, akik nem tartoznak
közénk, de azért zsidók. Így azokat, akik idegen hitet vettek fel, hogy
azáltal könnyebben boldoguljanak a gojok között.” Ezekből a sorokból
világossá válik, Wass Albert a zsidóságról csak nemzetiszocialista
propagandaanyagból tájékozódott. Gondolatmenetének legfőbb forrásai a
Cion bölcseinek jegyzőkönyvei, Hitler, Szálasi és más szélsőjobboldali
szerzők művei, ill. a hungarista sajtókiadványok (a kifejezetten
antiszemita profillal rendelkező Harc, Összetartás, Magyarság). A zsidó
és a keresztény vallás kontinuitásáról és a Biblia
keletkezésének-összeállításának problematikájáról teljesen elfeledkezik.
Fölösleges itt most részletezni az egymásra rétegszerűen halmozódó
csúsztatásait, amelyek amúgy is teljesen nyilvánvalóak. A zsidóság II.
világháború utáni történetét is közhelyekkel írja le: “A kiszabadult
zsidók hetek alatt milliomosok lettek a németországi feketepiacokon. A
láthatatlan hálózat újra pompásan működött. Zsidótól zsidóig nyúltak a
szálak óceánokon és világrészeken át és folyt az áru, tiltott és nem
tiltott utakon, szárazföldön és levegőn át.” Mert “kezetekbe adom mind e
népeket - mondta Jehova. Gottfried mikor az elpusztult Európából
Amerikába indult, úgy érezte, hogy egy süllyedő hajóról végre szilárd
földre léphet, ahol jövendőt építhet Júdea népének törvénye szerint.”
40
A
Hídfő és az Új Hídfő hasábjain Wass Albertnek számos költeménye is
napvilágot látott, melyekben a hungarista tematika és Szálasi eszméjének
hatása közvetlenül tetten érhető. Az 1947-ben, a Bajorerdőben
keletkezett Nagypénteki sirató a nyilas vezér egyik jelmondatára
(“Nagypéntek nélkül nincs feltámadás”) épül.
41
Az Ébredj, magyar! (1995.aug., megjelent: Magyarok Vasárnapja,
1995.okt.1.) a nyilasinduló kezdősorait idézi, ezzel is nyíltan
felvállalva a hungarizmus szellemi örökségét. A költemény második
változata, mely irodalmi szempontból, mint műalkotás teljesen
értékelhetetlen és a magyar irodalom egyik mélypontja, a dilettáns
nyilas rímfaragók színvonalát képviseli.
42
Wass
Albert költeményeit rendszeresen tűzte műsorára a Buenos Airesben élő
és színtársulatot vezető nyilas színésznő, Szeleczky Zita. (Annak idején
ő is a hungarista estek gyakori közreműködője volt, tk. fellépett
Gyurkovics Mária, Udvardy Tibor, Kiss Ferenc, Vincze Ottó, Sámy Zoltán,
Alföldi Géza és más nyilas poéták, Géza Ottó, Szerető Sándor, Kocsis
József társaságában 1944.okt.29.-én a Magyar Művelődés Házában -ma Erkel
Színház- rendezett Hungarista-esten.
43
Főszereplésével került a mozikba 1944 decemberében a szélsőjobboldali
Fendrik Ferenc regényéből készült Nászinduló c. film, partnere Szilassy
László volt.
44
Az erdélyi Szent Anna-tó legendáját feldolgozó Hol volt, hol nem volt
c. filmre is felkérték Kiss Ferenc és vitéz Benkő Gyula társaságában.
45 Távollétében a Budapesti Népbíróság 1947-ben népellenes bűntettek miatt elítélte és elfogató parancsot adott ki ellene.
46
) Wass Albert Szeleczkyvel mindvégig ápolta bensőséges kapcsolatát,
levelezésük is erről tanúskodik. Egy 1979-es levelében így méltatja a
színésznőt: “Csillag voltál, csillag leszel mindig a mi számunkra.”
Beszámol arról is, hogy leveleket írt szenátoroknak, képviselőknek és a
fehér házba tervezete, az erdélyi magyar autonómia, majd a későbbiekben
az anyaországhoz való visszacsatolás érdekében. 1990.márc.8.-án
keltezett levelében pedig az Erdélyben kialakult “rossz helyzet” miatt,
ahol állandó “veszedelemben” van a magyarság, a románok politikáját
bírálja: “Gonoszlelkű népesség a román: ravaszak, alázatosak, ha a
szükség úgy kívánja, fűt-fát ígérnek, de a szavuk nem ér egy fabatkát.
Hátulról támadnak, mint a hiéna. Sajnos, a Nyugat ezt nem ismerte fel.
Csak a kegyeskedő bólogatásukat látja, ami alá igazi természetüket
rejtik. De, jaj annak, aki őrizetlenül hagyja a hátát!”
47
A
magyar emigráció egyhangúan elhatárolódott a nyilasoktól, ezért Wass
Albert tevékenységét sem tartották említésre méltónak. Habár az író
olyan hangzatos címekkel rendelkezett, mint a 131 erdélyi csoportosulást
tömörítő Erdélyi Világszövetség elnöke, az Amerikai Magyar Szövetség
elnöke és a Lengyel-Magyar Világszövetség igazgatója, a valóságban nem
sok hatásköre volt. Az emigráns Teleki Béla, az Erdélyi Párt vezetője
1978-ban ezt írja egykori politikustársának, Vita Sándornak: “az
emigrációban olyanfokú külpolitikai analfabétizmus van, hogy minden
akciójuk sokkal több kárt okoz, mintha semmit se tennének. Ezek persze
az erdélyi kérdést és a mai helyzetet sem ismerik. Csak demagóg
szólamokkal szereznek tapsokat és áldoznak hiúságuknak. Egyik élharcosuk
ez a moral insanity határán lévő, teljesen megkergült Albi.”48
Még a szélsőjobboldali, nyilas kultúrfunkcionáriusokkal szívélyes
kapcsolatot ápoló Püski Sándor is elhatárolódott tőle. A
gyűlöletbeszédeiről hírhedt MIÉP-es újságírónak, “Az izraeli katonából
magyar újságíró” c. könyv szerzőjének, Hering Józsefnek adott
interjújában, a Jobbik antiszemita hangvételű propagandakiadványának, a
Magyar mércének nyilatkozik arról, hogy bár “Amerikában többször is
találkozott, levelet váltott Wass Alberttel, nem tudott zöld ágra
vergődni vele az ottani magyar könyvkiadás és terjesztés kérdésében”:
“Igen, ez így van. Wass Albert ugyanis azt mondta nekem, hogy előbb
disszidáljak, és adjam ki, illetve terjesszem az Amerikában megjelent
könyveket, többek között az ő műveit is, mert a Magyarországon
napvilágot látó, kommunista irodalmat az emigráció nem hajlandó
befogadni. Meg is kérdeztem tőle: hogyan állíthat 1956 után olyasmit,
hogy az otthon megjelenő összes kiadvány kommunista iromány. Wass
Albertnek azt is mondtam, hogy az Amerikában megjelenő emigrációs
irodalom csak egy kis része a magyar irodalomnak. A nyugati emigráció
íróinak könyveit természetesen már Amerikában adtam ki, illetve
terjesztettem. Nálam jelentek meg többek között Gombos Gyula, Kiss
Sándor, Faludy György könyvei. Wass Albertnek és másoknak többször
hangsúlyoztam: ha semmilyen kapcsolatot nem kívánnak Magyarországgal és
az idehaza élő magyar néppel, akkor ők sem maradhatnak meg magyarnak,
mert előbb-utóbb beleolvadnak a többségi nemzetbe és kultúrába.”
49
Wass
Albert igazi berobbanása a köztudatba azonban Zas Lóránt nevéhez
köthető. Wass neki adta el halála előtt műveinek kiadási jogát és miután
a pomázi Kráter Kiadó megvette ezt, elkezdődött könyveinek gyűjteményes
kiadása. Zas (Szász) Lóránt, a kalandos életű üzletember a hungarista
emigráció meghatározó egyéniségévé vált a Hungarista Magyar
Hírszolgálatban és a Hídfő, ill. az Új Hídfő szerkesztőségében
folytatott tevékenységével. (Az 1956-os Világszövetség egyik alapítója, a
Napnyugat szerkesztője /1973-74/, ill. 1994-től a Magyarok Vasárnapja
főszerkesztője.) 1938-ban Budapesten született, majd 1957-ben
szervezkedés címén bebörtönözték. Ezután csak segédmunkásként
helyezkedhetett el, de hamarosan villanyszerelői és üzemmérnöki
képesítést is szerzett. 1967-ben disszidált, először Olaszországba ment,
majd 1968-ban az Egyesült Államokban telepedett le. 1972-ben a Los
Angeles-i Californiai Egyetemen elektromérnöki diplomát kapott, 1975-től
az Amerikai Űrkutatási Intézet munkatársa volt. Üzletemberként,
gazdasági tanácsadóként a világ számos helyén megfordult. Az USA
kongresszusától kétszer is kitüntetést vehetett át.
50
Senkinek sem tűnt fel, hogy nyíltan a nemzetiszocializmus elveit
képviseli. Számos antiszemita és holokauszttagadó verse, írása olvasható
a Hídfő és az Új Hídfő hasábjain. Az 1993-ban megjelent kétféle
mércével c. cikke Szendi József, volt magyar csendőr felelősségre
vonásával és az Egyesült Államokból való kitoloncolásával foglalkozik.
Szendi 1956-ban menekült Amerikába, ahol háborús bűnössége teljesen
feledésbe merült. A rendszerváltáskor a magyar politikai küzdelmekbe is
beleavatkozott, 1990-ben a miskolci MDF pártszervezetét támogatta
anyagilag a választásokon. 1992-ben került a felszínre világháborús
tevékenysége, amiért ki akarták toloncolni, de az USA bírósága
felmentette, mivel ügyvédje tizenötezer dollárt kért a védelemért. Végül
mégis kiutasították az Egyesült Államokból, amiről Zas a Népszabadság
1993.jún.19.-i számából szerzett értesülést. Az egész ügyből ezt a
holokauszttagadó következtetést vonta le: “A népirtás hatvan millió
szovjet keresztény alattvalójával végző, vagy a brjanszki erdőben
lengyel tiszteket tömegsírban rohasztó lenini és sztálini mutatója miért
nem leng ki legalábbis egyvonalban a “hatmillió” egyébként is
kérdőjelezhető, vagy a Babij-Yar-i emlékműnél USA elnöki beszéddel is
kegyeletet adó hitleri gonoszsággal?”
51“A Plata folyó” c. költemény alapmotívuma is a holokauszttagadás. Egy
hamis papírokkal bujkáló náci háborús bűnösről szól, aki valószínűleg
fiatal suhancként részt vett a haláltáborok terrorgépezetében. Amikor
elfogják, mert embereket gázosított és azt mondják neki: “Treblinkában
követted el a gaztetteket és bűnhődni fogsz”, ő csak ennyit válaszol:
“Tévedés - mondtam. Lehetséges?”
52
Harcos antiszemitizmusa ilyen kijelentésekre ragadtatja: “A hivatalos
Amerika sohasem törődött a magyarsággal. Ahogy itt foglalkoznak a
nemzetiségiekkel, egyenesen megszégyenítő. A diszkrimináció szép szavak
pufogtatásával egyre jobban bűzlik. És ha nem vagy az “Isten választott
népének” érdemes fiókája, akkor jobb, ha elfelejted, hogy magyar vagy.
Ideje már, hogy mi is az asztalra csapjunk.” A jelenleg MIÉP-es Szőcs
Zoltán 1990 májusában a nyíltan nyilas szellemiségű Hunnia füzetekben
ezt a kommentárt fűzi Zas szavaihoz: “Ezek a szavak az alkut és taktikát
nem ismerő, az igazságos csakazértis odacsapó 56-os forradalmár
szavai.”
53
Zas Ha én kiáltok (Palesztinai arab éneke) c. versében az európai
antiszemita hagyományra támaszkodva, indulati alapon magyarázza az
izraeli-arab konfliktust és emiatt eltekint az ottani helyzet reális
mérlegelésétől: “ha én kiáltok, nem hallja meg / az ég, ha engem ölnek,
azt mondják, / nem elég. Vagyok jog / nélkül jogfosztott... Ha követ
dobok / vagy ha kést fenek, / vadul, Uram, ne büntess, / Meghalok
magtalanul.”
54 Wass Albert 1980-ban figyelt fel Zas Lóránt költészetére, Jézust
kiáltó c. verseskötete kapcsán. A költemények olyan nagy hatást tettek
az erdélyi íróra, hogy életre szóló barátságot kötöttek egymással. Zas
Erdély c. versét Wassnak ajánlja, melyben írótársát “választott”
személynek értékeli és magyarságtudatát, ill. természetszeretetét
példaértékűnek tartja: “nem perel, csak imádkozik”.
55
Kettejük kapcsolata üzleti síkon is eredményes lett: 1989
szeptemberében kötött szerződést Zas Wass Alberttel művei kiadásáról.
56
Wass
Albert magyarországi felfedezéséhez és népszerűségéhez Zas Lóránt
teremtette meg a pénzügyi alapot és a kellő médiatámogatást. Az irodalom
és az emigráció perifériáján helyet foglaló szélsőjobboldali,
hungarista író szinte észrevétlenül, egyik napról a másikra a magyar
irodalom egyik sikerszerzője lett.
A
nagyközönség által eddig még jórészt ismeretlen Alföldi Géza
kialakulóban lévő szélsőjobboldali kultusza is hasonló problémákkal
szembesíti a magyar társadalmat. A Deák téri SZDSZ-es Pistiklub
szomszédságában lévő MIÉP-sátor előtt lévő könyvespult központi helyén
Alföldi összes költeményének a Gede Testvérek által megjelentetett
legújabb kiadása állt hatalmas stócokban, természetesen, az
elmaradhatatlan Wass Albert “korpusz” mellett. Alföldi Szálasi házi
poétája volt, akiről Márai ironikusan csak ennyit jegyzett meg 1944-es
Naplójában: “ Hetek óta az első irodalmi hír a lapokban: a “Harc” című
zsidóellenes szaklap, “Európa legjobb antiszemita hetilapja” hirdetésben
közli, hogy új számában “az utóbbi idők egyik legszebb antiszemita
versével jelentkezik A. G. , a kiváló költő”. A hírt megkönnyebbüléssel olvasom. A magyar líra él.”
57
A hungarista “kultúra” tökéletes meghatározása ez a rendkívül tömör,
szatírikus tőmondat, ennél pontosabban, lényegretörőbben kevesen
határozták meg a náci propagandakultúra definícióját.
Alföldi
Géza költő, drámaíró, zeneszerző Cegléden született, 1908-ban báró
Schilzong József néven. Az Alföldi nevet először írói álnévként
használta, '44 novemberében belügyminiszteri engedéllyel hivatalosan is
véglegesítette. Újságíróként kezdte pályafutását,
58
majd soviniszta jellegű színdarabokat ( Vihar a havasokon - irredenta
dráma, Mindent a hazáért - zenés színmű ), operetteket ( Csókos
huszárok, A legszebb dal, Sárgát virágzik a tök) írt, melyeket vidéki
színpadokon adtak elő.
59 Mátyás királyról és Kinizsiről szóló regénye, A Boroszlói kaland
60 , számos verse és több verseskötete is megjelent..
61Életének meghatározó eseménye, amikor megismerte személyesen Szálasi
Ferencet és belépett a Hungarista Mozgalomba és szélsőjobboldali, nyilas
újságokban publikált költeményeket. Ettől kezdve 1991-ben németországi
emigrációban bekövetkezett haláláig megmaradt a hungarista eszme
hirdetőjének.
A
hungarista hatalomátvételt követően Szálasi számos pozícióval
jutalmazta udvari költőjét: államtitkár a honvédelmi minisztériumban,
pártmegbízott és a nemzetvédelmi propagandaosztály vezetője a
propagandaminisztériumban, a filmipari alap igazgatósági tagja, egyike a
filmcenzúra ötös tanácsának. A nyilas kiadványok verseit állandó
rendszerességgel közölték, a rádióban is gyakran tartott előadásokat, a
magyar-német bajtársi kapcsolat témájában.
62
Alföldi fanatikus hungarista volt, teljesen alárendelte magát vezérének és a mozgalomnak. A Vezér c. versét
63 nem
lehetne másként jellemezni, mint egy szerelmes verset a pszichopata
diktátorhoz. Szálasi személyi kultuszát hirdeti Vezess, Vezér c.
indulója, melynek zenéjét is ő szerezte Komponált egy másik, a német
nemzetiszocialista köszönést mottójául választó indulót is, a Sieg
heil-t.
64
Alföldi
költeményei Szálasi gondolatainak versformába ültetett változatai.
Szinte szó szerint veszi át és teszi versformába vezérének ideológiai
műveiben megfogalmazott téziseit, költeményeiben úgyszólván teljesen
hiányzik az eredetiség. Számos versének címe egyben a hungarista
ideológia jelszava, rövid jelmondata is, tk. a “Vagy megsemmisülünk vagy
megsemmisítünk”, a “Kitartás!”, a “Szép-Igaz-Jó”. A “Nagypéntek nélkül
nincs feltámadás!”, Alföldi két versében, “A Húsvét vágyában”
65és a “Jön a Feltámadás!”-ban
66 is szerepel. Költészetének legfontosabb mozgatórugója, a nemzetiszocialista ideológia alapkérdése: a fajelmélet. A faj- vér- lélek triádját a Szentháromságnak felelteti meg hasonló c. epigrammájában.
67 Szálasi
totális antiszemitizmusa, aszemitizmusa (a Börtönnapló majd minden
oldalán szemétnek, svábbogárnak, tetűnek, ganéjnak, poloskának nevezi a
zsidókat) Alföldinél is visszaköszön. Eszményképének alpári stílusát is
átvette, több versében is a patkányokkal azonosítja az üldözötteket (Patkányok dala, A patkánynak minden patkány).
Alföldi
Szálasi-kultuszának csúcspontját azok az emigrációban írt versei
jelentik, melyek vezére kivégzéséről szólnak. Ezekben az eseményt Jézus
kereszthalálához hasonlítja és nemzetvezetőjét Jézussal azonosítja. A
Szálasi - Jézus párhuzam egyébként magától Szálasitól indult el, ő
ugyanolyan isteni küldöttnek tekintette saját magát, mint Jézust vagy
Buddhát. A legegyértelműbben “Az így halt
meg - Krisztusról” c. versben mutatható ki a megfeleltetés. A költemény a
római korban kezdődik, mikor Jézus keresztre-feszítéséhez készülődnek
és egy hirtelen fordulattal Szálasi felakasztásával zárul.
68 A
“Krisztus Pilátus előtt”, a “Krisztus él” és a “Krisztusom, Én Péter
nem leszek” c. költeménye is a nyilas diktátorról szól. Ez utóbbi
propagandavers azt fejezi ki, hogy míg Jézus leghűségesebb tanítványa,
Szent Péter is megtagadta háromszor mesterét, addig ő ezt sohasem fogja
megtenni. Hungarista marad egész életében, az eszme emigrációban élő
“apostola”. A vers végén a Krisztus-hit mellett központi helyet kap a
gyűlölet is, mint a totalitárius diktatúra alapja. Kíméletlen keresztes
hadjáratra buzdít az “aki nincs velünk, az ellenünk”-elv jegyében, véres
megtorlást és leszámolást helyezve kilátásba az ún. “ellenség” részére.
69
Alföldi
Géza drámákat is írt, melyek az irredentizmus és a hungarizmus
szellemében fogantak. Az 1934-ben megjelent “Vihar a havasokon” c.
“irredenta színmű” egyfajta Trianon utáni Rómeó és Júlia, melyben a
magyar-román szerelmespár története soviniszta fordulattal ér véget: a
magyar nő nacionalista felbuzdulásában eltaszítja magától román
szerelmét.
70
A színmű 1916-ban és 1931-ben játszódik Erdélyben. Az
első világháború alatt, a román betörés napján indul a történet egy
vidéki kis vasútállomáson, ahol meghal a magyar családfő a támadás
következtében. Innentől kezdve a színdarab meghatározó alaphangja a
gyűlölet: “A magyarok nagy istene nem hagyja veszni a népét! Testvéreim,
a bosszúálló magyar ököl ronggyá zúzza ezt a varangyos kígyót, ami
orvul mart belénk!”
71
Az özvegyen maradt feleség a faji gyűlölködés szellemében neveli fel
gyermekeit: “Ha élne apád, a fiam, a legjobb módban élnénk, akkor is
halálos átokkal gyűlölném ezt a fajt és sohasem bocsátanám meg azt a
rombolást, azt a gyilkolást, amit ezek itt akkor tizenöt éve elkövettek
és tizenöt év óta elkövetnek: ellenünk! Ha a tenyerükön hordoznák is
egész Erdélyt, az én szememben rabló az, aki a másét elveszi, aki a mi
Nagymagyarországunkból csak egy porszemet is ellop! Én akkor is csak a
végső lehelletemig átkozni tudnám őket! S mi most már csak törni tudunk,
de meghajolni: soha! És nem vagy a leányom, ha ez a gyűlölet nem véred,
nem a lelked. Ha nem érzed, hogy ez nem egy ember gyűlölete, hanem egy
faj átka, egy legyilkolt, lerombolt nemzet sohasemfelejtő, kétségbeesett
csakazértsem küszködése minden lélekrablás ellen. Mert a földjeinket, a
vagyonunkat elvehetik, de a lelkünket azt nem adjuk soha! Az még ma is:
magyar! S ha mi gyávák leszünk: tenni, meg fognak indulni a hegyek, a
folyók, új honfoglalásra akkor fog jönni a Nemere... s kifú, kisöpör
innen minden mócot!”
72
A tiltás ellenére lánya, aki a román orvosi egyetemen végzett, titokban
megházasodott szerelmével, egy román fiúval. A darab folyamán kiderül, a
fiú apja lőtte le a lány apját az első világháborúban. Ekkor megtagadja
férjét és – a nacionalizmus nevében – minden emberi humanitást elfojt
magában: “De érzem, hogy nagy bűnt követtem el akkor, amikor eltemettem
magamban mindent, mindent és az anyám tudta nélkül a maga felesége
lettem! ... Bennünk, magyar nőkben a haza fogalma az első. S mi ezért
áldozunk fel minden más érzést, eszmét, vágyat, életet, a boldogságunk
és ha kell, a szerelmünk is! Sohasem tudnánk meghajolni olyan férfi
előtt, aki a hazánkat tiporta. ... Azok az ellentétek, amelyek közöttünk
állnak, miket az ezeréves gyűlölködés emelt közénk, két ember nem
hordhatja le! S én nem is akarok útjába állni ennek a gyűlöletnek! Én
nem akarom, hogy az én véremből egyetlen csepp is az apám gyilkosainak
vérével vegyüljön! Nem akarom, hogy ártatlanul felkoncolt gyerekek vére,
tönkre roncsolt, az őrületbe hajtott, orozva lelőtt emberek, az én
szegény jó édesapám vére, megkínzott asszonyok átka az én testemből
kiszakadt emberpalántákra is szállhasson! ... Gyarló ember voltam, hogy
szembe akartam szállni valamivel, ami a véremben van, ami magyar nővé
magasztosít!”
73
Itt egy meglepő fordulat következik: a román férj ahelyett, hogy
visszatéríteni próbálná szerelmét, elkezdi csodálni a magyar nőkre
jellemző soviniszta fanatizmust: “Magyar férfi talpig férfi, de vannak
más nemzetnek is talpig férfiai! De a magyar nőnek csak egy méltó párja
lehet, a magyar férfi!”
74
Konfliktusba kerül apjával, aki nem bosszúból vagy gyűlöletből ölt,
hanem történelmi kényszerből, ugyanis az első világháborúban
kivezényelték román oldalon a harctérre. Fia ellenben közönséges
gyilkosnak állítja be őt. Sőt, hazaszeretete ellenére az egész román
hatalmi politikát kárhoztatja. Saját kultúráját “értékpusztító”
kultúraként definiálja, szemben az “értékteremtő” magyarral: “Apám,
ábrándokat kergetsz.! Posványba kerültél, gyilkos lettél, vámpírrá
süllyedtél egy álom miatt.! Azt akarod megtenni, amit ezeréves
vérzivatar nem tudott! Meghajlítani a magyart!? Sírt ásni annak, aki
hallhatatlan?! ... Tíz éve vagyunk itt az urak. És mit alkottunk? Új
utcaneveket, új városneveket, de ezért cserébe kiöltünk mindent, ami
kultúra, ami szép, ami történelem, ami magyar! S helyébe nem adtunk
újat, sem másikat! ... Apám, az életem Romániáé! Szeretem, forrón
szeretem a hazámat, de ne rablással tegyük naggyá a hazát! A mi erőnknek
a haza szolgálatában kell állnia, de a haza szolgálata a becsület, az
erkölcs szolgálata legyen! S ne a fertő, a vér, a bűn szolgálata.”
75 Az irredenta színmű deus ex machinával zárul, a román apát a havasi viharszellem, Nemere villámcsapása sújtja agyon.
Ha
az eddigi személyiségek még nem is, de Dohnányi Ernő már bekerült a
magyar kultúra kánonjába. Rehabilitálása a rendszerváltás körüli években
kezdődött el, olyannyira, hogy még zenekart is elneveztek róla és még a
Zeneakadémia melletti mellékutcának névadója is lett. A nyilas muzsikus
unokája, a zenei berkekben világsztárként jegyzett Christoph von
Dohnányi pedig idén mutatkozik be hazánkban a Tavaszi Fesztivál
keretében - Mendelssohn és Mahler (!) alkotásainak dirigálásával.
Kevesen
tudják, de Dohnányi már jóval a nyilas puccs előtt szimpatizált a
hungaristákkal. Ezt alátámasztja az a tény, hogy a nyilas párt hivatalos
kiadványa, az Összetartás 1943.nov.12.-i számában hosszabb beszélgetés
olvasható a zeneszerzővel. Már rögtön az interjú elején kijelenti: “Nem
szoktam nyilatkozni”, de Szálasi lapjával ezúttal kivételt tett.
76
Elkötelezettségét bizonyítja, hogy Szálasi hatalomrakerülésének napján
rögtön jelentkezett a zeneügyi kormánybiztosnál, Sámy Zoltánnál és
felajánlotta szolgálatait a pártnak. A tiroli születésű, amerikai tiszt,
Paselli tárta fel az erre vonatkozó dokumentumokat. 77
Dohnányi később letagadja ezt az epizódot. A tanítványa, Vázsonyi
Bálint által írt könyvben már ez a variáció szerepel: “Sámy felelősségre
vonja a rádió főzeneigazgatóját, a “megbízhatatlanul liberális”
Dohnányit és távozását követeli. Dohnányiban feltámad a dac és kidobja
irodájából a kormánybiztost.”
78
Ilyen előzmények után a Szálasi-kormányzatnak rögtön menesztene kellett
volna, más nemkívánatos személyekhez hasonlóan. Ennek ellenére továbbra
is számítottak lojalitására. Ezt volt alkalma ki is mutatni: a Várban
rendezett 1944.nov.18.-i kultúrértekezleten - Páger Antallal és másokkal
együtt tette le nyilas esküt. Dohnányi utólag úgy állította be az
esetet, hogy betegségére hivatkozva nem szándékozott elmenni a gyűlésre,
ezért géppisztolyos pártszolgálatosok vitték fel a Várba.
79
Vázsonyi Bálint hosszasabban ecseteli a történteket: Dohnányi “első
impulzusa, hogy nem megy el. Ekkor kétszer is megszólal a telefon.
Elsőnek a Zeneművészeti Főiskola főigazgatója, Zathureczky Ede
érdeklődik, hogy eleget készül-e tenni a meghívásnak. Dohnányi nemleges
válaszát hallva rámutat arra, mindnyájuknak fontos megtudni, mit tervez
az új rezsim.” A második hívással “ellentmondást nem tűrő hangon
értésére adják, hogy délután ötkor autó jön érte, mely felviszi a várba.
A kocsiba a főigazgatót is benn találja, együtt érkeznek. Rövid
ceremónia. Szálasi néhány primitív szót mond az emelvényen azzal
kapcsolatban, hogy a fegyverek közt sem szabad hallgatniuk a múzsáknak
-és a filmhíradó lencséi előtt- minden jelenlévővel kezet fog. Az
előrelátóbbak (Zathureczky Ede és Nádasdy Kálmán - N.L.) részint a
mosdóba távoztak a felvétel alatt (csúsztatás: nem a felvétel alatt,
hanem az eskü alatt! - N.L.), részint sürgősen gondoskodtak a
személyüket ábrázoló filmkockák megsemmisítéséről (logikai képtelenség -
N.L.). Dohnányi nem volt a mosdóba távozó típus (következésképpen
bátor, egyenes volt, nem úgy mint Nádasdy vagy Zathureczky - N.L.) és
-mint ismeretes- az utókor ítéletével sem törődött eleget.”
80Érdekes módon, a zeneszerzőt rehabilitáló 2002-es Dohnányi Évkönyv is
teljesen módon elhallgatja a nyilas eskü tényét és apró
részletkérdésekkel foglalkozik: “Murányi Gábor felderítette az archív
filmhíradó megtekintése után, hogy a celluloidszalag nem rögzítette
Dohnányi és Szálasi kézfogását. Ez a gesztus a rágalom-legendáriumba
utalandó, Dohnányi csupán látszik a másfél perces híradótudósításon.”
Ennek igazolására egy képet is mellékel, amelyen a zeneszerző és a
nácivezér kedélyesen parolázik egymással. Ez a kép, minden ellenkező
irányú igyekezet ellenére Dohnányi nyilas elkötelezettségét bizonyítja,
semmit sem hoz fel mentségére.
81 A zeneszerző a gyűlést követően, nov.24.-én távozott Bécsbe.
82 A Debrecenben megalakult ideiglenes kormány 1945.febr.9.-én vette fel a háborús bűnösök listájára.
83“A vád: intellektuális munka a nyilasok és a háború folytatása mellett.”
84
Három megnyilvánulását hozták fel perdöntő bizonyítéknak. 1920-ban
megzenésítette egy pályázati felhívás alkalmából Papp-Váry Elemérné
Magyar hitvallását (Hiszekegy) Mihalovich Ödön és Szabados Béla
társaságában. A Gömbösnek dedikált Nemzeti Egység indulóját 1933-ban
komponálta és 1945 májusában a “betiltott fasiszta zeneművek” listájára
tették. A Filharmónikusok németországi turnéján az 1937.ápr.3.-i berlini
koncertjét Hitler is megtekintette és magánkihallgatáson fogadta
Dohnányit.
85
Dohnányi
1948 áprilisában érkezett meg Argentínába, ahol tevékeny részt vállalt a
nyilas kolónia életében. A Peron-rendszer jóvoltából még a Tucumáni
Egyetem főigazgatói posztjára is kinevezték, amely kevés munkát, sok
szabad időt, ugyanakkor busás fizetést is jelentett számára. 1948
novemberében New Yorkban telepedett le. Az amerikai hatóságok közönyét
még Az Ember c. emigrációs kiadvány sem tudta megtörni. Az
1948.nov.20.-án külön Dohnányi-számot jelentetett meg a folyóirat, amely
felhívta a figyelmet a zeneszerző tevékenységére: “Dohnányi Ernő, a
hírhedt náci múltú zongorista, Szálasi nyilas-tömeggyilkos vezér legfőbb
zenei vérbírája, sajnos már megérkezett az Amerikai Egyesült Államok
földjére. ... A budapesti Zeneakadémián Dohnányi vizsgáin irgalmatlanul
elbuktatták a legnagyobb tehetségű jelölteket is, ha azok zsidó szülők
gyermekei voltak. ... És ugyanez a “Herr von Dohnáci” most ide akar
jönni New Yorkba, zongorázni? Na, majd meglátjuk. ... Nem kérünk kopott
művészetéből. Nem jár neki dollár, elégedjék meg a pesoval, az is túl jó
neki.” A lap dec.11.-i számában Ruttkay György: Dohnányi Ernő Szálasi
szolgálatában c. cikke, a dec.15.-i számban pedig Vita Gyula levele is
hasonló tartalmú. 1949 januárjában Az Ember főszerkesztője, Göndör
Ferenc az USA igazságügyi miniszteréhez írt nyílt levélében részletezte
Dohnányi életútját, a levelet a folyóiratban még angol nyelven is
megjelentették. A miniszter azonban még válaszra sem méltatta.
86
Dohnányi minden alkalmat tiltakozott a vádak ellen, még közjegyzői
irodában is tett nyilatkozatot: “Soha nem voltam semmiféle
nemzetiszocialista párt tagja, így nem igaz az sem, hogy a magyar
fasiszta “Nyilas” párt tagja lettem volna.”
87
Valójában, hogyha letette a nyilas esküt -már pedig ezt a bizonyított
tényt nem kérdőjelezi meg senki, a korabeli sajtó is beszámol róla-
azzal automatikusan a nyilas párt tagja, felesküdött hungarista testvér
lett. Az más kérdés, hogy pár nap múlva távozott az országból, ezért nem
kapta meg tagsági könyvét.
Európai
jogállamban és főleg az Unió tagországaként egyszerűen elképzelhetetlen
a nemzetiszocialista politikai elit tagjainak rehabilitálása.
Magyarország Kisbarnaki Farkas Ferenc rehabilitálásával egyértelműen
kilóg a sorból. Fenntartás nélkül állíthatjuk, hogy a holokauszttagadás
legalizálása mellett ez az ügy hazánk rendszerváltás utáni történelmének
egyik morális szégyene.
Kisbarnaki
Farkas Ferencet a nyilas puccs után Szálasi soron kívül léptette elő
vezérezredessé és kinevezte országos elhelyezési és kitelepülési
kormánybiztossá. A brutális kegyetlenségéről hírhedt katonatiszt a
szovjet offenzívára reagálva parancsot adott, lőjenek a visszavonuló
magyar katonákra. A német vezérkar körében hamar népszerű lett, s
felmerült, ő legyen az első magyar hadsereg parancsnoka. Azt is
felajánlották neki, hogy egy német vezérkari főnököt delegálnak mellé.
Sopronkőhidán Szálasi utasítására részt vett több magyar katonatiszt
kivégzésében. A hadbíróság elnökeként ő írta alá Bajcsy-Zsilinszky Endre
halálos ítéletét. A Szálasi-kormány menekülése során ő irányította az
aranyvonat, a koronázási ékszerek és a nemzeti bélyeggyűjtemény
Németországba szállítását. 1945 után az NSZK-ban élt és a
szélsőjobboldali emigráció tevékenységében vett részt. 1945-ben
lefokozták és elbocsátották a honvédség kötelékéből, 1950-ben pedig
-távollétében- életfogytiglani fegyházra ítélték. 1998-ban ezt az
ítéletet hatályon kívül helyezték, vagyis rehabilitálták Kisbarnakit.
Vezérezredesi
fokozatát, melyet Szálasi adományozott neki, azonban még mindig nem
kapta vissza. Ez egyre inkább szúrta a Honvéd Hagyományőrző Egyesület
szemét és a Honvédelmi Minisztériumhoz fordult. A Rehabilitációs
Bizottság támogatásával az MSZP-s Szekeres Imre honvédelmi miniszter
felterjesztette a javaslatot Sólyom László köztársasági elnöknek. A
honvédelmi miniszter külön vizsgálata megállapította, hogy jogilag a
különböző bírósági ítéletek alapján nem volt akadálya a Honvéd
Hagyományőrző Egyesület felterjesztésének. A közleményben a tárca
sajnálatát fejezte ki mindazoknak, akikben “egy remélhetőleg örökre
letűnt korszak sebeit tépte fel”. (Valóban, sokat segít a sajnálkozás.
Ha nincs történelmi empátiája valakinek.) A helyzet fonákságát mutatja,
Szekeres Imre utasítást adott a Rehabilitációs Bizottság átalakítására
is. Sólyom László aláírásával készségesen asszisztált az ügyhöz,
2006.szept.15.-én helyreállította Kisbarnaki vezérezredesi
rendfokozatát. Ez azért is meglepő, mert Sólyomnak, mint
alkotmányjogásznak tisztában kell elvileg lennie azzal a ténnyel, hogy
Szálasi-kormányzat időszaka ex lex-időszak, ezért az összes ekkor hozott
törvény nem szerepel a Corpus Iuris-ban sem. Ha Kisbarnaki Szálasi
által történt kinevezését elismeri, elismeri egyúttal a Szálasi-kormány
és a német megszállás legitimitását is. Hazánk 1945 utáni történelmében
példátlan ez az államfői magatartás.
88
A
következő példa szintén aggodalomra ad okot. Az utóbbi években egyre
többet lehet találkozni azzal a történelmileg igazolhatatlan
állásponttal, hogy a magyar nép a sumérok közvetlen leszármazottai és a
pártusok -akik közé e nézet szerint Jézus is tartozott- is gyakorlatilag ugyanez
a nép. Ezt az elméletet Szálasi dobta be annak idején a köztudatba,
Zajti Ferenc “Zsidó volt-e Jézus” c. több mint ezeroldalas könyvének
hatására. (Zajti könyvét szintén fel lehet fedezni könyvespultok kiemelt
helyein.) A Börtönnaplóban a történelmi kérdésekben tájékozatlan,
kalandos életű, teljesen jelentéktelen festő (aki mellesleg Csontváry
barátja volt), Zajti Ferenc álláspontját dogmatikus alapon, axiómaként
vette át a nyilasvezér: Jézus párthus herceg volt és a párthus nép nem
más, mint a sumér nép közvetlen utóda (természetesen az akkádokról, az
amoritákról és az asszírokról tudomást sem vesz) és a magyar nép
közvetlen elődje.
89
Szálasi
célja a magyar faj kiválasztottságának propagandisztikus alapon való
elismertetése és a zsidó-keresztény kultúrkör zsidó alapjainak
negligálása volt. Ennek jegyében a zsidóság történelmi jelentőségét,
melynek középpontjában az egyistenhit bevezetése és az első egyetemes
etikai szabályozás, a tízparancsolat megalkotása áll, egyszerűen
letagadta. Az Ószövetséget nem ismerte el a kereszténység előzményeként:
“Az Ószövetség a legbölcsebb ostobaság és a legostobább bölcsesség,
melyet írtak, hittek. Krisztusnak semmi, de semmi köze hozzá.
90
... Keresztényvallás és zsidóvallás között olyan a különbség, mint az
igaz Egyisten-hit és a primitív népek babonáikon nyugvó egyistensége
között. A Mózes-hit lehet minden, csak nem vallás. ... Az Ószövetség
Istennek a zsidók iránti megvetésének története és írása. Az Újszövetség
Isten megvetésének szentesítése.” 9 Átvette
az évezredes antiszemita hagyományt is: Krisztus kereszthaláláért a
zsidóságot teszi felelőssé (holott római bíróság római törvények alapján
ítélte el Jézust, római halálnemmel).
A
sumér-párthus-magyar azonosság Szálasinak köszönhetően a hungarista
történelemszemlélet egyik sarokpontja lett. Baráth Tibor, a nyilas
“történész” erre az elméletre fűzte fel A Magyar népek őstörténete c.
munkáját. A rendkívül sematikus könyv az egész történelmet a magyar nép,
mint legősibb nép kiválasztottságára és árja-szemita ellentétre építi
fel. Zavaros fejtegetéseiben gyakorlatilag minden árja népet magyarnak
vagy magyar eredetűnek tekint. A világbirodalmak, az általa jelentősnek
tartott civilizációk hanyatlásáért mindig a szemita jövevényeket teszi
felelőssé. Ennek szellemében a görög felvilágosodás problematikáját pl.
úgy magyarázza, hogy az “építő” magyar-görög kultúrát a szemita invázió
(a destruktív Szókratésszel, Euripidésszel, Platónnal és
Arisztotelésszel együtt) pusztította el. Ezt a szemléletet képviseli a
Dél-Amerikában élő Badiny Jós Ferenc is, akinek kultusza egyre inkább
jelen van szélsőjobboldali körökben.
Az
alábbi példák a magyar társadalom morális válságára, a szembenézés
hiányára mutatnak rá. A probléma megoldásának kulcsát az elemző,
objektív történeti kutatások adhatják, hogy ezeket a személyeket, és
ezeken a személyeken keresztül a
történelmi-társadalmi-gazdasági-kulturális folyamatokat most már valóban
megfelelően értékeljük. Tevékenységük negatív példája legyen annak,
hogy egy diktatúra hogyan rombolta le, semmisítette meg szisztematikusan
hazánk értékeit. A kulturális pluralizmus, a multikulturalitás nem
feltétlenül jelenti azt, hogy minden elképzelésnek, ideológiának utat
kell engedni. Gondoljunk csak a Weimari Köztársaságra, ahol a liberális
törvénykezés a szólásszabadság jegyében nem másnak adott táptalajt, mint
a nemzetiszocializmus kibontakozásának. Gyűlölködő embertársainknak
pedig Ady szavaival üzenjük: “Aki ellensége a haladásnak, a jobbra
törésnek, az emberi szellem feltétlen szabadságának, hazaáruló, ha
örökösen nem is tesz egyebet, mint a nemzeti himnuszt énekli.”
Megjegyzés:
Most ezt elismerésnek vegyük vagy végső gyalázatnak?
VIGYÁZAT! JÖVÜNK!!! - Wass is csak ennyit fűzne hozzá, azt hiszem...
Akarom! Úgy legyen!
Várhegyi Kálmán gyűjtése - Jövőnk.info