A Magyar Katolikus Családegyesület Családi ünnepeink címmel füzetsorozatot jelentet meg azzal a céllal, hogy segítsék a magyar családokat keresztény módon megülni legjelentősebb ünnepeinket. A legújabb kötet Szent István király ünnepéhez kapcsolódik.

„A régiek az augusztust Szent István havának nevezték. Ha Szent Istvánra gondolunk, alakjáról sok minden eszünkbe juthat. Legelőször arra gondolok, hogy boldog nemzet vagyunk, mert történelmünk élén, itt a Kárpát-medencében egy szent család áll: Szent István király, Boldog Gizella és Szent Imre herceg. Három szent. Ők a családban lettek szentté. Kevés ilyen nemzet van, aki indulásánál hasonlóval dicsekedhet” – ezekkel a gondolatokkal köszönti az olvasót Bíró László családreferens püspök a kiadványban. 

A hiánypótló füzetsorozatnak eddig öt száma jelent meg: pünkösd, advent, karácsony, nagyböjt és anyák napja ünnepét járják körül. A sorozat célja, hogy segítse a családokat igazi családegyházzá válni. A füzetsorozat elmélkedéseket tartalmaz az ünnepről, segítve ezzel a családon belüli evangelizálást. Az ünnep bensőségessé, széppé válik a családi életre alkalmazott liturgiával ezt segítik az imák és énekek. A füzetek merítenek a gazdag néphagyományból, és elősegítik az ünnepi asztal emlékezetessé tételét.

A most megjelent Szent István-napi füzet is a közös családi ünneplést, az Egyház és a család kapcsolatát, valamint Szent István király méltó ünneplését kívánja szolgálni. A füzet annyiban tér el az eddig megjelent kiadványoktól, hogy a megszokott családinterjú helyett ezúttal plébánosokat kérdeztek a szerkesztők arról, hogyan segíti, milyen hatással van Szent István király a plébánia közösségek életére.

A Harmat Kiadó gondozásában megjelent füzet már kapható a nagyobb keresztény könyvesboltokban; megrendelhető a http://www.12kosar.hu/ weboldalon, ahol a sorozat többi, már megjelent darabja is elérhető.

(Magyar Kurír)

A propaganda csodás hatalma:
Balkáni hadüzenet a román olimpikonoktól – az egyik legnépszerűbb román sportlappal karöltve

 Az Oltchim Vâlcea–Győri Audi ETO, női kézilabda BL-elődöntő első felvonása még csak el sem kezdődött, amikor a sajtó – és néhány „sportember"– már kitett magáért...

Íme, Románia négy dicső olimpikonja: az olimpiai ezüstérmes futó Ionela Târlea (jobbra) szinte félreérthetetlenül provokatív módon pózol Görbicz Anita 13-as mezével, a négyszeres olimpiai bajnok evezős Elisabeta Lipa (középen) mintha szét kívánná szakítani a pólót, az olimpiai bajnok hosszútávfutó Constantina Diţă (balra) eldobja, a súlylökő Nicoleta Grasu (lent) pedig büszkén tapossa azt.

A négy olimpikon gyalázza a magyar irányítót

Mégis mit várjon az ember egyes kispolgároktól, ha ilyen emberek szolgálhatnak számukra példaképekként, őket látják, hallják a tévében, mint a nép megkoronázatlan hőseit? És, még hogy a média nem manipulál, nem fertőz, nem uszít egymásnak, nem szít gyűlöletet, hanem csupán a kispolgárok javait szolgálja...

És ez a gesztus nem néhány szélsőségesen fanatikus drukkertől, huligántól származott – egy-egy meccsen, fórumon vagy kocsmai beszólásként elhangozva –, hanem egy nemzet olimpikonjaitól, s nem a pillanat hevében, hanem józanon és tudatosan, megfontoltan és előre eltervezve; az ország egyik legnépszerűbb sportlapjában – ProSport – megjelentetve.

Egyébként a magyar játékosok visszavágtak az őket ért inzultálásért: két góllal legyőzték a román bajnokot Bukarestben – 22–24 –, majd a veszprémi visszavágón – egy nagyon nehéz mérkőzésen – kicsikarták a továbbjutást a torna döntőjébe, ahol a norvég Larvik várta őket. A történethez még hozzátartozik, hogy Görbicz Anitát a bukaresti mérkőzésen nyújtott teljesítményéért a ProSport napilap főszerkesztője egy véleménycikkben méltatta, majd a cikk utóiratában bocsánatot is kért azoktól, akik sértőnek érezték a lapban szombaton közölt képriportot. Miután a győri lányok mindkét meccsen felülmúlták a Larvik kéziseit, így a magyar csapat története során először nyerte meg a kézilabda legrangosabb európai kupasorozatát – idén pedig megvédték címüket –, a női EHF-bajnokok ligáját.

A győri lányok Európa csúcsán!

Hírfigyelő Szolgálat - Jövőnk.info

Náci háborús bűnösök rehabilitálása- A nyilas ideológia hatása a rendszerváltás utáni magyar közgondolkodásban

Hungarista “kultúra” - paradox fogalom, két egymással teljesen ellentétes szó abszurd összetétele. A hungarizmus, a nemzetiszocializmus magyar gyakorlata összeegyeztethetetlen bármifajta igazi kultúrával. A kultúra fogalma magában foglalja az értékközpontúságot, és ha ezt elvesszük belőle, legfeljebb antikultúrának nevezhetjük. Az érték legfontosabb hordozója pedig az ember, az egyén, mint megismételhetetlen, egyedi individuum - tökéletlensége és esetlegessége ellenére is. Ha egy rendszer megtagadja magát az embert, csak értéktelen lehet. A diktatúrákban elvész a kultúra szuverenitása: egy személytelen, elnyomó hatalom “szolgálóleányaként”, mint propagandakultúra igyekszik az elvárásoknak megfelelni és a követelményeket kielégíteni. A nyilas “kultúrának” is ez a legfontosabb jellemzője.

  A nyilas kultúra méltán veszett el az utókor számára, ugyanis semmiféle maradandó értéket nem hozott létre. A hungarista alkotásoknak művészettörténeti jelentősége nincsen, viszont egy kegyelten, emberellenes diktatúráról és annak torz közgondolkodásáról tesznek tanúbizonyságot, ahol a kultúra megszűnt kultúra lenni. Végeredményben egy teljesen igénytelen és szellemi produktumokban szegény rétegkultúráról van szó, amely a német megszállás és Horthy sikertelen kiugrási kísérlete következtében hivatalos, állami kultúra rangjára emelkedhetett. Az emigrációban ismét a rétegkultúra szintjére esett vissza. Elveszítve a fanatizált házmesterréteget itt még igazi tömegbázissal sem rendelkeztek, a belterjesség következtében a nyilas elit jórészt önmagának irogatott. A rendszerváltás utáni Magyarországon ismét valós probléma a hungarizmus, de ez nem jelent reális veszélyt, mert még (hangsúlyozattan: még!) megmaradt a neonáci mozgalmak szubkultúrája szintjén. Szubkultúraként van jelen, de igen veszélyes szubkultúraként és sajnos, az illetékesek nem tesznek ellene semmit. Mert egyes elemei már megjelentek a közgondolkodásban, a magas kultúra szintjén. Wass Albert, Nyírő József, Dohnányi Ernő és Szeleczky Zita “művészetének” népszerűsítése, Kisbarnaki Farkas Ferenc jogi rehabilitálása, Zajti Ferenc elméletének propagálása mind-mind része ennek a szélsőjobboldali Kulturkampfnak, amely jelentős pénzügyi háttérrel működik és nagy gazdasági profit reményében dobja piacra “termékeit”.

 Az utóbbi évek egyik nagy irodalmi felfedezése Wass Albert. Egyre szélesebb olvasóréteg  körében válnak ismertté a sokáig ismeretlen erdélyi író alkotásai, elsősorban költeményei és regényei. Szinte minden könyvesbolt polcain megtalálhatjuk műveinek gyűjteményes kiadását, a Duna Televízió Wass Albert-napot rendezett s neves, hitelesnek tartott közéleti személyiségek méltatják munkásságát. Több felmérés is bebizonyította, könyveinek olvasottsága már-már a da Vinci-kódéval vetekszik. Nincs olyan jobboldali és szélsőjobboldali gyűlés, ahol ne kerülne szóba neve s ne hangozna el egy-két verse.

  Wass Albert kapcsolata a nemzetiszocializmussal az 1936-os berlini olimpián kezdődött. A fiatal író aktív sportoló is volt, céllövőként az olimpiára is benevezett. Első helyezést ért el, de mivel magyar színekben indult, Románia óvást nyújtott be ellene és nem vehette át az érmet. Ekkor lépett közbe a Führer, aki nem akart diplomáciai konfliktust az ügyből, ezért egy saját kezű aláírással ellátott díszes oklevéllel igazolta Wass Albert teljesítményét. Az emléklapot az író később is nagy becsben tartotta, haláláig szobája falán, ágya felett függött. 1937-ben a román csendőrség házkutatást tartott nála és rövid időre letartóztatta, mert otthonában jelentős mennyiségű harmadik birodalomból származó propagandaanyagot találtak. 1

 A második bécsi döntést követően 1940 szeptemberében érkeztek meg a magyar katonák Vasszentgotthárdra, a Wass-család birtokára hogy a település szomszédságában lévő új magyar-román határt biztosítsák. Főhadiszállásukat a Wass-kúriába rendezték be. 2 Az eseményt követően a Wass-család tagjai, beleértve az írót is, magyar és német katonai egyenruhában jártak. 3 Wass Albert egy korabeli fotó tanúsága szerint még Hitler-bajuszt is növesztett. 4 A náluk beszállásolt magyar és német katonaságot, ill. magyar csendőrséget nemesi birtokaikon szinte családi terrorszervezetként tartották kézben és irányították. Az író apja, Wass Endre gyakran betört segédletükkel fehér lovon Románia földjére és ezen akciók során civileket is meglőttek, megsebesítettek. 5  Garázdálkodásuk halálos áldozatokat is követelt. Megjelenésük után néhány nap múlva letartóztattak négy “politikailag megbízhatatlan” vasszentgotthárdi személyt, két román parasztot (Josif Moldavan és Ioan Catin) és két zsidó lányt (Mihály Eszter és Mihály Rozália) akiket a Wass-kastély magtárának pincéjébe zártak, majd Cege határában brutálisan kivégezték őket. Szeptember 23.-án Ombuztelkén még több ártatlan ember életét követelő mészárlást hajtottak végre. Csordás Gergely hadnagy vezetésével lelőtték Andrei Bujor pópát, feleségét, három gyermekét, Ioan Gurzau kántort és feleségét, a falu tanítójának feleségét, anyósát és öt éves kislányát, valamit a pópa magyar cselédasszonyát, Juhász Saroltát is. 1946 március 13.-án ezért a két gyilkosságsorozatért szabott távollétükben halálos ítéletet a román állam népbírósága Wass Endrére és Wass Albertre, mint háborús bűnösre. (A népbírósági gyakorlat a jogállamiságot súlyosan megsértette és miként a hasonló perekben, itt is sok jogi szabálytalanságot követtek el. Ennek ellenére azonban a vádak bizonyíthatóak, ezért utasította el több esetben is a román bíróság az ítélet megsemmisítését. Szemben a magyar Legfelsőbb Bíróság határozatával, mely a Ságvári-gyilkosságban részt vevő halálra ítélt és kivégzett csendőrt éppen a népbírósági körülményekre hivatkozva felmentette.) 6 A népbírósági perben együtt tárgyalták az ügyet egyéb magyarok által elkövetett etnikai atrocitásokkal. A kollektív vádiratban településenként sorolták fel azokat a helységeket, ahol különböző etnikumú személyek ellen emberiség- és népellenes bűntetteket ítéltek el. A cegei gyilkosságban Wass Endrét és Wass Albertet találták bűnösnek, míg az ombuztelki mészárlásban egyértelműen Wass Albertet jelölték meg felbujtónak. 1977-es, az USA Igazságügyi Minisztériuma számára írott “Rövid életrajzában” az író elhárítja magáról a felelősséget. Azt állítja, ezekben a napokban nem tartózkodott falujában, hanem felment a hegyre, vadászházukba. A tanúvallomások viszont egyértelműen megcáfolják ezt, többen is megemlítették, hogy szeptember 22-23.-án otthon volt és beszéltek is vele.

  Wass Albert nácibarátsága a mészárlások után még jobban fokozódott. A Szamosvidék c. újság főmunkatársaként 1942-ben a Kaukázusban haditudósító. Ekkor írott cikkei igencsak elfogultságról tanúskodnak.  7  1943-ban maga is a már említett ukrán frontra bevonult katonának, a kolozsvári IX. hadtestnél zászlóaljvezetőként a lovasságnál szolgált. 8 A németek két kitüntetéssel is honorálták tevékenységét. Először másodosztályú vaskeresztet kapott, mert megmentette egy partizánmerénylettől a németek egyik belvízi uszályhajóját és az egyik lefülelt partizán révén az egész partizáncsoportot leleplezte, akik zavarták az orosz csatornákon szállított német vízutánpótlást. Természetesen az ellenállókat brutálisan kivégezték. Ezt követően Wass Albert még egész sor “hőstettet” hajtott végre, ezekért elsőosztályú vaskereszttel is kitüntették a németek. Többek között a szovjet csapatok által körülzárt német harccsoportot, mint régi vadászember, a mocsarakon át a bekerítő gyűrűből minden felszereléssel együtt kivezette. Az ukrán fronton Wass Albert megsebesül, ezért hazatér Erdélybe. 9 A német megszállás alatt irodalmi munkásságát állami szinten is nagyra értékelik: megkapja a Zrínyi-díjat és tagjai sorába fogadja a Magyar Tudományos Akadémia. 10

  Wass Albert hungarista elkötelezettségét bizonyítja propagandadrámája, a Tavaszi szél. A színmű  1944 december 16-án a Nemzeti Színházban Kiss Ferenc nyilas színházügyi kormánybiztos igazgatása alatt került volna bemutatásra 11 , de a bombatámadások miatt elmaradt a  mű előadása. 12

  A Tavaszi szél maradéktalanul kiszolgálja a nyilas propagandát, történelemszemlélete, főleg a zsidókérdés és a baloldali mozgalmak megítélésében nem emelkedik felül a megszokott soviniszta közhelyeken. Elég sematikusan, sablonosan, fajelméleti alapról kiindulva közelíti meg -kortársainak nagy többségéhez hasonlóan- Wass Albert a zsidókérdést. A zsidóságot teljes egészébe azonosítja a nemzetközi nagytőkével, nem vesz tudomást a zsidóságon belüli társadalmi rétegekről, különbségekről. Ennek a téves szemléletmódnak köszönhetően ő is az általánosítás, az előítéletek csapdájába esik: sérelmezi, hogy  “a zsidók ellepték a kereskedelmet” 13és a román bankvilágon keresztül ők támogatják az erdélyi románok földvásárlását. A nemzet fogalmát így határozza meg: “Az ember legszentebb titka és törvénye a nemzet. A faji, a vérségi összetartozás. Hogy csak ezen belül, csak ezzel együtt, csak ezért, érti: csak ezért élhet az ember és töltheti be hivatását.” 14 Ezzel párhuzamosan kikerülhetetlen az európaiság kérdésköre is. A főszereplő, Tomori Imre főispán éles szavakkal bírálja meg hozzákényszerített arisztokrata felesége értékrendjét: “a maga divatból magyartalanított európai világa” - veti a szemére. Elmondja, miért ment tönkre a házasságuk, miért nem tudott a lelkéhez igazán közel férkőzni: “Oda… a tavaszi széllel törhetett volna be, például. De azt sohasem kísérelte meg. Mert a szél, meg az ilyesmi, nem elég európai.” 15 Az európai fogalmát Wass Albert pejoratívan használja, mintha a magyarságnak az abszolút ellentéte volna. A baloldaliság is sematikusan ítéli meg és ítéli el. Az őszirózsás forradalomról és a tanácsköztársaságról kiábrándultan állapítja meg: “Nincs gyermekem, aki árván maradna! De van. Mindenütt. A magyarok. Magyarok! Hol vannak itt már a magyarok? Azok talán, akik részegen ordibálva eldobják a fegyvert? Vagy beállnak csaholó kutyának a zsidók közé? Egy Károlyi gróffal az élükön? Magyarok? ( Megvetéssel) Magyarok…!” 16  Tomori indulatos politikus, szónoklatát nem hiszem, hogy magyarázni kellene: “Megölik a magyart! És én nézzem?! Nézzem és tartsam számat, mint a többi?! Hát nem! Én harcolni fogok, mint a farkasok! Mint a medvék! Engem nem lehet elnémítani! Hallod a szeleket odakint?! Tavaszi szél, a hegyek küldik, az én hegyeim! Nézd, söpör végig a városon! Ostorral hajtja maga előtt a port, a szemetet, a mocskot! Eljön az idő, amikor így söprünk mi is az országon végig! Én, vagy azok, akik utánam jönnek: lelkesek, tiszták, magyarok! Belevágunk ököllel a világba!” 17  

   Az erdélyi író 1945 húsvétjának hetében Szálasi bábkormányával együtt Sopronnál távozott az országból. 18 Az emigrációban a hungarista “szellemi elit” prominens képviselőivel, Nyírő Józseffel, Szeleczky Zitával, Henney Árpáddal, Süli Józseffel, Fiala Ferenccel, Marschalkó Lajossal, Kondorossy Lászlóval és Zash Lóránttal tartotta a kapcsolatot.  

  Wass Albert Németországban először a Bajorerdőben lakott, Bleibachban, Nyírő József és Alföldi Géza szomszédságában. Nyírő József, a nacionalista beállítottságú író az országgyűlés képviselőházának volt tagja, mint behívott erdélyi képviselő. A hungarista puccsot követően a Törvényhozók Nemzeti Szövetségében csatlakozott a nyilasokhoz, szavazataival mindenben támogatta a magyar bábkormányt. Az országgyűlés közoktatási bizottságának helyettes elnöke volt (Hóman Bálint helyettese), s részt vett a könyvtári és múzeumi bizottság munkájában is. 19 A parlamentet ő is követte Sopronba, majd Szálasi környezetével együtt Németországba települt át. (Végül 1953-ban Spanyolországban halt meg. 20 2002. decemberében Magyar Örökség díjjal tüntették ki és fővárosi, Szilágyi Erzsébet fasori lakóházát emléktáblával jelölték meg. 21 )A két jóbarát, Wass Albert és Nyírő József gyakran találkozott emigrációjuk első szakaszában. 22 Nyírő Józsefet szoros baráti szálak fűzték Szálasi udvari poétához, Alföldi Gézához is. Nyírő, amíg Németországban tartózkodott munkatársa volt Alföldi emigrációs folyóiratának, a teisingi kastélyban kiadott “Hídverők”-nek. A Hídverők első száma is Nyírő novellájával indult. 23 Wass Albert mindig a legnagyobb elismerés hangján szólt Nyíró Józsefről, az id. Wesselényi Miklósról szóló A sibói bölény c. regénye elé ő írta az előszót. 24

   Wass Albert tevékeny részt vállalt a nyilas emigrációban, mint a Henney Árpád alapította Hungarista Magyar Hírszolgálat munkatársa. Henney, Szálasi személye körüli minisztere és országos munkarendvezető a II. világháború után álnéven bujkált Ausztriában, ezért nem fogták el a szövetségesek, mint a nyilas kormány többi tagját. Mikor elmúlt a veszély feje felett, 1948-ban Ausztriában megalapította Tatár Imrével és Gömbös Ernővel az emigrációs Hungarista Mozgalmat. 25 Ez képezte a Hungarista Magyar Hírszolgálat alapját, mely Henney Venezuela fővárosába, Caracasba történt áttelepülése után teljesedett ki. Ekkor a világ különböző pontjain szétszóródott egyes nyilas szórványok csatlakoztak hozzá és különféle sajtótermékeik kiadásának és terjesztésének összehangolása is megtörtént. A Hungarista Magyar Hírszolgálat munkáinak irányítását kb. százan végezték, akikhez nyomdák és szerkesztőségek tartoztak Londonban, Münchenben, Sydneyben, Melbourne-ben és Montrealban. Ausztráliában a Kántor Béla vezette Út és cél, Londonban a Hídfő, majd ennek utódai, az Új Hídfő és a 24.óra voltak propagandakiadványaik. Wass Albert a Hídfő újságírójaként lett a Hungarista Magyar Hírszolgálat főmunkatársa. 26 A Hídfő alapító főszerkesztője a nyilas pártszolgálat budapesti vezetője, Süli József volt, aki elkerülte a felelősségrevonást emberiségellenes és háborús bűntetteiért. Londonban élt, nappal szállodában mosogatott, este pedig 1948-tól újságját, a Hungarian Week-et szerkesztette, mely 1954-től viselte a Hídfő nevet. 27 Wass Albert megbízható munkatársa volt Fiala Ferenc, Marschalkó Lajos, Milotay István, Málnási Ödön, Nyisztor Zoltán, Zash Lóránt és Borsányi Julián társaságában a lapnak, mely az író számos költeményét, novelláját, publicisztikáját megjelentette. Süli halála után Szálasi újságírói, Marschalkó Lajos, majd Fiala Ferenc vették át a lap szerkesztését. Legutolsó főszerkesztője -ekkor már 24.óra néven szerepelt a kiadvány- Tóth Judit volt, aki Zash Lóránttal és Szemenyei-Kiss Tamással, a Hungarista Magyar Hírszolgálat utolsó főnökével (1994-98) végezte összehangoltan tevékenységét. Szemenyei együtt dolgozott a nyilas igazságügyminiszter, Budinszky László kabinetfőnökével, dr. prof. Ternói Lászlóval, Kántor Bélával, Tarjányi Tatár Imrével, Lovas Istvánnal, a németországi hitleri utódpárt, az NSDAP/AO neonáci irányítójával, Gerhard Lauck-kal, Lányi Zsolttal, Torgyán József és Homoki János kisgazda vezetőkkel, Király B. Izabellával és Cseh Máriával. Informátorai, segítői Ekrem Kemál György, Szabó Albert, Lentner Csaba, Tőke Péter, Mónus Áron, dr. Varga László, Rozgics Mária és Porubszky “Potyka” István voltak. A hírszolgálatban tevékenykedett, mint megbízható nyilas testvér a fideszes titkosszolgálati miniszter (2000-ben Orbán Viktor jóvoltából Kövér Lászlót váltotta a poszton) Demeter Ervin apja, Hajdú Demeter Dénes is, aki később a MIÉP sorait erősítette és aki természetesen nyilvánosság előtt ma is letagadja hungarista beállítottságát. Szemenyei 1998-ban befejezettnek nyilvánította a hírszolgálat működését, mivel a magyarországi jobboldali pártok egy része integrálni akarta őket a magyar jobboldalba és Szemenyei gyakorlatilag a magyar neonáci mozgalomhoz csatlakozott. 28 A Hungarista Magyar Hírszolgálat teljes anyagát eladta az Országos Széchényi Könyvtárnak 29  , de a feldolgozásra váró anyagot egyúttal zároltatta is. A perdöntő erejű dokumentumegyüttes, melyben Wass Albert nyilas tevékenységéről is részletes képet kaphatnánk, ezért nem kutatható, Szemenyei testvér személyiségi és állampolgári jogaira hivatkozva.

  A Hídfő hasábjairól azonban teljes egészében kibontakozik Wass Albert hungarista világszemlélete. Az erdélyi író a minden tekintetben szánalmas nyilas lapot, az egykori háborús bűnösök szócsövét a magyar emigráció kulcsfontosságú tényezőjének, a nemzeti eszme letéteményesének tekintette. 30 A Hídfő főszerkesztője, a hírhedt nyilas újságíró, Marschalkó Lajos halálára írott nekrológját kritikátlan tömjénezés jellemzi: “A történelem szaggatta magyar hegylánc újra kopárabb lett. Marschalkó Lajos kidőlt az élők sorából. Megüresedett helyén foghíjassá karsztosodott a magyar gyepü. Olyan ember dőlt ki, akinek helyére nem termett utánpótlás. ... Marschalkó Lajos hitet tett a maga módja szerint s hite alapján élte életét, nemzetét szolgálva. Izzó magyarságában öklelt, mint a bika, védte a magyar gyepüt körömszakadtáig, utolsó lehelletéig, mert mást nem tehetett. ... Az egyre szegényebbé karsztosodó magyar ősgerincen most már üresen marad a helye. Gyöngemarkú utódok között nem akad olyan, ki elejtett fegyverét fölragadni merné. De ha lesznek még valamikor, akik kőbe véssék a magyar írás e hősi korszakát, fölróhatják majd arra a magányos sziklára: “Itt állt és küzdött a nemzeti eszme védelmében, szemközt a világgal, az utolsó óriások egyike!” ... Sokasodnak a törpék ezen a földön s az óriások rendre kivesznek.” 31

  Wass Albert nem látta át, Marschalkó Lajosnak semmi önálló mondanivalója nem volt és gyakorlatilag csak annyit tett, hogy Szálasi elméleti munkáit és szónoklatainak fordulatait szó szerint lemásolta és tetszése szerinti sorrendben variálta. Marschalkó Lajos ún. két “főműve”, a hungarista emigráció “bestsellere” a legalpáribb antiszemita hangvételben megírt Országhódítók és Világhódítók. Mindkét könyve erősen torzított, nemzetiszocialista szemszögből írja le a zsidóság újkori történetét Magyarországon, ill. a világban. Alapvetően a kiindulópontja is elhibázott, a náci propagandaszólamok ismételgetésén túl semmit sem tud a zsidóságról. Marschalkó hazánkban is csak a nyilas házmesterréteg számára volt tekintélyes író, az emigrációban minden jóérzésű magyar ember elhatárolódott tőle. Wass Albert önmagáról is erkölcsi és esztétikai bizonyítványt állít ki ezzel az írásával.

  Az Új Hídfőben is megjelent  az először 1950-ben, Hamburgban napvilágot látott rövid elbeszélése, a Kicsi Anna sírkeresztje, amely nagy felháborodást váltott ki a magyar emigrációban. Wass Albert itt a német és a szovjet megszállás összehasonlítására tesz kísérletet, természetesen a német megszállás javára. Az erdélyi magyar falu a német katonák elől elbújtatja a kommunista beállítottságú román kovácsot és a zsidó kereskedőt, a címben szereplő árva pásztorlány, Kicsi Anna visz nekik minden nap élelmet. A németek keresik ugyan a két szökevényt, de nem követnek el semmi kegyetlenséget, közömbösek, sőt kifejezetten jóindulatúak a lakossággal szemben. A német katonaság ilyen bemutatása eleve nem felel meg a valós történelmi tényeknek. Ellenben az oroszok bejöveteléről kíméletlen gyűlölettel ír: “Megszállták a falut. (A német megszállásra Wass Albert nem használja a megszállás terminológiáját. - N.L.) Betódultak az udvarokra. Berúgták a házak ajtaját. Leütötték a falról a Krisztus-képeket. Ordibáltak, pisztollyal lövöldözték az ólbeli disznókat, s a házakban rátámadtak a fehérnépekre. Egyszeribe megtelt a falu jajgatással, sivakodással, lőporfüsttel. ... Akkor már egyetlen tébolyult sikoltás volt a falu. Tépett ruhájú asszonyok futkostak eszelősen búvóhelyeket keresve. Véresre vert férfiak hörögtek az udvarban. Röhögő, durva katonák vonszoltak hajuknál fogva sikoltozó leányokat.” A szovjet csapatok bejövetele a számos általuk bizonyítottan elkövetett atrocitás miatt hazánk történelmének kétségkívül szomorú fejezete, amit nem lehet pártpropagandának felhasználni, miként a nyilasok is tették sajtótermékeikben. Wass Albert is politikai manipulációra használja fel ezt a tragédiát, ezért az áldozatokkal szemben is kegyeletsértést követ el. Sajnos, a holokauszt kijátszása a Vörös Hadsereg -és általánosítva: a kommunizmus- áldozatai, tk. a Don-kanyari halottak ellen ma már szinte mindennapossá vált. Elég csak Koltay Gábor Horthy-filmjére, a Vér és Becsület kitörésnapi felvonulására vagy a Terror Háza előtti fideszes hordószónoklatokra gondolni. De a Kicsi Anna-történet cselekménye még tovább bonyolódik. A román kovács és a zsidó kereskedő is előbújik rejtekhelyükről. A zsidó kereskedő rövidesen szinte szó nélkül távozik a városba és kommunista pártfunkcionárius lesz belőle. A román kovács marad, felemeli szavát a szovjet atrocitások ellen, megpróbálja Kicsi Anna megerőszakolását meggátolni. Erre a katonák véresre verik, hiába bizonygatja, hogy ő kommunista üldözött volt, a pásztorlány pedig másnapra meghal. A kovács, miután három hét múlva felgyógyult sírkeresztet állít Anna sírjára, melyen ez áll: “Itt nyugszik kicsi Anna és a szabadság.” A kovácsot letartóztatják, elviszik, a faluban teljhatalmat élvező komisszár, aki a falu papját is pincébe záratta, ledönti a temetőben az összes keresztet. Fél év múlva tér haza a kovács, “elcsigázottan, nyomorékra verve”. De elültet egy fát Anna sírjára és elhatározza, ha a fa megnő, keresztet ácsol belőle és azt írja rá: “Itt nyugszik kicsi Anna.” “Mert a szabadság addigra feltámad.” Az elbeszélés azért problematikus, mert míg a magyarokat és a román kovácsot pozitív hősöknek állítja be, addig -a szovjeteket leszámítva- az egyetlen egyéni jellemvonásokkal felruházott negatív szereplő a zsidó kereskedő. Az író zsidóábrázolása itt is teljesen sematikus, elnagyolt, s az általa leírt egyedi zsidó kereskedő esete nem általánosítható az egész zsidóságra. Az olvasók számára mindezen felül még azt az üzenetet sugallja, hogy a két ellenségeskedő nép, a magyar és a román bármikor megbékélhet, hiszen létezik egy közös ellenség, akit mindkét fél megtehet bűnbaknak: a zsidóság. (Annak ellenére, hogy az erdélyi zsidóság magát magyarnak vallotta.) 32 Innen már csak egy lépés Erdélyi József útszéli antiszemitizmusa, aki a Solymosi Eszter vére c. propagandaversében az egész zsidóságot minden ártatlanul kiontott emberi életért teszi felelőssé. 33

  Az erdélyi író más műveinek zsidóságképe sem tér el a fentebb vázoltaktól. 1993-ban napvilágot látott “Antiszemitizmus: A huszadik század ámítása” c. propagandaírása Wass Albert zsidógyűlölő, hungarista életművének mintegy koronája. Annyira elrugaszkodik a realitástól rosszindulatú, alantas rágalomhadjáratával, hogy bebizonyosodik, Wass Albert magyar történelmünket illetően is csak homályos elképzelésekkel rendelkezett: “Noha a magyarországi zsidók kiváltságos osztályt képeztek, soha, semmiféle hűséget nem tanúsítottak a magyar nemzet iránt. Valahányszor Magyarország szabadságáért küzdött a Habsburg elnyomás ellen, ők az ellenséggel tartottak és akárhányszor levertek egy felkelést, némely zsidó is részesedett a hűséges hazafiak elkobzott birtokaiból. (Éppen ellenkezőleg: a magyar zsidóság számarányát jelentősen felülmúlva vett részt az 1848-49-es szabadságharcban, ahol végsőkig kitartott, szemben más nemzetiségeinkkel és a későbbiekben magyarként képviseltette magát pl. az olasz Risorgimentóban is. A zsidó származású Mogyoródy Adolf emlékét, mint magyar szabadsághősét mind a mai napig a legnagyobb tisztelet övezi Itália-szerte. Egyébként Wass Albert ezekben a sorokban az I. világháború végére, az ún. “tőrdöfés-elméletre” is gondol. Ez a feltételezés is teljesen alaptalan a források, főként a katonai évkönyvek tükrében: ugyanis számtalan zsidó származású katona vett részt az első világháborúban. - N.L.) Már ez egymagában is elidegenítette a magyar népet, különösen a középosztályt a zsidóságtól. De a magyarországi zsidók által elkövetett legnagyobb hiba abból állt, hogy magukhoz ragadták a vezető szerepet a kommunista pártban. Először 1908-ban, amikor a kunbélákkal és a Szamueli-fivérekkel az élen, zsidók vették át az ország vezetését. Miután visszatértek a “német haláltáborokból” (A haláltábor idézőjelbe tételéből egyértelmű, Wass Albert a holokauszttagadók csoportjához tartozik. A holokauszttagadás ma számos nyugati országban, mint közösség elleni izgatás és neonáci propaganda bűncselekménynek számít és börtönbüntetéssel szankcionálják. Hazánkban ez a demokrácia és a szólásszabadság ürügyén teljesen megengedett, miként a hitleri párt propagandája a weimari köztársaságban, sőt, még egyetemen oktató, elismert történész is bátran népszerűsítheti. A fennálló állapot a legegyszerűbb érveléssel megkérdőjelezhető: ha bevezetnék, hogy embert ölni lehet és nem jár érte semmiféle büntetés, attól az még ugyanúgy bűntény marad. - N.L.) vezető állásokba kerültek, amelyek a kifosztott nemzet megmaradt javait kezelték, főként azoknak a megbüntetésével foglalkoztak, akiket a kommunista irányzat a “rendszer ellenségeinek” tekintett. ... A kivizsgálók kivétel nélkül bosszúálló zsidó férfiak és nők voltak (A kommunista rendszerhez átálló nyilasokról szisztematikusan megfeledkezik. Úgy állítja be, mintha a kommunisták és a zsidók teljesen azonosak volnának. - N-L.), akik minden magyart hibáztattak azért, mert nem akadályozták meg a zsidók elszállítását Magyarországról. ... Nem csoda hát, hogy mindezek az embertelen cselekmények mélységes gyűlöletet váltottak ki a zsidók ellen általában. Amidőn a megszálló szovjet csapatok kitakarodtak az országból, a zsidóknak nem lett többé alkalmuk a kommunizmus fenntartására. Mérhetetlen összegű nyugdíjakat szavaztak meg maguknak, nyugalomba vonultak és az ország közgazdaságának vezetését vették át, a sajtóval, a televízióval, a bankhálózattal együtt. “Demokratikusnak” kijelentve magukat, demokratikus pártokat alapítottak és választásokat tartottak. Magyarország ismét szabad lett, de pénzügyileg és gazdaságilag a zsidók kezében, beleértve a sajtót és a hírszolgálat valamennyi ágát.” Az 1994-es választásokra utalva szóba hozza, “jövőre választások lesznek” és az az érdekük, “minél több pártra szakítsák a nemzetet”, hogy “a többséget kezükben tartsák”. Mondanivalóját azzal zárja, “ha valaki szót emel manipulációik ellen”, azt rögtön antiszemitának bélyegzik”. 34

  Wass Albert az Egyesült Államokban abban a meggyőződésben kezdett új életet, háborús szerepét itt már senki sem fogja felemlegetni. Ezért érte váratlanul, amikor 1977-ben újra előkerült az ügy. A floridai egyetem egyik rovartani professzora egy romániai konferencián vett részt, ahol a román belügyi szervek átadták neki Wass Albert népbírósági ítéletét. Az írónak ezért tisztáznia kellett magát az USA Igazságügyi Minisztériuma előtt, s ezt 1979.aug.22.-én íródott Rövid életrajzában meg is tette. 35 Az amerikai belügyi szervek elfogadták az író bizonyítható tényekkel nem dokumentálható állításait és anélkül, hogy alaposan megvizsgálták volna Wass Albert emigrációs kapcsolatait, hamarosan be is szüntették a nyomozást. Az amerikaiak figyelmét, annak ellenére, hogy az ottani “sajtó egy része szenzációt csinált az ügyből” és Wass “bíróság elé állítását szorgalmazta”, még az is elkerülte, hogy a nyilas Hídfő nyíltan támogatásáról biztosította munkatársát, aki így nyilatkozott a lapnak: “Úgy hírlik, hogy a hajszát egy Bécsben élő magyar újságíró indította el”, aki a budapesti televíziónak adott terjedelmes interjújában “megrágalmazta a nemzeti emigráció vezetését. A szálak Bukarest-Budapest-Washington vonalon mozognak.” Összefogtak azok, “akiknek kellemetlen a magyar emigráció Erdélyért folytatott mozgalma”. Még a magyar kormány is “ilyen piszkos játékhoz segédkezet nyújtott, ... Kádár ágensei útján támadta hátba az Erdélyért küzdő politikusokat. Ez olyan dolog, amire nincs mentség, csak ítélet van.” 36 Az Egyesült Államok azonban nem kívánta a nemzetiszocialista emigráció hálózatát felgöngyölíteni, s egy idő után teljesen feledésbe merült a téma, senki sem kérdezett rá az író múltjára.

   A 80-as évek második felében, a Szovjetunió válságára reagálva az író elérkezettnek látta az időt, hogy a nyilas emigráció előkészítse a hatalomátvételt, ha sor kerül hazánkban a rendszerváltásra. Szálasi konfederációs tervét vette elő: a hungarista munkaállam, Hungarista Magyar Birodalom, a Kárpát-Duna Nagy Haza felépítését a Kárpát-medencében. Szálasi ezt az elképzelését magyar történelmi hagyományokból (Rákóczi állama, a Konfederáció, Kossuth a Duna-menti népeknek adott alkotmánytervezete, Jászi Oszkár koncepciója, a Tanácsköztársaság példája: Burgenlandnak és Ruténföldnek adott autonómia és Bajcsy-Zsilinszky Endre Nemzeti Radikális Pártja) és egy észak-amerikai kommunista államépítő tervezetből “ollózta össze hungarista államelméletté”. Az emigrációs nyilasok reális politikai lehetőségeiket figyelmen kívül hagyva sohasem mondtak le munkaállamuk megvalósításáról, sajtókiadványaik állandó témája a majdani birodalomépítő tevékenység szólamának propagálása. A Hídfő hasábjain Wass Albert szorgalmazza legerőteljesebben a konfederációs állam létrehozását és mivel más közép-európai országok emigrációjának is vannak hasonló elképzelései, a hozzájuk való csatlakozást tartja a legcélravezetőbb útnak. 37 A konfederációban azonban csak az általa “honképes és talajgyökeres népszemélyiségnek” tartott elemeket vonná be, a többiekkel kegyetlenül leszámolna. 38

   Wass Albert epikus művei közül az emigrációban nagy botrányt kiváltó Elvész a nyom c. regényében a legegyértelműbb a hungarista ideológia hatása. 39 A regény egyik főszereplőjét, a zsidó származású, keresztény vallású Gottfriedet így jellemzi az író : “Ez a közülünk-valóság és nem-közülünk-valóság volt minden egyéb törvény alapja. ... Gottfried kétféle vallásban nőtt fel. Hivatalosan katolikusnak keresztelték, de a másik, belső világában Júdea sötét titkát bízták rá. Az iskolai vallásórán azt tanították, hogy Isten szerető édesatya, aki egyformán jutalmaz és büntet, odahaza pedig egy félelmetes Jehováról tudott, aki egyedül a zsidóknak az istene, s aki szemet-szemért alapon Júdea népének ajándékozta a földet, minden embereivel és minden kincseivel. ... Mi cionista zsidók számon tartjuk egymást és azokat is, akik nem tartoznak közénk, de azért zsidók. Így azokat, akik idegen hitet vettek fel, hogy azáltal könnyebben boldoguljanak a gojok között.” Ezekből a sorokból világossá válik, Wass Albert a zsidóságról csak nemzetiszocialista propagandaanyagból tájékozódott. Gondolatmenetének legfőbb forrásai a Cion bölcseinek jegyzőkönyvei, Hitler, Szálasi és más szélsőjobboldali szerzők művei, ill. a hungarista sajtókiadványok (a kifejezetten antiszemita profillal rendelkező Harc, Összetartás, Magyarság). A zsidó és a keresztény vallás kontinuitásáról és a Biblia keletkezésének-összeállításának problematikájáról teljesen elfeledkezik. Fölösleges itt most részletezni az egymásra rétegszerűen halmozódó csúsztatásait, amelyek amúgy is teljesen nyilvánvalóak. A zsidóság II. világháború utáni történetét is közhelyekkel írja le: “A kiszabadult zsidók hetek alatt milliomosok lettek a németországi feketepiacokon. A láthatatlan hálózat újra pompásan működött. Zsidótól zsidóig nyúltak a szálak óceánokon és világrészeken át és folyt az áru, tiltott és nem tiltott utakon, szárazföldön és levegőn át.” Mert “kezetekbe adom mind e népeket - mondta Jehova. Gottfried mikor az elpusztult Európából Amerikába indult, úgy érezte, hogy egy süllyedő hajóról végre szilárd földre léphet, ahol jövendőt építhet Júdea népének törvénye szerint.” 40  

  A Hídfő és az Új Hídfő hasábjain Wass Albertnek számos költeménye is napvilágot látott, melyekben a hungarista tematika és Szálasi eszméjének hatása közvetlenül tetten érhető. Az 1947-ben, a Bajorerdőben keletkezett Nagypénteki sirató a nyilas vezér egyik jelmondatára (“Nagypéntek nélkül nincs feltámadás”) épül. 41 Az Ébredj, magyar! (1995.aug., megjelent: Magyarok Vasárnapja, 1995.okt.1.) a nyilasinduló kezdősorait idézi, ezzel is nyíltan felvállalva a hungarizmus szellemi örökségét. A költemény második változata, mely irodalmi szempontból, mint műalkotás teljesen értékelhetetlen és a magyar irodalom egyik mélypontja, a dilettáns nyilas rímfaragók színvonalát képviseli. 42

   Wass Albert költeményeit rendszeresen tűzte műsorára a Buenos Airesben élő és színtársulatot vezető nyilas színésznő, Szeleczky Zita. (Annak idején ő is a hungarista estek gyakori közreműködője volt, tk. fellépett Gyurkovics Mária, Udvardy Tibor, Kiss Ferenc, Vincze Ottó, Sámy Zoltán, Alföldi Géza és más nyilas poéták, Géza Ottó, Szerető Sándor, Kocsis József társaságában 1944.okt.29.-én a Magyar Művelődés Házában -ma Erkel Színház- rendezett Hungarista-esten. 43 Főszereplésével került a mozikba 1944 decemberében a szélsőjobboldali Fendrik Ferenc regényéből készült Nászinduló c. film, partnere Szilassy László volt. 44 Az erdélyi Szent Anna-tó legendáját feldolgozó Hol volt, hol nem volt c. filmre is felkérték Kiss Ferenc és vitéz Benkő Gyula társaságában. 45 Távollétében a Budapesti Népbíróság 1947-ben népellenes bűntettek miatt elítélte és elfogató parancsot adott ki ellene. 46 ) Wass Albert Szeleczkyvel mindvégig ápolta bensőséges kapcsolatát, levelezésük is erről tanúskodik. Egy 1979-es levelében így méltatja a színésznőt: “Csillag voltál, csillag leszel mindig a mi számunkra.” Beszámol arról is, hogy leveleket írt szenátoroknak, képviselőknek és a fehér házba tervezete, az erdélyi magyar autonómia, majd a későbbiekben az anyaországhoz való visszacsatolás érdekében. 1990.márc.8.-án keltezett levelében pedig az Erdélyben kialakult “rossz helyzet” miatt, ahol állandó “veszedelemben” van a magyarság, a románok politikáját bírálja: “Gonoszlelkű népesség a román: ravaszak, alázatosak, ha a szükség úgy kívánja, fűt-fát ígérnek, de a szavuk nem ér egy fabatkát. Hátulról támadnak, mint a hiéna. Sajnos, a Nyugat ezt nem ismerte fel. Csak a kegyeskedő bólogatásukat látja, ami alá igazi természetüket rejtik. De, jaj annak, aki őrizetlenül hagyja a hátát!” 47

  A magyar emigráció egyhangúan elhatárolódott a nyilasoktól, ezért Wass Albert tevékenységét sem tartották említésre méltónak. Habár az író olyan hangzatos címekkel rendelkezett, mint a 131 erdélyi csoportosulást tömörítő Erdélyi Világszövetség elnöke, az Amerikai Magyar Szövetség elnöke és a Lengyel-Magyar Világszövetség igazgatója, a valóságban nem sok hatásköre volt. Az emigráns Teleki Béla, az Erdélyi Párt vezetője 1978-ban ezt írja egykori politikustársának, Vita Sándornak: “az emigrációban olyanfokú külpolitikai analfabétizmus van, hogy minden akciójuk sokkal több kárt okoz, mintha semmit se tennének. Ezek persze az erdélyi kérdést és a mai helyzetet sem ismerik. Csak demagóg szólamokkal szereznek tapsokat és áldoznak hiúságuknak. Egyik élharcosuk ez a moral insanity határán lévő, teljesen megkergült Albi.”48 Még a szélsőjobboldali, nyilas kultúrfunkcionáriusokkal szívélyes kapcsolatot ápoló Püski Sándor is elhatárolódott tőle. A gyűlöletbeszédeiről hírhedt MIÉP-es újságírónak, “Az izraeli katonából magyar újságíró” c. könyv szerzőjének, Hering Józsefnek adott interjújában, a Jobbik antiszemita hangvételű propagandakiadványának, a Magyar mércének nyilatkozik arról, hogy bár “Amerikában többször is találkozott, levelet váltott Wass Alberttel, nem tudott zöld ágra vergődni vele az ottani magyar könyvkiadás és terjesztés kérdésében”: “Igen, ez így van. Wass Albert ugyanis azt mondta nekem, hogy előbb disszidáljak, és adjam ki, illetve terjesszem az Amerikában megjelent könyveket, többek között az ő műveit is, mert a Magyarországon napvilágot látó, kommunista irodalmat az emigráció nem hajlandó befogadni. Meg is kérdeztem tőle: hogyan állíthat 1956 után olyasmit, hogy az otthon megjelenő összes kiadvány kommunista iromány. Wass Albertnek azt is mondtam, hogy az Amerikában megjelenő emigrációs irodalom csak egy kis része a magyar irodalomnak. A nyugati emigráció íróinak könyveit természetesen már Amerikában adtam ki, illetve terjesztettem. Nálam jelentek meg többek között Gombos Gyula, Kiss Sándor, Faludy György könyvei. Wass Albertnek és másoknak többször hangsúlyoztam: ha semmilyen kapcsolatot nem kívánnak Magyarországgal és az idehaza élő magyar néppel, akkor ők sem maradhatnak meg magyarnak, mert előbb-utóbb beleolvadnak a többségi nemzetbe és kultúrába.” 49

  Wass Albert igazi berobbanása a köztudatba azonban Zas Lóránt nevéhez köthető. Wass neki adta el halála előtt műveinek kiadási jogát és miután a pomázi Kráter Kiadó megvette ezt, elkezdődött könyveinek gyűjteményes kiadása. Zas (Szász) Lóránt, a kalandos életű üzletember a hungarista emigráció meghatározó egyéniségévé vált a Hungarista Magyar Hírszolgálatban és a Hídfő, ill. az Új Hídfő szerkesztőségében folytatott tevékenységével. (Az 1956-os Világszövetség egyik alapítója, a Napnyugat szerkesztője /1973-74/, ill. 1994-től a Magyarok Vasárnapja főszerkesztője.) 1938-ban Budapesten született, majd 1957-ben szervezkedés címén bebörtönözték. Ezután csak segédmunkásként helyezkedhetett el, de hamarosan villanyszerelői és üzemmérnöki képesítést is szerzett. 1967-ben disszidált, először Olaszországba ment, majd 1968-ban az Egyesült Államokban telepedett le. 1972-ben a Los Angeles-i Californiai Egyetemen elektromérnöki diplomát kapott, 1975-től az Amerikai Űrkutatási Intézet munkatársa volt. Üzletemberként, gazdasági tanácsadóként a világ számos helyén megfordult. Az USA kongresszusától kétszer is kitüntetést vehetett át. 50 Senkinek sem tűnt fel, hogy nyíltan a nemzetiszocializmus elveit képviseli. Számos antiszemita és holokauszttagadó verse, írása olvasható a Hídfő és az Új Hídfő hasábjain. Az 1993-ban megjelent kétféle mércével c. cikke Szendi József, volt magyar csendőr felelősségre vonásával és az Egyesült Államokból való kitoloncolásával foglalkozik. Szendi 1956-ban menekült Amerikába, ahol háborús bűnössége teljesen feledésbe merült. A rendszerváltáskor a magyar politikai küzdelmekbe is beleavatkozott, 1990-ben a miskolci MDF pártszervezetét támogatta anyagilag a választásokon. 1992-ben került a felszínre világháborús tevékenysége, amiért ki akarták toloncolni, de az USA bírósága felmentette, mivel ügyvédje tizenötezer dollárt kért a védelemért. Végül mégis kiutasították az Egyesült Államokból, amiről Zas a Népszabadság 1993.jún.19.-i számából szerzett értesülést. Az egész ügyből ezt a holokauszttagadó következtetést vonta le: “A népirtás hatvan millió szovjet keresztény alattvalójával végző, vagy a brjanszki erdőben lengyel tiszteket tömegsírban rohasztó lenini és sztálini mutatója miért nem leng ki legalábbis egyvonalban a “hatmillió” egyébként is kérdőjelezhető, vagy a Babij-Yar-i emlékműnél USA elnöki beszéddel is kegyeletet adó hitleri gonoszsággal?” 51“A Plata folyó” c. költemény alapmotívuma is a holokauszttagadás. Egy hamis papírokkal bujkáló náci háborús bűnösről szól, aki valószínűleg fiatal suhancként részt vett a haláltáborok terrorgépezetében. Amikor elfogják, mert embereket gázosított és azt mondják neki: “Treblinkában követted el a gaztetteket és bűnhődni fogsz”, ő csak ennyit válaszol: “Tévedés - mondtam. Lehetséges?” 52 Harcos antiszemitizmusa ilyen kijelentésekre ragadtatja: “A hivatalos Amerika sohasem törődött a magyarsággal. Ahogy itt foglalkoznak a nemzetiségiekkel, egyenesen megszégyenítő. A diszkrimináció szép szavak pufogtatásával egyre jobban bűzlik. És ha nem vagy az “Isten választott népének” érdemes fiókája, akkor jobb, ha elfelejted, hogy magyar vagy. Ideje már, hogy mi is az asztalra csapjunk.” A jelenleg MIÉP-es Szőcs Zoltán 1990 májusában a nyíltan nyilas szellemiségű Hunnia füzetekben ezt a kommentárt fűzi Zas szavaihoz: “Ezek a szavak az alkut és taktikát nem ismerő, az igazságos csakazértis odacsapó 56-os forradalmár szavai.” 53 Zas Ha én kiáltok (Palesztinai arab éneke) c. versében az európai antiszemita hagyományra támaszkodva, indulati alapon magyarázza az izraeli-arab konfliktust és emiatt eltekint az ottani helyzet reális mérlegelésétől: “ha én kiáltok, nem hallja meg / az ég, ha engem ölnek, azt mondják, / nem elég. Vagyok jog / nélkül jogfosztott... Ha követ dobok / vagy ha kést fenek, / vadul, Uram, ne büntess, / Meghalok magtalanul.” 54 Wass Albert 1980-ban figyelt fel Zas Lóránt költészetére,  Jézust kiáltó c. verseskötete kapcsán. A költemények olyan nagy hatást tettek az erdélyi íróra, hogy életre szóló barátságot kötöttek egymással. Zas Erdély c. versét Wassnak ajánlja, melyben írótársát “választott” személynek értékeli és magyarságtudatát, ill. természetszeretetét példaértékűnek tartja: “nem perel, csak imádkozik”. 55 Kettejük kapcsolata üzleti síkon is eredményes lett: 1989 szeptemberében kötött szerződést Zas Wass Alberttel művei kiadásáról. 56

  Wass Albert magyarországi felfedezéséhez és népszerűségéhez Zas Lóránt teremtette meg a pénzügyi alapot és a kellő médiatámogatást. Az irodalom és az emigráció perifériáján helyet foglaló szélsőjobboldali, hungarista író szinte észrevétlenül, egyik napról a másikra a magyar irodalom egyik sikerszerzője lett.

   A nagyközönség által eddig még jórészt ismeretlen Alföldi Géza kialakulóban lévő szélsőjobboldali kultusza is hasonló problémákkal szembesíti a magyar társadalmat. A Deák téri SZDSZ-es Pistiklub szomszédságában lévő MIÉP-sátor előtt lévő könyvespult központi helyén Alföldi összes költeményének a Gede Testvérek által megjelentetett legújabb kiadása állt hatalmas stócokban, természetesen, az elmaradhatatlan Wass Albert “korpusz” mellett. Alföldi Szálasi házi poétája volt, akiről Márai ironikusan csak ennyit jegyzett meg 1944-es Naplójában: “ Hetek óta az első irodalmi hír a lapokban: a “Harc” című zsidóellenes szaklap, “Európa legjobb antiszemita hetilapja” hirdetésben közli, hogy új számában “az utóbbi idők egyik legszebb antiszemita versével jelentkezik A. G. , a kiváló költő”.  A hírt megkönnyebbüléssel olvasom. A magyar líra él.” 57 A hungarista “kultúra” tökéletes meghatározása ez a rendkívül tömör, szatírikus tőmondat, ennél pontosabban, lényegretörőbben kevesen határozták meg a náci propagandakultúra definícióját.

  Alföldi Géza költő, drámaíró, zeneszerző Cegléden született, 1908-ban báró Schilzong József néven. Az Alföldi nevet először írói álnévként használta, '44 novemberében belügyminiszteri engedéllyel hivatalosan is véglegesítette. Újságíróként kezdte pályafutását, 58 majd soviniszta jellegű színdarabokat ( Vihar a havasokon - irredenta dráma, Mindent a hazáért - zenés színmű ), operetteket ( Csókos huszárok, A legszebb dal, Sárgát virágzik a tök) írt, melyeket vidéki színpadokon adtak elő. 59 Mátyás királyról és Kinizsiről szóló regénye, A Boroszlói kaland 60 , számos verse és több verseskötete is megjelent.. 61Életének meghatározó eseménye, amikor megismerte személyesen Szálasi Ferencet és belépett a Hungarista Mozgalomba és szélsőjobboldali, nyilas újságokban publikált költeményeket. Ettől kezdve 1991-ben németországi emigrációban bekövetkezett haláláig megmaradt a hungarista eszme hirdetőjének.

    A hungarista hatalomátvételt követően Szálasi számos pozícióval jutalmazta udvari költőjét: államtitkár a honvédelmi minisztériumban, pártmegbízott és a nemzetvédelmi propagandaosztály vezetője a propagandaminisztériumban, a filmipari alap igazgatósági tagja, egyike a filmcenzúra ötös tanácsának. A nyilas kiadványok verseit állandó rendszerességgel közölték, a rádióban is gyakran tartott előadásokat, a magyar-német bajtársi kapcsolat témájában. 62

   Alföldi fanatikus hungarista volt, teljesen alárendelte magát vezérének és a mozgalomnak. A Vezér c. versét 63  nem lehetne másként jellemezni, mint egy szerelmes verset a pszichopata diktátorhoz. Szálasi személyi kultuszát hirdeti Vezess, Vezér c. indulója, melynek zenéjét is ő szerezte Komponált egy másik, a német nemzetiszocialista köszönést mottójául választó indulót is, a Sieg heil-t. 64  

     Alföldi költeményei Szálasi gondolatainak versformába ültetett változatai. Szinte szó szerint veszi át és teszi versformába vezérének ideológiai műveiben megfogalmazott téziseit, költeményeiben úgyszólván teljesen hiányzik az eredetiség. Számos versének címe egyben a hungarista ideológia jelszava, rövid jelmondata is, tk. a “Vagy megsemmisülünk vagy megsemmisítünk”, a “Kitartás!”, a “Szép-Igaz-Jó”. A “Nagypéntek nélkül nincs feltámadás!”, Alföldi két versében, “A Húsvét vágyában” 65és a “Jön a Feltámadás!”-ban 66 is szerepel. Költészetének legfontosabb mozgatórugója, a nemzetiszocialista ideológia alapkérdése: a fajelmélet.  A  faj- vér- lélek triádját a Szentháromságnak felelteti meg hasonló c. epigrammájában. 67  Szálasi totális antiszemitizmusa, aszemitizmusa (a Börtönnapló majd minden oldalán szemétnek, svábbogárnak, tetűnek, ganéjnak, poloskának nevezi a zsidókat) Alföldinél is visszaköszön. Eszményképének alpári stílusát is átvette, több versében is  a patkányokkal azonosítja az üldözötteket (Patkányok dala, A patkánynak minden patkány).

   Alföldi Szálasi-kultuszának csúcspontját azok az emigrációban írt versei jelentik, melyek vezére kivégzéséről szólnak. Ezekben az eseményt Jézus kereszthalálához hasonlítja és nemzetvezetőjét Jézussal azonosítja. A Szálasi - Jézus párhuzam egyébként magától Szálasitól indult el, ő ugyanolyan isteni küldöttnek tekintette saját magát, mint Jézust vagy Buddhát.  A  legegyértelműbben “Az így halt meg - Krisztusról” c. versben mutatható ki a megfeleltetés. A költemény a római korban kezdődik, mikor Jézus keresztre-feszítéséhez készülődnek és egy hirtelen fordulattal Szálasi felakasztásával zárul. 68  A “Krisztus Pilátus előtt”, a “Krisztus él” és a “Krisztusom, Én Péter nem leszek” c. költeménye is a nyilas diktátorról szól. Ez utóbbi propagandavers azt fejezi ki, hogy míg Jézus leghűségesebb tanítványa, Szent Péter is megtagadta háromszor mesterét, addig ő ezt sohasem fogja megtenni. Hungarista marad egész életében, az eszme emigrációban élő “apostola”. A vers végén a Krisztus-hit mellett központi helyet kap a gyűlölet is, mint a totalitárius diktatúra alapja. Kíméletlen keresztes hadjáratra buzdít az “aki nincs velünk, az ellenünk”-elv jegyében, véres megtorlást és leszámolást helyezve kilátásba az ún. “ellenség” részére. 69   

  Alföldi Géza drámákat is írt, melyek az irredentizmus és a hungarizmus szellemében fogantak. Az 1934-ben megjelent “Vihar a havasokon” c. “irredenta színmű” egyfajta Trianon utáni Rómeó és Júlia, melyben a magyar-román szerelmespár története soviniszta fordulattal ér véget: a magyar nő nacionalista felbuzdulásában eltaszítja magától román szerelmét. 70

    A színmű 1916-ban és 1931-ben játszódik Erdélyben.  Az első világháború alatt, a román betörés napján indul a történet egy vidéki kis vasútállomáson, ahol meghal a magyar családfő a támadás következtében. Innentől kezdve a színdarab meghatározó alaphangja a gyűlölet: “A magyarok nagy istene nem hagyja veszni a népét! Testvéreim, a bosszúálló magyar ököl ronggyá zúzza ezt a varangyos kígyót, ami orvul mart belénk!” 71 Az özvegyen maradt feleség a faji gyűlölködés szellemében neveli fel gyermekeit: “Ha élne apád, a fiam, a legjobb módban élnénk, akkor is halálos átokkal gyűlölném ezt a fajt és sohasem bocsátanám meg azt a rombolást, azt a gyilkolást, amit ezek itt akkor tizenöt éve elkövettek és tizenöt év óta elkövetnek: ellenünk! Ha a tenyerükön hordoznák is egész Erdélyt, az én szememben rabló az, aki a másét elveszi, aki a mi Nagymagyarországunkból csak egy porszemet is ellop! Én akkor is csak a végső lehelletemig átkozni tudnám őket! S mi most már csak törni tudunk, de meghajolni: soha! És nem vagy a leányom, ha ez a gyűlölet nem véred, nem a lelked. Ha nem érzed, hogy ez nem egy ember gyűlölete, hanem egy faj átka, egy legyilkolt, lerombolt nemzet sohasemfelejtő, kétségbeesett csakazértsem küszködése minden lélekrablás ellen. Mert a földjeinket, a vagyonunkat elvehetik, de a lelkünket azt nem adjuk soha! Az még ma is: magyar! S ha mi gyávák leszünk: tenni, meg fognak indulni a hegyek, a folyók, új honfoglalásra akkor fog jönni a Nemere... s kifú, kisöpör innen minden mócot!” 72 A tiltás ellenére lánya, aki a román orvosi egyetemen végzett, titokban megházasodott szerelmével, egy román fiúval. A darab folyamán kiderül, a fiú apja lőtte le a lány apját az első világháborúban. Ekkor megtagadja férjét és – a nacionalizmus nevében – minden emberi humanitást elfojt magában: “De érzem, hogy nagy bűnt követtem el akkor, amikor eltemettem magamban mindent, mindent és az anyám tudta nélkül a maga felesége lettem! ... Bennünk, magyar nőkben a haza fogalma az első. S mi ezért áldozunk fel minden más érzést, eszmét, vágyat, életet, a boldogságunk és ha kell, a szerelmünk is! Sohasem tudnánk meghajolni olyan férfi előtt, aki a hazánkat tiporta. ... Azok az ellentétek, amelyek közöttünk állnak, miket az ezeréves gyűlölködés emelt közénk, két ember nem hordhatja le! S én nem is akarok útjába állni ennek a gyűlöletnek! Én nem akarom, hogy az én véremből egyetlen csepp is az apám gyilkosainak vérével vegyüljön! Nem akarom, hogy ártatlanul felkoncolt gyerekek vére, tönkre roncsolt, az őrületbe hajtott, orozva lelőtt emberek, az én szegény jó édesapám vére, megkínzott asszonyok átka az én testemből kiszakadt emberpalántákra is szállhasson! ... Gyarló ember voltam, hogy szembe akartam szállni valamivel, ami a véremben van, ami magyar nővé magasztosít!” 73 Itt egy meglepő fordulat következik: a román férj ahelyett, hogy visszatéríteni próbálná szerelmét, elkezdi csodálni a magyar nőkre jellemző soviniszta fanatizmust: “Magyar férfi talpig férfi, de vannak más nemzetnek is talpig férfiai! De a magyar nőnek csak egy méltó párja lehet, a magyar férfi!” 74 Konfliktusba kerül apjával, aki nem bosszúból vagy gyűlöletből ölt, hanem történelmi kényszerből, ugyanis az első világháborúban kivezényelték román oldalon a harctérre. Fia ellenben közönséges gyilkosnak állítja be őt. Sőt, hazaszeretete ellenére az egész román hatalmi politikát kárhoztatja. Saját kultúráját “értékpusztító” kultúraként definiálja, szemben az “értékteremtő” magyarral: “Apám, ábrándokat kergetsz.! Posványba kerültél, gyilkos lettél, vámpírrá süllyedtél egy álom miatt.! Azt akarod megtenni, amit ezeréves vérzivatar nem tudott! Meghajlítani a magyart!? Sírt ásni annak, aki hallhatatlan?! ... Tíz éve vagyunk itt az urak. És mit alkottunk? Új utcaneveket, új városneveket, de ezért cserébe kiöltünk mindent, ami kultúra, ami szép, ami történelem, ami magyar! S helyébe nem adtunk újat, sem másikat! ... Apám, az életem Romániáé! Szeretem, forrón szeretem a hazámat, de ne rablással tegyük naggyá a hazát! A mi erőnknek a haza szolgálatában kell állnia, de a haza szolgálata a becsület, az erkölcs szolgálata legyen! S ne a fertő, a vér, a bűn szolgálata.” 75 Az irredenta színmű deus ex machinával zárul, a román apát a havasi viharszellem, Nemere villámcsapása sújtja agyon.

  Ha az eddigi személyiségek még nem is, de Dohnányi Ernő már bekerült a magyar kultúra kánonjába. Rehabilitálása a rendszerváltás körüli években kezdődött el, olyannyira, hogy még zenekart is elneveztek róla és még a Zeneakadémia melletti mellékutcának névadója is lett. A nyilas muzsikus unokája, a zenei berkekben világsztárként jegyzett Christoph von Dohnányi pedig idén mutatkozik be hazánkban a Tavaszi Fesztivál keretében - Mendelssohn és Mahler (!) alkotásainak dirigálásával.

  Kevesen tudják, de Dohnányi már jóval a nyilas puccs előtt szimpatizált a hungaristákkal. Ezt alátámasztja az a tény, hogy a nyilas párt hivatalos kiadványa, az Összetartás 1943.nov.12.-i számában hosszabb beszélgetés olvasható a zeneszerzővel. Már rögtön az interjú elején kijelenti: “Nem szoktam nyilatkozni”, de Szálasi lapjával ezúttal kivételt tett. 76 Elkötelezettségét bizonyítja, hogy Szálasi hatalomrakerülésének napján rögtön jelentkezett a zeneügyi kormánybiztosnál, Sámy Zoltánnál és felajánlotta szolgálatait a pártnak. A tiroli születésű, amerikai tiszt, Paselli tárta fel az erre vonatkozó dokumentumokat.  77 Dohnányi később letagadja ezt az epizódot. A tanítványa, Vázsonyi Bálint által írt könyvben már ez a variáció szerepel: “Sámy felelősségre vonja a rádió főzeneigazgatóját, a “megbízhatatlanul liberális” Dohnányit és távozását követeli. Dohnányiban feltámad a dac és kidobja irodájából a kormánybiztost.” 78 Ilyen előzmények után a Szálasi-kormányzatnak rögtön menesztene kellett volna, más nemkívánatos személyekhez hasonlóan. Ennek ellenére továbbra is számítottak lojalitására. Ezt volt alkalma ki is mutatni: a Várban rendezett 1944.nov.18.-i kultúrértekezleten - Páger Antallal és másokkal együtt tette le nyilas esküt. Dohnányi utólag úgy állította be az esetet, hogy betegségére hivatkozva nem szándékozott elmenni a gyűlésre, ezért géppisztolyos pártszolgálatosok vitték fel a Várba. 79 Vázsonyi Bálint hosszasabban ecseteli a történteket: Dohnányi “első impulzusa, hogy nem megy el. Ekkor kétszer is megszólal a telefon. Elsőnek a Zeneművészeti Főiskola főigazgatója, Zathureczky Ede érdeklődik, hogy eleget készül-e tenni a meghívásnak. Dohnányi nemleges válaszát hallva rámutat arra, mindnyájuknak fontos megtudni, mit tervez az új rezsim.” A második hívással “ellentmondást nem tűrő hangon értésére adják, hogy délután ötkor autó jön érte, mely felviszi a várba. A kocsiba a főigazgatót is benn találja, együtt érkeznek. Rövid ceremónia. Szálasi néhány primitív szót mond az emelvényen azzal kapcsolatban, hogy a fegyverek közt sem szabad hallgatniuk a múzsáknak -és a filmhíradó lencséi előtt- minden jelenlévővel kezet fog. Az előrelátóbbak (Zathureczky Ede és Nádasdy Kálmán - N.L.) részint a mosdóba távoztak a felvétel alatt (csúsztatás: nem a felvétel alatt, hanem az eskü alatt! - N.L.), részint sürgősen gondoskodtak a személyüket ábrázoló filmkockák megsemmisítéséről (logikai képtelenség - N.L.). Dohnányi nem volt a mosdóba távozó típus (következésképpen bátor, egyenes volt, nem úgy mint Nádasdy vagy Zathureczky - N.L.) és -mint ismeretes- az utókor ítéletével sem törődött eleget.” 80Érdekes módon, a zeneszerzőt rehabilitáló 2002-es Dohnányi Évkönyv is teljesen módon elhallgatja a nyilas eskü tényét és apró részletkérdésekkel foglalkozik: “Murányi Gábor felderítette az archív filmhíradó megtekintése után, hogy a celluloidszalag nem rögzítette Dohnányi és Szálasi kézfogását. Ez a gesztus a rágalom-legendáriumba utalandó, Dohnányi csupán látszik a másfél perces híradótudósításon.” Ennek igazolására egy képet is mellékel, amelyen a zeneszerző és a nácivezér kedélyesen parolázik egymással. Ez a kép, minden ellenkező irányú igyekezet ellenére Dohnányi nyilas elkötelezettségét bizonyítja, semmit sem hoz fel mentségére. 81 A zeneszerző a gyűlést követően, nov.24.-én távozott Bécsbe. 82 A Debrecenben megalakult ideiglenes kormány 1945.febr.9.-én vette fel a háborús bűnösök listájára. 83“A vád: intellektuális munka a nyilasok és a háború folytatása mellett.” 84 Három megnyilvánulását hozták fel perdöntő bizonyítéknak. 1920-ban megzenésítette egy pályázati felhívás alkalmából Papp-Váry Elemérné Magyar hitvallását (Hiszekegy) Mihalovich Ödön és Szabados Béla társaságában. A Gömbösnek dedikált Nemzeti Egység indulóját 1933-ban komponálta és 1945 májusában a “betiltott fasiszta zeneművek” listájára tették. A Filharmónikusok németországi turnéján az 1937.ápr.3.-i berlini koncertjét Hitler is megtekintette és magánkihallgatáson fogadta Dohnányit. 85

  Dohnányi 1948 áprilisában érkezett meg Argentínába, ahol tevékeny részt vállalt a nyilas kolónia életében. A Peron-rendszer jóvoltából még a Tucumáni Egyetem főigazgatói posztjára is kinevezték, amely kevés munkát, sok szabad időt, ugyanakkor busás fizetést is jelentett számára. 1948 novemberében New Yorkban telepedett le. Az amerikai hatóságok közönyét még Az Ember c. emigrációs kiadvány sem tudta megtörni. Az 1948.nov.20.-án külön Dohnányi-számot jelentetett meg a folyóirat, amely felhívta a figyelmet a zeneszerző tevékenységére: “Dohnányi Ernő, a hírhedt náci múltú zongorista, Szálasi nyilas-tömeggyilkos vezér legfőbb zenei vérbírája, sajnos már megérkezett az Amerikai Egyesült Államok földjére. ... A budapesti Zeneakadémián Dohnányi vizsgáin irgalmatlanul elbuktatták a legnagyobb tehetségű jelölteket is, ha azok zsidó szülők gyermekei voltak. ... És ugyanez a “Herr von Dohnáci” most ide akar jönni New Yorkba, zongorázni? Na, majd meglátjuk. ... Nem kérünk kopott művészetéből. Nem jár neki dollár, elégedjék meg a pesoval, az is túl jó neki.” A lap dec.11.-i számában Ruttkay György: Dohnányi Ernő Szálasi szolgálatában c. cikke, a dec.15.-i számban pedig Vita Gyula levele is hasonló tartalmú. 1949 januárjában Az Ember főszerkesztője, Göndör Ferenc az USA igazságügyi miniszteréhez írt nyílt levélében részletezte Dohnányi életútját, a levelet a folyóiratban még angol nyelven is megjelentették. A miniszter azonban még válaszra sem méltatta. 86 Dohnányi minden alkalmat tiltakozott a vádak ellen, még közjegyzői irodában is tett nyilatkozatot: “Soha nem voltam semmiféle nemzetiszocialista párt tagja, így nem igaz az sem, hogy a magyar fasiszta “Nyilas” párt tagja lettem volna.” 87 Valójában, hogyha letette a nyilas esküt -már pedig ezt a bizonyított tényt nem kérdőjelezi meg senki, a korabeli sajtó is beszámol róla- azzal automatikusan a nyilas párt tagja, felesküdött hungarista testvér lett. Az más kérdés, hogy pár nap múlva távozott az országból, ezért nem kapta meg tagsági könyvét.

 Európai jogállamban és főleg az Unió tagországaként egyszerűen elképzelhetetlen a nemzetiszocialista politikai elit tagjainak rehabilitálása. Magyarország Kisbarnaki Farkas Ferenc rehabilitálásával egyértelműen kilóg a sorból. Fenntartás nélkül állíthatjuk, hogy a holokauszttagadás legalizálása mellett ez az ügy hazánk rendszerváltás utáni történelmének egyik morális szégyene.

  Kisbarnaki Farkas Ferencet a nyilas puccs után Szálasi soron kívül léptette elő vezérezredessé és kinevezte országos elhelyezési és kitelepülési kormánybiztossá. A brutális kegyetlenségéről hírhedt katonatiszt a szovjet offenzívára reagálva parancsot adott, lőjenek a visszavonuló magyar katonákra. A német vezérkar körében hamar népszerű lett, s felmerült, ő legyen az első magyar hadsereg parancsnoka. Azt is felajánlották neki, hogy egy német vezérkari főnököt delegálnak mellé. Sopronkőhidán Szálasi utasítására részt vett több magyar katonatiszt kivégzésében. A hadbíróság elnökeként ő írta alá Bajcsy-Zsilinszky Endre halálos ítéletét. A Szálasi-kormány menekülése során ő irányította az aranyvonat, a koronázási ékszerek és a nemzeti bélyeggyűjtemény Németországba szállítását. 1945 után az NSZK-ban élt és a szélsőjobboldali emigráció tevékenységében vett részt. 1945-ben lefokozták és elbocsátották a honvédség kötelékéből, 1950-ben pedig -távollétében- életfogytiglani fegyházra ítélték. 1998-ban ezt az ítéletet hatályon kívül helyezték, vagyis rehabilitálták Kisbarnakit.

  Vezérezredesi fokozatát, melyet Szálasi adományozott neki, azonban még mindig nem kapta vissza. Ez egyre inkább szúrta a Honvéd Hagyományőrző Egyesület szemét és a Honvédelmi Minisztériumhoz fordult. A Rehabilitációs Bizottság támogatásával az MSZP-s Szekeres Imre honvédelmi miniszter felterjesztette a javaslatot Sólyom László köztársasági elnöknek. A honvédelmi miniszter külön vizsgálata megállapította, hogy jogilag a különböző bírósági ítéletek alapján nem volt akadálya a Honvéd Hagyományőrző Egyesület felterjesztésének. A közleményben a tárca sajnálatát fejezte ki mindazoknak, akikben “egy remélhetőleg örökre letűnt korszak sebeit tépte fel”. (Valóban, sokat segít a sajnálkozás. Ha nincs történelmi empátiája valakinek.) A helyzet fonákságát mutatja, Szekeres Imre utasítást adott a Rehabilitációs Bizottság átalakítására is. Sólyom László aláírásával készségesen asszisztált az ügyhöz, 2006.szept.15.-én helyreállította Kisbarnaki vezérezredesi rendfokozatát. Ez azért is meglepő, mert Sólyomnak, mint alkotmányjogásznak tisztában kell elvileg lennie azzal a ténnyel, hogy Szálasi-kormányzat időszaka ex lex-időszak, ezért az összes ekkor hozott törvény nem szerepel a Corpus Iuris-ban sem. Ha Kisbarnaki Szálasi által történt kinevezését elismeri, elismeri egyúttal a Szálasi-kormány és a német megszállás legitimitását is. Hazánk 1945 utáni történelmében példátlan ez az államfői magatartás. 88

  A következő példa szintén aggodalomra ad okot. Az utóbbi években egyre többet lehet találkozni azzal a történelmileg igazolhatatlan állásponttal, hogy a magyar nép a sumérok közvetlen leszármazottai és a pártusok -akik közé e nézet szerint Jézus is tartozott- is gyakorlatilag  ugyanez a nép. Ezt az elméletet Szálasi dobta be annak idején a köztudatba, Zajti Ferenc “Zsidó volt-e Jézus” c. több mint ezeroldalas könyvének hatására. (Zajti könyvét szintén fel lehet fedezni könyvespultok kiemelt helyein.) A Börtönnaplóban a történelmi kérdésekben tájékozatlan, kalandos életű, teljesen jelentéktelen festő (aki mellesleg Csontváry barátja volt), Zajti Ferenc álláspontját dogmatikus alapon, axiómaként vette át a nyilasvezér: Jézus párthus herceg volt és a párthus nép nem más, mint a sumér nép közvetlen utóda (természetesen az akkádokról, az amoritákról és az asszírokról tudomást sem vesz) és a magyar nép közvetlen elődje. 89

 Szálasi célja a magyar faj kiválasztottságának propagandisztikus alapon való elismertetése és a zsidó-keresztény kultúrkör zsidó alapjainak negligálása volt. Ennek jegyében a zsidóság történelmi jelentőségét, melynek középpontjában az egyistenhit bevezetése és az első egyetemes etikai szabályozás, a tízparancsolat megalkotása áll, egyszerűen letagadta. Az Ószövetséget nem ismerte el a kereszténység előzményeként: “Az Ószövetség a legbölcsebb ostobaság és a legostobább bölcsesség, melyet írtak, hittek. Krisztusnak semmi, de semmi köze hozzá. 90 ... Keresztényvallás és zsidóvallás között olyan a különbség, mint az igaz Egyisten-hit és a primitív népek babonáikon nyugvó egyistensége között. A Mózes-hit lehet minden, csak nem vallás. ... Az Ószövetség Istennek a zsidók iránti megvetésének története és írása. Az Újszövetség Isten megvetésének szentesítése.”  9 Átvette az évezredes antiszemita hagyományt is: Krisztus kereszthaláláért a zsidóságot teszi felelőssé (holott római bíróság római törvények alapján ítélte el Jézust, római halálnemmel).

  A sumér-párthus-magyar azonosság Szálasinak köszönhetően a hungarista történelemszemlélet egyik sarokpontja lett. Baráth Tibor, a nyilas “történész” erre az elméletre fűzte fel A Magyar népek őstörténete c. munkáját. A rendkívül sematikus könyv az egész történelmet a magyar nép, mint legősibb nép kiválasztottságára és árja-szemita ellentétre építi fel. Zavaros fejtegetéseiben gyakorlatilag minden árja népet magyarnak vagy magyar eredetűnek tekint. A világbirodalmak, az általa jelentősnek tartott civilizációk hanyatlásáért mindig a szemita jövevényeket teszi felelőssé. Ennek szellemében a görög felvilágosodás problematikáját pl. úgy magyarázza, hogy az “építő” magyar-görög kultúrát a szemita invázió (a destruktív Szókratésszel, Euripidésszel, Platónnal és Arisztotelésszel együtt) pusztította el. Ezt a szemléletet képviseli a Dél-Amerikában élő Badiny Jós Ferenc is, akinek kultusza egyre inkább jelen van szélsőjobboldali körökben.

  Az alábbi példák a magyar társadalom morális válságára, a szembenézés hiányára mutatnak rá. A probléma megoldásának kulcsát az elemző, objektív történeti kutatások adhatják, hogy ezeket a személyeket, és ezeken a személyeken keresztül a történelmi-társadalmi-gazdasági-kulturális folyamatokat most már valóban megfelelően értékeljük. Tevékenységük negatív példája legyen annak, hogy egy diktatúra hogyan rombolta le, semmisítette meg szisztematikusan hazánk értékeit. A kulturális pluralizmus, a multikulturalitás nem feltétlenül jelenti azt, hogy minden elképzelésnek, ideológiának utat kell engedni. Gondoljunk csak a Weimari Köztársaságra, ahol a liberális törvénykezés a szólásszabadság jegyében nem másnak adott táptalajt, mint a nemzetiszocializmus kibontakozásának. Gyűlölködő embertársainknak pedig Ady szavaival üzenjük: “Aki ellensége a haladásnak, a jobbra törésnek, az emberi szellem feltétlen szabadságának, hazaáruló, ha örökösen nem is tesz egyebet, mint a nemzeti himnuszt énekli.”

Megjegyzés:

Most ezt elismerésnek vegyük vagy végső gyalázatnak?

VIGYÁZAT! JÖVÜNK!!! - Wass is csak ennyit fűzne hozzá, azt hiszem...

Akarom! Úgy legyen!

Várhegyi Kálmán gyűjtése - Jövőnk.info

Nemrégiben adtunk hírt a szikáncsi aranykincset bemutató vándorkiállításról, az “Atilla kincsről”, amely minden bizonnyal a Hun Birodalomnak folyamatosan megküldött kelet-római adó részét képezte. A mostani írásunkban megpróbáljuk röviden bemutatni a Keletrómai Birodalom folyamatos adóztatásának hátterét, és a hunok balkáni hadjáratait, emellett nem titkolt célunk, hogy a köztudatba beivódott tévképzeteken változtassunk.

A hunok Balambér vezetésével a 370-es években lépik át a Volga folyót. Viharos gyorsasággal győzik le az alánokat, előbb a keleti, majd a nyugati gótok birodalmát döntik meg. Alig egy évtized alatt erős birodalmat építenek ki, amely Ázsiától a Kárpátokig húzódott. Az eurázsiai sztyepprendszer minden népét uralmuk alá hajtották, vagy legyőzték vagy pedig önként csatlakoztak a hun törzsszövetséghez. A villámgyors és félelmetesen erős hun támadás hatalmas méretű népvándorlást idézett elő Európában. A keleti germán és a különböző iráni eredetű állattartó népek fejvesztett menekülésbe kezdek (már akik nem csatlakoztak a Hun Birodalomhoz), és elözönlötték egész Európát.

A hunok új európai birodalmuk megszilárdítása után az első tapogatózó támadást 395-ben, akkor indították a Római Birodalom ellen, amikor a két birodalomfél polgárháborús helyzetbe sodródott. A 400-as évek elején Uldin nagyfejedelem alatt is feszült lett a viszony a Kelet-rómaiakkal, több alkalommal betörtek a hunok a Balkán félszigetre. A hun külpolitika ebben az időszakban a nyugat-rómaiakkal szövetséges viszonyt alakított ki. A Nyugat-Római Birodalom élethalál harcát folytatta a gótokkal és a különböző germán törzsekkel. A hunok érdeke azt diktálta, hogy a harcoló felek közül egyik se erősödjön meg, ezért a gyengébbik fél mellé álltak. A rómaiakkal történő szövetkezést azzal is magyarázzák, hogy a nyugati gótokat a hunok szökött alattvalóknak tartották, így Alarich gót fejedelem és a rómaiak közötti háborúban az utóbbiak mellé álltak. Azonban a kelet-rómaiakkal inkább feszült viszony állt fenn, Uldin nem nézte jó szemmel a keleti-birodalom erősödését, hiszen ezzel veszélyeztetve voltak a Dunától északra elfoglalt hun területek. A nagyfejedelem 400 és 410 között számos támadást indított a Balkánra, hasonlóképpen a keletrómaiak is többször nyomultak észak felé, vissza – visszafoglalni elveszett területeiket, illetve próbálták a határsávot minél északabbra kitolni.

Az első igazán nagy támadássorozatot 422-ben indították meg a hunok. Valószínűleg ezután a hadjárat után kezdi el fizetni a Kelet-római Birodalom évi rendszeres 350 libra arany adóját a hunoknak. A 420-30-as évek balkáni háborúiról kevés forrás számol be részletesen, de a gyér adatokból is viszonylag pontosan kihámozható a háborúskodás oka. A keletrómaiak a birodalmukat fenyegető hun nagyhatalmat számtalan eszközzel próbálták gyengíteni.

Ezek közé tartozott, hogy a hunoknak alávetett népeket a hírszerzőikkel folyamatosan lázították, és a békésebb időszakokban hun területekről toborozták zsoldosaikat a keletrómai hadseregbe. Ez utóbbi tevékenységüket Rua (Ruga) megtiltotta, azonban a 430-as évek elején történt titkos agitáció túl jól sikerült, kitűnően bemutatva a később elhíresült “bizánci politikát”. A keletrómaiak lázadást szítottak a Hun Birodalom déli határánál, az Al-Dunánál élő törzsek között. Az amilzurok, itimarok, tonsurok és boiskok átálltak a keletrómaiakhoz. Ruát felháborította a bizánci agitáció és rögtön átcsapott seregével Trákiába, de egyben tiltakozó követet is küldött Konstantinápolyba. A követjárás közben, 434-ben váratlanul meghalt a nagy hun uralkodó. Ebben az időben került hun fennhatóság alá a Duna bal partja után Pannónia tartomány is, és került át a Hun Birodalom székhelye a Kárpát-medence szívébe. Itt épült ki a birodalom új királyi orduja, valahol a Nagy Alföld területén. A fennmaradt források szerint  Rua szabályozta a déli irányú kereskedelmet, határvárosokat jelölt ki a keletrómaiakkal való áruforgalom lebonyolítására. Ez utóbbi adat is jól mutatja, hogy a hunokról kialakult képet, mely szerint színtisztán pusztító – barbár harcosok lettek volna, némileg korrigálni kell.

A Rua által megkezdett 434. évi tárgyalásokat végül utódai, Atilla és bátyja Bleda (Buda) fejezte be. A békeszerződés megkötésére a keletrómaiak magas rangú küldöttséget küldtek, remélték, ezzel a gesztussal engedményeket érhetnek el az új hun fővezetésnél. Az előkelő küldöttséget Plinthas volt consul és tábornok illetve Epigenes questor vezette a Duna és a Morava folyók egyesülésénél Margus városával szemben álló Constantia erőd falai alá. A Bizánci történetíróktól tudjuk, hogy Bleda és Atilla lóháton ülve fogadták a keletrómai küldöttséget (akik kénytelenek voltak szintén lóra szállni a tárgyaláshoz). A 435-ben megkötött “margusi béke” (vagy constantiai szerződés) tulajdonképpen egy hun békediktátum volt.

A margusi béke kivonata:

A keletrómaiak nem tárgyalhatnak és nem köthetnek szövetséget hun fennhatóság alatt álló illetve hunokkal háborúzó népekkel.

A keletrómaiakkal a kijelölt határ menti városokban lehet csak lebonyolítani az áruforgalmat. Mindkét fél kötelezte magát a nyilvános piacok tiszteletben tartására.

A keletrómaiak hun alattvalókat, illetve hunoktól szökött hadifoglyokat nem fogadhattak be. Kötelesek voltak kiadni a legutóbbi lázadásban résztvevőket a hunoknak.

8 solidus/ fő áron kiválthatták a keletrómai hadifoglyokat a hozzátartozóik.

A Keletrómai Birodalom által eddig fizetett 350 font arany évi adót 700 fontra emelték. (700 font az 50400 solidus arany volt, ami nagyjából 230 kg arany súlya.)

A szerződés kikötései súlyos feltételek voltak a keletrómaiakra nézve. Nemcsak a megemelt évi 700 fontnyi adó miatt, hanem mert gyakorlatilag lezárták a keletrómaiak északi határait a hunok. Innentől fogva a zsoldosseregükbe sem toborozhattak utánpótlást az északi barbár területek lakosságából. Megszüntették a konstantinápolyi ügynökök (akik sokszor kereskedőként járták a vidéket, információt szereztek, lázították a hun alattvaló népeket) szabad utazását és ezzel az intrikáikat a Dunától északra.

.

440-443. évi balkáni háború

A hun vezetésnek fő célkitűzése, hogy a keleti és a nyugati római birodalmakat egymástól eltávolítsa, ne alakulhasson a hun birodalom környezetében olyan erő, amely hathatósan tudna fellépni a birodalmuk ellen. Atilla és Buda is követte elődeik politikáját, nyugattal szövetséges, kelettel jobbára ellenséges viszonyban álltak. Mint fentebb bemutattuk a hunok kezdetekben komolyan támogatták a nyugat védekező háborúit a különböző germán népek ellen, azonban 439-től az észak-afrikai Vandál Királyság (szintén germán nép) Karthágó elfoglalása után, inváziót indított a Nyugat-római Birodalom ellen. A vandál flotta Szicíliát és Rómához tartozó szigeteket támadta, erre az eseményre már a keleti testvér birodalom is reagált. II. Theodosius óriási flottával sietett a nyugatiak segítségére és jelentős számú segédhadat küldött Szicíliába. Erre az időszakra szorosabbá vált a keleti és nyugati római birodalmak viszonya, hiszen II. Theodosius még szorosabbra vonta az amúgy is meglevő családi kapcsolatait III. Valentinianussal a nyugati császárral. (II. Theodosius pártfogoltja Valentinianus, aki a keleti uralkodó lányát feleségül vette.) A két birodalom összefogásának veszélye, illetve a vandál támadás kínálta alkalom kihasználása, cselekvésre ösztönözte a hun fővezetést. Itt kell megjegyeznünk, hogy néhány történész arra a következtetésre jutott, hogy a hun diplomácia folyamatos kapcsolatot tartott fenn a Vandál Királysággal.

A 440-443-as években lezajlott balkáni háborút a fenti események indították el, azonban a háború közvetlen okaiként több cselekményt is fel lehetetne sorolni. Béke idején a Kelet-római Birodalommal igen élénk kereskedelmi kapcsolat folyt, azonban napirenden voltak a határmenti incidensek. A háború kitörésében volt alkalma mindkét félnek a másikat hibáztatni. Konstantinápoly vádolta a hunokat a határmenti vásárvároson való rajtaütéssel. A hunok a bizánci toborzások és lázítások folytatását rótták fel a keletrómaiaknak, illetve egy sírrablási esetet, melyben Margus püspökét vádolták avval, hogy Duna északi partjára átkelve kifosztotta és megszentségtelenítette a hun királyi sírokat. A kölcsönös követjárás eredménytelen maradt, a hun támadás nagy erőkkel megindult, Buda csapatai áttörték a dunai limest. Margus bevétele után Singidunum (azaz Nándorfehérvár a mai Belgrád) következett és Sirmium (Szávaszentdemeter /Sremska Mitrovica/). 442-ben Naissus (Nis) ostrománál fennmaradt a hun ostromtechnika leírása. Priscos kivonatolója leírja, hogy Naissus mellett a hun sereg hidat vert a folyó két partja között, majd a körülzárt várost az ostromeszközeikkel megostromolták. A hunok folyamatosan nyílzáporral árasztották el a falakat, lehetetlenné téve a komoly védekezést, majd az ostromgépekkel ütött réseken keresztül, és létrákon átmászva megrohamozták a várost. Naissus várának lerombolása után a hun hadak bevették Serdicat (Szófia), a trákiai Philippopolist (Plovdiv), és Arcadiopolist. A hun fősereg már Konstantinápolyt veszélyeztette. Sok történész kisebbíteni próbálja a hunok hadierényeit, mondván az elfoglalt városokban csak a miliciák védekeztek, a keletrómai fősereg a vandálok ellen harcolt. Azonban 442 végére a hun támadás miatt Konstantinápoly visszarendelte a keleti fősereget, majd a Gallipoli félszigeten meg is ütközött egymással a két nagyhatalom. A chersonnesosi csatában először csapott össze a római birodalom nagy nyíltszíni csatában a hunokkal, akik a híres hadvezér, Aspar vezette keletrómai hadsereget tönkreverték.

Buda és Atilla hadjárata óriási sikernek bizonyult, a legfőbb eredmény a dunai limes áttörése és megsemmisítése volt. A nagy erődöket lerombolták és elfoglalták a Száva vonalát is, Pannonia Secunda tartomány egészében a hunok birtokába került. A béketárgyalásokat Anatolius senator vezette a keletrómaiak részéről. 443-ban kötötték meg az “Anatolius első békéje” néven ismert szerződést. Az anatoliusi béke súlyos kötelezettségeket és terheket rótt Konstantinápolyra.

Az évi adót 700-ról 2100 font aranyra (azaz a háromszorosára) emelték.

 A harcok alatt elmaradt tributumot egy összegben követelték a hunok, így egyszerre 6000 font (majdnem 2 tonna, 1962 kg!) aranyat kaptak meg.

 A római hadifoglyok kiváltásának összegét 6-ról 12 solidusra emelték.

 A rómaiak kötelezettséget vállaltak a hun szökevények kiadatására, valamint arra, hogy a hun földről menekülőket nem fogadják be a jövőben.

Ezt az óriási mennyiségű éves adót Konstantinápoly egészen 450-ig fizette, akkorra Atilla figyelme már teljes egészében a nyugati római birodalom felé fordult. 447-ben még Atilla indított el egy újabb balkáni hadjáratot, melyben szintén Konstantinápoly falai alá jutottak seregei, majd a krónikák szerint mintegy 70 várost dúltak fel a Thermophülai szorosig. A 448-tól elinduló béketárgyalások során járt Priszkosz rétor Atilla udvarában, a keletrómai titkár ebben az időszakban kezdte írni 8 kötetes művét a korszak eseményeiről. Az évekig elhúzódó béketárgyalások lényegi változást nem hoztak a kelet-rómaiak adóztatatásában, azonban 450-re Atilla már a Róma elleni háborúra készült, így a Keletrómai birodalommal -elkerülve a kétfrontos hadviselést- békésebbé vált viszonya.

Bíró Csaba

Most virágzik a rózsa. A rózsa színe, a szépsége, az illata, a tavasz, a nyár, az őszi utolsó, esetleg épp már a tőre fagyó rózsabimbó…

Rózsabokor

Ugye sok minden eszetekbe jut, ha azt mondom RÓZSA. De ki hinné, hogy e csodálatos irodalmi szépség nem csak a szem gyönyörködtetésére szolgálhat, hanem épülésünkre, gyógyulásunkra is másfajta boldogságként. Nem utolsó sorban az elnyűtt katona szíve-lelke is új erőre kap látványától és elfogyasztása után egyaránt.

Szörpje

Vörös rózsa szörp

A gyógynövényekből, virágokból készült szörpök, nem csupán ízletesek és frissítő hatásúak, de gyógyító tulajdonsággal is rendelkeznek.
A vörös rózsa illatos szirmaiból készült szörp, mely számos gyógyhatással bír.

* antibakteriális és gyulladásgátló,

* nyugtatja a szívet és az idegeket,

* kiegyensúlyozottá tesz,

* javítja a kondíciónkat,

* összhangot teremt a szívünk és az elménk között,

* elűzi a depressziót.

Pozitív hatást gyakorol a sejtregenerációra és táplálja a szöveteket - ha nem cukrot alkalmazunk az elkészítésénél, hanem valamilyen természetes édesítőt, akkor cukorbetegeknek kifejezetten ajánlott, vagy szárított formában is hatásos - ,

Szárított formában aromazáró tasakban

* afrodiziákum,

* magas antioxidáns és E vitamin tartalmú.

A kellemes, üdítő szörp vagy lekvár fogyasztásával ezeket a gyógyító tulajdonságokat is élvezhetjük.

Lekvárja

Hozzávalók:

30 dkg sötétvörös,illatos rózsaszirom
2 l víz
cukor

Elkészítés:

A rózsaszirmot a vízben addig főzzük amíg a víz piros lesz a szirmok pedig kivilágosodnak. Citromhéjjal, fahéjjal ízesíthetjük. Leszűrjük és 1 liter lére 1 kg cukrot számítva 20 percet főzzük,miután kihűlt palackozzuk, gőzölni nem kell, de hagyományosan melegen elrakva, dunsztos megoldásban is működik. A lekvár készítésénél általában almával lehetséges elrakni, mert az alma viszonylag semleges ízvilágnak számít. De a birset, körtét, naspolyát, szilvát is kellemessé és plusz gyógyerővel,  vitaminnal ruházza fel.

Tóth János - Hernád Völgye H.H.K. - Jövőnk.info

– Nem csak Szülejmán türbéjének helyén, de Zrínyi Miklós szigetvári sírjánál is méltó emléket kellene állítani, hogy teste ne jeltelenül porladjon – esetleg éppen talpunk alatt – mondta a várvédő sírjának fellelését célzó, jelenleg is folyó kutatás kapcsán Szigetvári Híradónak Kolovics János. Mint felhívta rá a figyelmet: a türbekutatás „árnyékában” mintha kevesebb figyelmet kapott volna a Zrínyi-vonal, noha a Szülejmán-Zrínyi Történeti Kutatások projektben még azonos súllyal szerepelt a Zrínyi-hagyományok ápolása is. – Személy szerint különösen fontosnak tartom, hogy régészeti, történeti kutatások révén lehatároljuk azt a területet, ahol Zrínyi Miklós földi maradványai nyugszanak – tette hozzá.

Úgy tűnik, minderre nem is kell sokáig várni.

– Először Lebedy János várnagyunk segítségével összegyűjtöttük azokat az adatokat, régi térképeket, amelyek valamilyen módon kapcsolatba hozhatók voltak a hős várvédő nyughelyével – beszélt a Szigetvári Híradónak a kezdetekről Piros Tamás önkormányzati képviselő. Mint elmondta, később dr. Szabó Géza szekszárdi régész, örökségvédelmi szakértő vezetésével megfogalmazták azokat a legfontosabb kérdéseket, amelyekre a kutatás során választ szerettek volna kapni és amelyek alapján reményeik szerint meg tudnak jelölni egy olyan helyszínt a város határában, amelyről kellő megalapozottsággal állítható: az Zrínyi Miklós földi maradványainak helye. (Mint ismeretes, a régi szigetvári hagyomány szerint Zrínyi Miklós teste Szigetvár határában, az úgynevezett katonatemetőben nyugszik.)

– Örökségvédelmi szakértőként főként a lehetséges helyszínek elemzésére, az eredmények összesítésére és értékelésére vállalkoztam – beszélt a kutatásról dr. Szabó Géza, aki maga is a Szülejmán Kutatócsoport tagja. – A kutatás során lépésről lépésre haladva kerestük a válaszokat arra, hogy hogyan halt meg Zrínyi Miklós és hány helyen lehet eltemetve, milyen források utalnak erre? A korabeli források alapján egyértelmű, hogy Zrínyi Miklós 1566. szeptember 7-én, a várból való kitöréskor társaival együtt harcban esett el. A források abban egységesek, hogy Zrínyit nem közelharcban ölték meg, hanem távolabbról lőtték meg, abban azonban eltérnek, hogy egy vagy két lövés érte-e. Az is tény, hogy miként életében, halálában is megkülönböztetett figyelemmel bánt vele a török. A korabeli források elég egységesek abban is, hogy a török nagyvezír Zrínyi levágott fejét elküldte Miksa császárnak és a Béccsel szövetséges csapatok győri táborában díszes pompával megadták annak a végtisztességet. Később a koponyát a Zrínyiek családi kriptájába, Csáktornyára vitték – mondta Szabó Géza, hozzátéve: Zrínyi teste Szigetváron maradt, a középkori történetíró, Istvánffy tudomása szerint és a Takáts Sándor által idézett levélrészlet szerint is Vilics Musztafa budai basa temettette el.

A katonatemető ábrázolása egy régi metszeten... (Forrás: HMI Térképtár)

...és mai környezetében (Fotó és térkép: dr. Szabó Gézától)

A szakember beszélt arról is, hogy a szigetváriak beszámolói alapján tudható: emberi csontvázak kerültek elő a konzervgyár, a Széchenyi utca északi felén lévő házaknál, majdnem a Basa utca vonaláig: volt olyan ház, ahol nyolc sírt is találtak.

– A domborzat alapján látható, hogy a nyilvántartási állapotnál lényegesen nagyobb kiterjedésű temetőnek éppen a domb legmagasabb részén lévő területe mindmáig kutatatlan. Pedig az általános gyakorlat szerint itt várhatók a legkorábbi sírok, az alacsonyabb domboldalban lévő temetőszélben pedig a legkésőbbiek – hangsúlyozta a szakember. – Nagyon nagy segítség lenne, hogy ha valaki tud arról, esetleg hallotta, hogy ezen a területen bárhol csontvázak kerültek elő, akkor az jelezné nekem vagy Piros Tamásnak, hogy még pontosabban le tudjuk határolni az egykori temető területét.

Zsámboki-Tót Zsuzsanna, Czuppon Tamás és Toronyi Alexandra dolgoznak
a régészeti lelőhely azonosításán Szigetvár határában

Dr. Szabó Géza szerint bizonyos, hogy a konzervgyár és az óvoda környéki-területen van az a nagy kiterjedésű középkori temető, amelyet a középkor óta katonatemetőként említenek. Ez a helyszín megegyezik azzal a temetővel, amit a kortárs Istvánffy Miklós is említ, s ahol az eddigi adatok szerint Zrínyi teste porlad jeltelenül – remélhetően már nem sokáig.

Zrínyi Miklós testi maradványainak megtalálása elméletileg nem lehetetlen, de a jelenleg rendelkezésre álló adatok összessége alapján ennek realitását – ésszerű határok között legalábbis – nem látja dr. Szabó Géza. Azonban, mint mondja, a katonatemető, azaz Zrínyi nyughelye és sírjának környéke egyértelműen meghatározható a mai Széchenyi utca északi oldalán, az egykori mocsár szélén lévő telkek alatt, az óvodától emelkedő dombon.

A középkori katonatemető területén több közterületi rész is van, ahol Zrínyi eddig jeltelen sírja fölött méltó emléket lehetne állítani.

Dr. Szabó Géza régész, örökségvédelmi szakértő egy török-kori bográcsot vizsgál,
amely Szigetvárnál került elő

– Ez már régi igény, erre már Szibenliszt Béla is javaslatot tett annak idején, nem csak az emlékmű helyét, de szövegezését nagyrészt ma is elfogadható módon meghatározva: „Itt volt a katonatemető, melyben Zrínyi Miklóst és hős bajtársait temették 1566. szep. 9-én” – mondta Szabó Géza.

– Habár a kutatás elvileg soha nem zárul le – ilyen a természete –, most elértünk egy olyan pontra, ahol viszonylag nagy egyetértéssel meg lehet húzni egy vonalat – fogalmazott.

Így vagy úgy, Zrínyi Miklós sírhelyének pontos meghatározása, méltó módon való megjelölése, bemutatása legalább annyira fontos, mint a nagy ellenfél sírboltjának fellelése.

A szigetváriak számára legalábbis...

Hírfigyelő Szolgálat - Jövőnk.info

A férfi tisztában van vele, hogy mindezzel az életét kockáztatja, de már nem bírta tovább. Elhatározta, hogy kitálal.

Elmondása szerint a főiskola elvégzése után Nyíregyházán mezőgazdasági pilótaként dolgozott már két éve, mikor két öltönyös férfi megkereste a hangárban. Azt mondták, hogy„fiatal pilótákat keresnek egy fapados légitársasághoz.” Először azt hitte, hogy az egész nem komoly, mivel ő eddig mezőgazdasági pilótaként repült. De meggyőzték, hogy „olcsó, tehetséges fiatal pilótákat keresnek, akikkel aláírhatnak több évre szerződést”. A főiskola pedig beajánlotta őt a megkeresésükre.

Az új munka miatt Budapestre költözött feleségével, aki éppen gyermeküket várta. Néhány hónap után egy ajánlattal keresték meg, amely szerint plusz jövedelemért heti egy-két alkalommal meteorológiai mérésekre és kísérletekre használt gépeket kéne vezetnie. Mikor a pilóta rákérdezett, hogy ez tulajdonképpen miből áll„valami páráról, esőképzésről beszéltek, és rémlett is, hogy olvastam ilyen kísérletekről.”

 De mindehhez alá kellett írnia egy papírt, hogy titoktartási kötelezettséget vállal.“Először csak heti egyszer-kétszer, később egyre sűrűbben fel kellett szállnom egy utasokat nem szállító, átalakított géppel, amit amikorra én megérkeztem, már előkészítettek. Felszállás után 6000 méter magasan kellett egy adott útvonalon repülnöm. Ez legtöbbször Románia, vagy Horvátország irányába történt. A folyadékot, amivel feltöltötték a gépet mindig a magyar légtérben kellett kiengednem. Egyszerűen meghúztam egy kart és figyeltem a mérőket, hogy milyen ütemben távozik a folyadék. Körülbelül 30 percig tartott a folyamat, a repülés pedig másfél-két óra.”– mondta a  férfi. Egy nap azonban korábban ért ki a repülőtérre és különös dolgot látott. “Ekkor láttam, hogy mi történik a gépemmel, mielőtt felszállok vele: a tartályokat teljes védőfelszerelésben, maszkokban katonák pakolták fel a gépre. A teherautójukon veszélyes sav jelzések voltak, illetve le tudtam olvasni az aluminiumszulfid és báriumoxid feliratokat. A műveletet az a két öltönyös ember felügyelte, akik anno engem megkerestek Nyíregyházán” – mesélte. Ettől kezdve viszont rossz érzések kezdték el gyötörni.„Egyszerűen éreztem, hogy valami nincs rendben, mert amiket akkor már évek óta szórtam az égből, lakott területek felett is, azok veszélyes anyagok”. Otthon azonnal utána nézett a chemtrail-nek, amiről eddig csak pletyka szinten hallott.  “Utánanéztem, beleástam magam. Az anyagokba, a hatásukra az emberi szervezetre.” Mikor nemsokkal később rákérdezett a főnökeinél, hogy pontosan milyen anyagról van szó, nem várt reakciókat tapasztalt: "Először finoman figyelmeztettek a papírra, amit aláírattak velem. Aztán jelezték, hogyha tovább kérdezősködöm, akadékoskodom, nagyon rosszul fogok járni. Egy életre elintézik, hogy ne kaphassak munkát a szakmámban, de leginkább sehol sem.” A történtek miatt félt beszélni, egyedül a felesége tudott a dologról. Az asszony azt mondta, hogy tegyen feljelentést. De ő félt, hogy akkor nem tudja majd eltartani a családját. A feleségével a kapcsolata emiatt megromlott és neje a gyerekkel együtt visszament Nyíregyházára.  „Azt mondta képtelen együtt élni valakivel, akinek az a munkája, hogy embereket mérgez, olyan kisbabákat is, mint a miénk.” Ezután még 2 évig folytatta a munkát, de mindennap gyomorgörccsel repült.„Eleinte olyanokkal próbálkoztam, hogy kevésbé lakott területeken repültem, illetve szórtam, de ezt nem tudtam sokáig titokban csinálni, hamar rájöttek az útvonalkövető rendszer és az anyag szórását mérő műszerek adatainak segítségével. Amikor ez kiderült, akkor már halálosan megfenyegettek, sőt azt is elmondták, hogy én elképzelni sem tudom, hogy milyen emberek állnak e mögött a dolog mögött. Azt mondták, meg se próbáljak hősködni, mert én fogom húzni a rövidebbet.”

Az index kérdésére, hogy akkor most miért tálalt ki mégis minderről azt válaszolta, hogy nem ő az egyetlen pilóta az országban, aki ezt műveli. Azóta már több másik pilótával is kapcsolatba került, akiket erre rávettek.

„Senki nem gondolná, nagyon durva lesz, amit mondok, de van olyan légitársaság, amelyiknek minden gépe szórja a mérget. Azért kerestem meg mégis Önöket, mert már eljutottam arra a szintre, hogy nem tudok tükörbe nézni, és már kevésbé fontos, hogy ha életemben nem lesz munkám, mint hogy ezrek életét tegyem tönkre„ … Itt nem lehet felmondani, megfenyegettek, hogy elintéznek, ha megpróbálom. Tudják, hogy aki felmond, az gyengeségből teszi, és nem bírná ki, hogy ne hozza nyilvánosságra ezeket a dolgokat. Félelmetes emberek ezek, és nem tudni, hogy ki áll a hátuk mögött.„

A magyar pilóta szerint nem akart úgy járni, mint az a német repülőgépmérnök, aki nemrég tálalt ki bizonyítékokat is felmutatva, de senki sem foglalkozott vele komolyan. A férfit kirúgták és azóta sincs munkája. A magyar pilóta tudja, hogy ő az első, aki vállalta, hogy nyilvánosan beszél minderről. 2012-ben egy volt jobbikos képviselő már rákérdezett Kövér Lászlónál, hogy „meddig permetezik vegyszerekkel a lakosságot, mint a csótányokat.  Hende Csaba honvédelmi miniszter a kérdésre csak ennyit válaszolt: kizárt, hogy mérgező permetezés folyna Magyarországon. A pilóta, – aki a Petőfi Csarnokban megtartott Chemtrail-ellenes tüntetésen is részt vett – eldöntötte, hogy végigviszi az egészet, még tanúskodni is hajlandó. “Ennek egyszer és mindenkorra véget kell vetni”– közölte.

Hírfigyelő Szolgálat - Jövőnk.info

Ha sikerült volna Putyin gépét lelőni egy ukrán légtérbe való alkalmi bekandikálás alatt, akkor annak semmi politikai haszna nem lett volna amerikai nézőpontból. Medvegyev ugyanolyan jó döntéseket hozna, és az orosz reneszánsz feltartóztathatatlan maradna. Ha pedig Medvegyevvel és Lavrovval együtt lettek volna egy ilyen-formán pórul járt állami gépen, Oroszország akkor sem süllyedt volna káoszba és anarchiába.

Ugyanis e két államférfi olyan funkcionárius és tanácsadói apparátust működtet, amely hatékony hierarchiákban a vertikális és horizontális reflexek rendkívül magas szinten a helyükön vannak. Sőt, ez a reneszánsz szokásjog és praxis már az orosz társadalomba is átment és behatolt abba a mélységbe, amely okán bármilyen diverzáns praxis idővel az ellenkezőképpen sül el, mint amit elvárnak tőle annak megtervezői.

Ha az ukránoknak harcolniuk kell az oroszok ellen, akkor az a tapasztalat, hogy az ukrán katonák nem hazafelé, hanem Oroszország felé dezertálnak. Minél nagyobb háborút sikerülne csiholniuk a háború-pártiaknak, illetve sikerülne azt állóháborúvá lassítani, ez a jelenség olyan hatalmas arányokat és számokat produkálhatna, hogy Putyin idővel egyszerűen felhívná az ukrán kollégáját telefonon, és megkérdezné: “Na Pubikám? Van neked országod és néped? Nézz körül és kezdj el számolni…”

Ez az utóbbi felvetés persze tűnhet nagyképűnek. A száraz igazság azonban az, hogy Putyin tud játszani az orosz és ukrán lélek húrjain, ezzel bizony az oroszok és ukránok is pontosan tisztában vannak. Legfeljebb még nem látták a szemük előtt ennyire tömören és lényegre-törően megfogalmazva ezt az evidens “tényezőt”. Tervezhetnek bármit a Pentagonból vagy a Fehér Házból a vegyes ukrán-orosz térség hátrányára. Az a Terv a tervezők ebbéli felkészületlensége miatt fog nem-várt “érdekfeszítő” fejleményekbe torkollani.

Ha Putyin hallgat valamiről, akkor ez az amerikai nézőpontból nem feltétlenül azt jelenti, hogy „Hurrá, jól dolgoztunk, lám, a Vologya köpni-nyelni nem tud, bekussolt rendesen”.

Tulajdonképpen egy mondatban össze lehet sűríteni a lényeget: Putyin tud játszani az orosz és az ukrán lélek húrjain, míg Obama ugyanerre odahaza is képtelen, és mégis makacsul külföldön próbálkozik.

Hümm! Vajon akkor mi lesz, ha Putyin egy kínálkozó apropót kiválóan megragadva megmutatja, hogy ő képes más nemzetek lelkének húrjain is játszani…?

Szabó Tamás és az Orosz Hírek nyomán

Hírfigyelő Szolgálat - Jövőnk.info

Gondolkodj el kérlek,
miről szól az élet?
Pénz, vagy a családod
tesz boldoggá téged?

Amit pénzért kaphatsz,
mind kacattá válik!
Ilyen kincset gyűjtesz,
egészen halálig?

Egész nap dolgozol,
Őket ritkán látod.
Beszűkül, odavész,
saját kis világod
.
Nem látod, gyermeked
lelke hogyan éled.
Kihagyod a csodát!
Más életét éled.

Persze, könnyű ezért
másokat okolni,
- miattuk dolgozol,
mert kell a sok holmi.

Arra hivatkozol
- mások is így élnek!
Ám ők sem szeretnek,
s parancsszóra félnek!

Te sem tehetsz másképp,
a pénz ma az Isten!
Családra, gyermekre
elég időd nincsen.

Gondolkodj el kérlek,
miről szól az élet,
ha azt mások által,
betáblázva éled?

Ipari és lakossági ingatlancsapdák

Vége a válságnak? Fellendülőben az ipari ingatlanpiac és mindenféle ingatlanpiac - harsogják! Számos negatív év után újra sikeres félévet zárt az ipari és lakossági ingatlanok piaca - mondják a magyar elemzők, miután az elmúlt hat hónapban több mint 2 százalékponttal csökkent az üresedési ráta. Ez rekord szintű bérbeadási volument jelent, ráadásul már nem csak a szerződéshosszabbítások uralják a keresletet. Az alacsony fejlesztési aktivitás és a stabil nettó bérbeadási szint mellett pedig a piaci trendek további javulása várható.

Mégis az ingatlangazdálkodási szolgáltatásokat nyújtó Reiwag AG - amely Európában növekedéséről vált ismerté -, azonban Magyarországon Viktor Wagner, a cég vezetője visszavonulót fújt. Az itteni, az utóbbi években egyre romló teljesítményt nyújtó kft. már végelszámolási eljárás alatt áll.

"Vissza kell vonulnunk Magyarországról, mivel nem látjuk olyannak helyzetünket, hogy legálisan pénzt tudjunk ott keresni" - nyilatkozta a létesítménygazdálkodással és hulladékgazdálkodással foglalkozó Reiwag GmbH vezetője a Wirtschaftsblatt címú lap online változatában. A problémát az jelenti számukra, hogy Magyarországon még mindig a szürkegazdaság az uralkodó. Viktor Wagner szerint az itteni piacon vannak olyan versenytársaik, akik alkalmazottaik mintegy 70-80%-át kénytelenek feketén foglalkoztatni. A társaság vezetése mintegy nyolc évnyi magyarországi jelenlét után döntött arról, hogy kivonul a piacról, ahol volt, hogy mintegy 600 embert foglalkoztattak.

A Reiwag Kft. - amelybe korábban beolvadt az épülettakarítással foglalkozó Reiwag Facility Services Kft. - a Céginfo.hu adatai szerint ez év január 1-jétől végelszámolás alatt áll, immár alkalmazott nélkül - emlékeztet a napi.hu. A Reiwag GmbH tulajdonában álló társaság tavaly 488,4 millió forint nettó árbevétel mellett 61,6 millió forint adózás előtti eredményt ért el. A cég számai az elmúlt években folyamatosan romlottak; 2010-ben még közel 1,2 milliárd forint forgalmat produkált, ami 54 milliós nyereséggel párosult. Időközben a saját tőke is elolvadt, a 2010-es 268,5 millió forintról 2014-re 111,5 millióra.

Arról nem is beszélve, hogy a még meglévő magyar vállalkozásokat - csak, hogy egyáltalán életben maradjanak, illetve, hogy újabb csődjelölteket produkáljanak a gazdasági pillanatnak - újabb hitelcsapdába csalják hamis optimista jellegű hangulat-statisztikákra hívatkozva. Most meg önfeledten dobták köztudatba a 2014-es optimista hitelfelvételeket lakossági ingatlanok vásárlására ösztönzőleg! Ébredj, Magyar!

Akkor hol itt az igazság?

Gölöncsér Miklós összeállítása - Jövőnk.info

Az 2014. augusztus 9.-ei "A tolerancia, mint béke és a..."írásomnak a folytatása

Az igazságosság a politika legősibb témái közé tartozik.

...osság

Platóntól Rousseau-ig számos politikai értekezés alapvető kérdése az igazságosságra vonatkozik, történeti szempontból Arisztotelész elméleteire vezethetők vissza a viták. Az igazságosság alapvetően három nagyobb területen fordul elő mint általános, jogi vagy társadalmi elv. A Nikomakhoszi etikában Arisztotelész az igazságosságot úgy határozza meg, mint a törvényeknek való engedelmességet ("ami a törvények szerint való") és az egyenlőség szabályainak való megfelelést ("ami méltányos és egyenlő"). Az igazságosság két típusát különböztethetjük meg: az elosztó és kiigazító (korrekciós) igazságosságot. Az első típus bizonyos dolgok (javak és kitüntetések) elosztására vonatkozik egy politikai közösség tagjai között, míg a második a polgárok közötti aktusok helyességére vonatkozik. Ugyanakkor mindkettőt az arány (ratio) és a matematikai arányok határozzák meg. Az elosztó igazságosság két személyre és két dologra vonatkozik. A két dolog elosztása a megfelelő személyek között csak akkor nevezhető igazságosnak, ha az érintett személyek érdemeinek megfelelő arányok szerint járnak el. A kiigazító vagy korrekciós igazságosság szándékos (mint amilyen az eladás vagy kölcsönzés), illetve a nem szándékos (pl. lopás) tranzakciókra vonatkozik, amennyiben az egyenlőséget helyre kell állítani, ha sérelem érte egy ilyen aktus során.

Mint általános elvet nem lehet az erkölcsi alaptól vagy a társadalmi szokásoktól kiszakítva tárgyalni. Az igazságosságot eltérően értelmezték különböző korokban és különböző társadalmakban. Másfelől azonban számos vita tárgyát képezi az állandónak tekintett értékekhez (pl. egyenlőség és szabadság) vagy a metafizikai elvekhez fűződő viszonya. Nem meglepő, hogy a forgalomban lévő definíciók rendszerint homályosak - pl. "igazságosság az az általános elv, mely szerint az egyének azt kell, hogy kapják, amit megérdemelnek" (D. Jary, J. Jary, 1995). A jogi igazságosság a törvények alkalmazására vonatkozik egy adott jogrenden belül, s mint ilyen a kiigazító típusú igazságosság fogalma alá tartozik. Elősegíti egy adott jogrend adminisztratív érvényesítését és a döntések végrehajtását, végső soron tehát az állam fennmaradását. Többnyire megkülönböztetik az eljárási és tartalmi igazságosságot (A. Heywood, 1999). Az eljárási igazságosság elve tartalmazza a törvény méltányos és tisztességes alkalmazását. Ennek egyik lényegi eleme a törvény előtti egyenlőség, melynek értelmében a törvény alkalmazása során előforduló bármilyen diszkrimináció igazságtalanságnak minősíthető. A tartalmi igazságosság magukat a szabályokat vizsgálja, hogy vajon igazságosak-e, vagy sem. Ez utóbbi, az eljárási igazságosságtól eltérően, teljes mértékben az adott közösség által elfogadott értékek függvénye. A társadalmi igazságosság meghatározása szerint is az elosztó típusú igazságossághoz tartozik. Általában a javak (akár anyagiak, akár nem) méltányos elosztására utal egy társadalmon belül. Ugyanakkor az elosztást bizonyos szabályoknak kell igazolniuk. Tekintve, hogy nem volt egyetértés sem azt illetően, hogy mit kell elosztani, sem a tekintetben, hogy milyen szabályoknak megfelelően, számos egymással is szembenálló elmélet született a társadalmi igazságosságra vonatkozóan, különösen a 20. században. A kortárs irodalomban a legismertebbek John Rawls és Robert Nozick elméletei. Mindketten a társadalmi szerződés elvére építenek, ám ellentétes irányba fejlesztik tovább. Rawls igazságosság-fogalma újraélesztette a politikaelméletnek a normatív aspektus iránti érdeklődését abban a korszakban, amelyet a neopozitivizmus uralt. Elképzelésének magját két olyan elv alkotja, amelyeket az alábbiak szerint lehet összefoglalni: "Minden személynek egyenlő joggal kell rendelkeznie az egyenlő alapvető szabadságoknak ahhoz a legkiterjedtebb teljes rendszeréhez, amely összeegyeztethető a szabadság egy mindenki számára hasonló rendszerével", illetve "A társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségeket úgy kell alakítanunk, hogy a) a legkevésbé előnyös helyzetűek számára a legelőnyösebbek legyenek az igazságos megtakarítás elvével összhangban, és ugyanakkor b) a tisztségek és pozíciók, amelyekhez kapcsolódnak, álljanak nyitva mindenki előtt a méltányos esélyegyenlőség feltételei mellett" (Rawls, 1997, 361. o.). Következésképpen az igazságosság elve három ideához kapcsolódik, ezek a szabadság, az egyenlőség, és amit Rawls úgy nevez, hogy a közjóhoz való hozzájárulás fejében járó elismerés. Az első elv Rawls elképzelésének, az igazságosság elmélete liberális hátterének része, míg a második elv arra utal, hogy "az esélyek egyenlőtlenségének javítania kell a kevesebb eséllyel rendelkezők esélyeit" (Rawls, 1997, 362. o.). Pontosabban, a második elv az egalitarizmus melletti kiállásként is felfogható. Rawls számára az igazságosság a társadalmi intézményekhez és gyakorlathoz kapcsolódó erényfogalom, függetlenül a személyektől és az egyedi cselekvéstől. R. Nozick elmélete az igazságosság induktív meghatározását kísérli meg, amely három pillérre támaszkodik: 1. "az a személy, akinek az igazságos birtokbavétel elvének megfelelően kerül a birtokába egy tulajdon, jogszerűen birtokolja a tulajdont" 2. "az a személy, aki egy tulajdont a tulajdon átruházása elvének megfelelően birtokol, jogszerűen birtokolja a tulajdont, és 3. jogszerűen tulajdont birtokolni csak az 1. és 2. pontok (ismételt) alkalmazása révén lehetséges (Nozick, 1974). Általánosságban megállapítható, hogy Nozick elmélete a minimális államot kívánja legitimálni és rendszerszerűen fenntartani.

A liberalizmus az individuális szabadság, az egyenlő jogok és szabadságjogok centrális gondolatán alapul, melyeket a független egyének társulásaként felfogott állam szavatol és kényszerít ki. A liberalizmus mindenekelőtt politikai filozófia és elmélet, valamint politikai doktrína.  “A liberalizmusnak nem szükséges egy saját "liberális én" alapjára helyezkednie, mivel csupán a polgártársak nyilvános identitásával van dolga. Következésképpen a tolerancia azt jelenti (legalábbis Forst szintézis igényű igazságosság-elméletében), hogy kölcsönösen elismerik, garantálják és megvédelmezik-oltalmazzák (safeguard) mindenki etikai identitását: minden egyes személynek joga van etikai identitáshoz, melyet a törvény garantál, és amely jogi szinten maga is nyilvános igazolásra szorul, jóllehet morális indokok és deontológiai normák segítségével. Valamely életformát csupán ily módon kell (szabad) korlátozni, vagyis (újra meg újra) rögzítve a negatív szabadság határait, hisz egyazon időben, egyazon közösségben nem valósítható meg valamennyi választás” – mondja Forst, 1996-ban.A legitimitás a legfontosabb politikai értékek egyike, mely szorosan kötődik a szabadsághoz, az egyenlőséghez és az igazságossághoz. A fogalom valamely politikai rend elismerésre méltóságát jelenti.

A legitimitás valamely adott kormányzat vagy politikai hatalom alapító elve és igazolása, amely egyfelől igényli a kormányon lévők, a hatalmat gyakorlók tudatosságát, hogy jogosultak az általuk betöltött hivatás gyakorlására; másfelől e jog elismerését azok részéről, akiket kormányoznak. Valamennyi politikailag szervezett társadalomban lennie kell egy olyan közös meggyőződésnek, amelyet azok is vallanak, akik kormányoznak, és azok többsége is, akiket kormányoznak: ez megalapozza a hatalom gyakorlásához való jogot, valamint a nép számára az engedelmeskedés értelmét. E közös meggyőződés a legitimációs elv és ez szolgál indokul a politikai kötelezettségvállalás és a politikai értelemben vett civilizált rend számára. A politikai legitimitás jelöli a politikai uralom minden olyan formáját, melyben azok, akik kormányoznak, sikeresen fenntartják arra vonatkozó igényüket, hogy a törvénnyel, a hagyománnyal összhangban, vagy más hasonló alapon joggal kormányoznak, ezért a politikai legitimitás gyakran a legitim hatalom formájában jelenik meg. Bármely politikai rendszerben a hatalmat elsősorban két vezérelv alapján gyakorolják: erővel és tekintéllyel. A legitimitás értelme, hogy erősítse a másodikat és mérsékelje az elsőt; ezért főképpen azt a célt szolgálja, hogy civilizálja a társadalom magatartását a politikai közösségekben - s mindenekelőtt a politikatudomány normatív fogalma. A politikai gondolkodás története igazolta, hogy erős kapcsolat áll fenn a legitimitás és az adott társadalomban uralkodó világnézetek között. A politikai gondolkodás története ugyancsak tanúsította, hogy egyetlen ismert legitimációs elvet sem lehet csupán erkölcsi vagy jogi normákra egyszerűsíteni. Ellenkezőleg, magában foglalja mindkettőt és egyszersmind túl is mutat mindkettőn. Miként Montesquieu rámutatott, a legitimitás elve a kultúra és a civilizáció ténye, illetve egy adott kormányzat, másfelől egy adott nemzet "gondolkodásmódjának" kifejeződése. A normatív fogalomként értett legitimitás az alapvető emberi választások és a közösségi értékek tartományában helyezkedik el.

A római jogtudományban nem létezett egyértelmű különbségtétel valamely rezsim legitimitása és törvényessége (legality) között: az olyan kifejezések, mint imperium legitimum vagy potestas legitimum jogszerű uralkodásra utaltak az önkényes uralommal vagy a zsarnoksággal való szembeállításban. A legitimitás közvetlenül kapcsolódik a hatalom jellegének és eredetének problémájához. Vajon mi teszi olyan entitássá a kormányzatokat és politikai hatalmakat, amelyeknek engedelmeskedni kell? A legitimitás első elve ez volt: omnis potestas a Deo ('minden hatalom Istentől származik'). Az ilyesféle közös meggyőződés egyenlőségjelet tesz a politikai kötelesség és a vallási kötelesség közé. A második elv a következő volt: omnis potestas a Deo sed per populum (minden hatalom Istentől származik, de csak a nép szava révén); ez az elv tehát összetett.

Dr. Madarasi Pál - Jövőnk.info

Megjegyzés: Kommentár nélkül... Mi szóltunk! - Jövőnk.info Szerkesztősége

Sokat tűnődtem azon, hogy mit is érzek az elmúlt hónapok eseményei miatt. Dühöt, szégyent, csalódottságot? Igen! Mindhármat éreztem! Dühös voltam magamra, hogy hittem kiálltam ezekért a mocskokért, akik a jobbik vezetése! Szégyelltem magam, hogy összevesztem emberekkel, vagy lehülyéztem őket, amikor azt kérdezték, hogy mivel is lenne jobb a jobbik! Csalódtam, mert átvertek, nem kicsit, nagyon!
Ahelyett, hogy a sebeimet nyalogatnám, elkezdtem reálisan nézni a dolgokat! Mit is tettek a jobbik képviselői és vezetői az elmúlt 4 évben?
2010-ben bejutottak a parlamentbe, esküt tettek a Szent Koronára, ígértek fűt-fát, majd ők megmutatják! Mit is kaptunk? Szép és szívhez szóló, bátor szónoklatokat, de közben sírtak is, hogy a 2/3-dal szemben nem lehet elérni semmit! Szépen csendben csordogált a fizetésük, a költségtérítésük, jött az ismeretség! 4 év alatt voltak Gyöngyöspatán, Hajdúhadházon és még itt-ott, ahol a nemzeti szervezetek által keménykedtek! Közben Tiszavasváriban történt egy máig kivizsgálatlan és egyedülálló eset, aminek nem lett következménye! Folyamatosan jött a párttámogatás, gyarapodtak a javak és szűkült a kör! Elkezdődött a tisztogatás élőkészítése, hiszen miért ne szűkítsék az elitet, akik király módjára élnek! Szépen felmérték, hogy kik is veszélyesek a vezetésre! Eljött 2014 éve, jöttek a kampányrendezvények és a csak átlagembereknek furcsa és érthetetlen szereplés, hiszen a megélhetési bizniszpárt elnöke sem szerzett egyéni mandátumot! Következett 2 hét csend és hullaszag! Majd a leszámolás! Leszámolnak mindenkivel, aki átlát a leplen és észreveszi az egyértelmű összefüggéseket! Leszámoltatok velünk, akik dolgoztunk, hiába állítják az ellenkezőjét a lápföldi, gumicsizmás suttyók! Szépen eljutunk a mai napokig!
Pár érdekes kérdés fogalmazódott meg bennem, így ennyi idő eltelte után, tárgyilagosan látom a helyzetet! Itt cseng a fülemben a kampány alatt elhangzott sok ígéret és kulcsmondat!

2010 óta mit tett a jobbik a hazáért, nemzetért, országért?
Hova ment el a több milliárd pártpénz?
Hány hektár magyar földet védtetek meg?
Hány kisboltoson segítettetek, akik a trafikmutyi áldozatai lettek? (netán jutott a trafikból jobbikosoknak is)
Hány gazdasági menekültet hoztatok haza?
Hány kilakoltatást akadályoztatok meg a mentelmi jogotokkal élve?
Hány embernek segítettetek, akik a választókerületetekből megkerestek?
Hány társadalmi szervezetnek, vagy alapítványnak adtatok a keresetetekből?
Hány embernek segítettetek munkát találni, a személyes kapcsolataitokon keresztül?
Hány embernek nyújtottatok jogi segítséget?

Ültök a bársonyszékben, számoljátok a milliókat és nem látjátok, nem halljátok az embereket, akik odajuttattak titeket! Átvertetek és becsaptatok több, mint 1 millió embert! Jönnek az önkormányzati választások és le fogtok szerepelni! A jelöltek fele alkalmatlan, de szaszi embere!
A mostani aktualitású kérdésekben, vagy hallgattok, vagy suttogtok halkan! Nem veszitek észre, hogy a dolgozói réteg is a létminimum alatt él? Magyarok százezrei éheznek! Sorban menekülnek az öngyilkosságba, más esély híján! Mit tesztek értük? Mutogattok az elmúlt 25 évre, a baloldalra és a fideszre! Ők nem ígértek 3 hónapja kiutat és hamis reményt, utolsó szalmaszálat rengeteg honfitársunknak! Nagyon jó beszédeket sem hallunk tőletek! Már a fociszurkolók vegzálása sem pálya nálatok, amióta szaszit szembeköpték! Hány jobbikos politikus vette fel a "szurkolók személyiségi jogok nélkül" pólót?
Mit tesztek az Ukrajnában halálba küldött és fenyegetéssel, erőszakkal besorozott magyarokért? Tudtok már ti is elhatárolódni, meg sajnálkozni, de semmi másat! Nem vagytok méltóak a parlamenti, bizottsági és EP helyekre! Csak magatokra gondoltok, miközben habzó szájjal harácsoltok! Szépen néppártiasodtok és a liberális jegyeket öltitek magatokra!
Ti! Akik vezetitek e pártot és "képviseltek minket"????? Ti! Hogy tudtok nyugodtan lefeküdni, hogy megy le egy falat is a torkotokon a magyar kenyérből, miközben tétlenül nézitek ezeket a borzalmakat? Ti vagytok a felelősök minden halálért, minden depressziós emberért, mert hazudtatok reggel, hazudtatok délben és hazudtatok este!

Nem, hogy jobbik, hanem a legrosszabbik vagytok, mert ti a nemzeti álca mögé bújva tettétek ezt!

Semmi helyetek az ország házában, mert nem vagytok különbek a többi párttól! Egyszer nektek is el kelessz számolni mindennel, de akkor mi leszünk a döntőbírák és nem lesz kegyelem!

Tisztelettel: Tárczy Zsolt

Az „összeesküvés-elmélet” nem csak pontatlan, hanem félrevezető kifejezés is.

Már azt is mondhatnánk, hogy kitalálói és elterjesztői (a zsidó médiumok) szándékosan vesznek egy kalap alá különböző fogalmakat, de ha ilyet mondanánk, az már összeesküvés-elmélet lenne. Mert mit is jelent valójában ez a szó? 

„...olyan közéleti álláspont, amely feltételezi, hogy részben vagy egészében feltáratlan vagy indokolatlannak látszó események, cselekmények mögött egy általa megnevezett csoport áll”.

Az összeesküvés-elmélet lényege pontosan ez, hogy valakik (politikusok, pénzemberek, kutatók, stb.) titokban, a nyilvánosság megvezetésével idéznek elő olyan eseményeket, amelyek számukra hasznosak, a társadalom egésze (vagy bizonyos része) számára pedig káros.

- Összeesküvés-elmélet e az, hogy az embereket mérgező vegyi anyagokkal permetezik (chemtrail)?

- Hogy a világon a valódi hatalmat egy kiválasztott titkos társaság (szabadkőművesek, Bilderberg-csoport, Illuminátusok) gyakorolja?

- Hogy az Egyesült Államokban az 50-es, 60-as években embereket szándékosan fertőztek meg betegségekkel, hogy hatásukat megfigyeljék és ellenszerüket kifejlesszék?

A történelem, a világpolitika, a gazdaság, a csillagászat, a táplálkozás, a vallás, az orvostudomány: az alternatív magyarázatok az utóbbi években viharos gyorsasággal rendítették meg emberek millióinak hitét, akik sokáig azt gondolták, egy közmegegyezésen alapuló, univerzális tudás birtokosai, amelyet náluk okosabb, hozzáértőbb emberek alkottak meg. Ez a közös tudás most minden eddiginél nagyobb kihívás előtt áll.

Mióta az internetnek (és még inkább a közösségi oldalak) hála az információkhoz való hozzájutás korábban minden képzeletet felülmúlóan gyors és egyszerű lett, még a tudatos médiafogyasztók is csak nagy üggyel-bajjal igazodnak el a hírek kusza dzsungelében. Sokszor még újságíróként is szabályos nyomozást kell folytatni, hogy kiderüljön egy először megdöbbentőnek tűnő információról, igaz-e. Gyakran még az angol- és némettudás sem segít, ha az eredeti forrás mondjuk egy sanghaji portálra vagy arab nyelvű twitter-bejegyzésre vezethető vissza. Néha hetek telnek el, mire egy hoax annyira körbefut, hogy valaki végre hivatalosan megcáfolja, és kiderül. Van, hogy soha nem derül ki az igazság, sokszor magát az „igazságot” sem könnyű körülírni, főleg ha nem egyszerű történésről, hanem összetett, egymással esetlegesen kapcsolódó események nehezen kibogozható szálairól van szó. Ilyenkor a „tájékozódj megbízható forrásból” jó tanács sem segít, mivel egy olyan fősodratú újság, portál, tv sincs (a Népszabadságtól a hvg.hu-n át a Hír TV-ig), amely több alkalommal ne hazudott, csúsztatott, hírhamisított volna bizonyítottan. Akkor meg honnan tudja az ember, hogy amit olvas, az igaz? Hogy nincs a háttérben valami, ami miatt valakinek érdeke így vagy úgy tálalni? A settenkedő politikai-gazdasági nyomáson, öncenzúrán kívül nem szabad elfelejteni az emberi tényezőt sem, hiszen mindenki, aki a nyilvánossággal megoszt valamint (nem csak a hivatásos újságírók és bloggerek), személyes tudását, érzéseit, tapasztalatait, előítéleteit is beleszövi írásába: ami az agyában és a lelkében van, képletesen papírra kerül. Naivan mondhatjuk erre, hogy aki tartalomgyártásra adja a fejét, az legyen elfogulatlan, objektív, de ez több ok miatt lehetetlen. Egyrészt közhely számba megy, de igaz, hogy amíg emberek fognak embereknek kommunikálni, addig az nem lesz objektív. Másrészt ugye ott vannak a finanszírozók, a tartalom előállítását pénzzel támogatók elvárásai. Harmadrészt meg ha veszünk egy ideális világot, ahol mind a tulajdonos, mind a szerkesztő, mind az újságíró száz százalékig korrekt és szinte a lélektelenségig steril, mi garantálja, hogy a hír eredeti forrása (a politikus, a tudós, az utca embere) már a kezdetek kezdetén nem ferdít? Akár tudatosan, akár tudattalanul.  Az antidogmák korát éljük. A híreknek nagyon kis része kvantitatív, mérhető, ellenőrizhető, kétség esetén bizonyítható.  Mennyi eső esett tegnap? Mekkorát esett a forint hétfőn? Hány halottja van eddig az ukrajnai polgárháborúnak? Ezekre könnyű választ adni, bár a manipuláció lehetősége (és szándéka) adott, ha valakinek érdeke fűződik hozzá. De hogy szép volt-e tegnap az idő, milyen okok húzódnak a forint romlása mögött, és milyen háttérerők, érdekek feszülnek egymásnak az ukrajnai krízisben – médiamunkás legyen a talpán, aki száz százalékos magabiztossággal ki meri jelenteni, hogy az igazság teljes birtokában van, és ezt is osztja meg követőivel. Aki el akar szakadni a celebek életétől, a termelési hírektől és a napi politika sárdobálásától, még nehezebb helyzetben találja magát. Nincs ugyanis olyan szeglete világunknak, a bennünket körülvevő észlelt valóságnak, amelyet ne lengene át valami, amit jobb híján úgy hívunk: „összeesküvés-elmélet”.

A valóság és amit belőle kikockáznak...

A történelem, a világpolitika, a gazdaság, a csillagászat, a táplálkozás, a vallás, az orvostudomány: az alternatív magyarázatok ezeken a területeken az utóbbi években viharos gyorsasággal rendítették meg emberek millióinak hitét, akik sokáig azt gondolták, egy közmegegyezésen alapuló, univerzális tudás birtokosai, amelyet náluk okosabb, hozzáértőbb emberek alkottak meg. Ez a közös tudás most minden eddiginél nagyobb kihívás előtt áll, ahogy gomba módra szaporodnak az említett tudás és kompetencia legkülönbözőbb fokán álló emberek tabudöntögetői elméletei.

Az antidogmák egy részérőll első olvasásra megmondjuk, hogy értelmetlen zagyvaság, mások elgondolkoztatnak, és vannak olyanok is, amelyek annyira logikusnak tűnnek, hogy azt mondjuk rájuk: „ennek igaznak kell lennie, de legalábbis van benne igazság”. Persze ami logikus, még nem biztos, hogy igaz. 

Kellőképpen összezavarodtatok? Vagy összeesküdtetek inkább?

Várhegyi Kálmán összeállítása - Jövőnk.info

Kikerült az internetre a FinFisher kormányzati kémszoftver támogatási szerverének tartalma.

A FinFisher/FinSpy a német Gamma International fejlesztése, a kormányoknak kínált szoftverrel titkos megfigyelés és adatgyűjtés végezhető. A cég tagadja, hogy nemdemokratikus rezsimekkel is együttműködne, a most kikerült adatok szerint azonban nem csak értékesít, de támogatást is nyújt a diktatúrák számára. A magyar titkosszolgálat is előfizetője az elnyomó rezsimek által kedvelt internetlehallgató szoftvercsomagnak.

---

 Mintegy 40 gigabájtnyi információt töltött le a Gamma hálózatáról a magát csak PhineasFishernek hívó támadó - jelentette be a hacker a Reddit Anarchism alredditjén. A megszerzett adatokat PhineasFisher nyilvánosságra is hozta, az adathalmaz torrent formájában letölthető bárki számára. Valószínűleg Bahrein, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Banglades, Hollandia, Irán, Katar, Nigéria, Vietnám, Thaiföld, Szingapúr is használja a szoftvert a kikerült támogatási információk szerint, de az adathalmazt elemző szakértők szerint a listán Magyarország, Németország és az Egyesült Királyság is megtalálható - a felhasználó országok sora várhatóan folyamatosan bővül.

A FinFisher egy kifinomult, fejlett kémprogram, amelyet nem mutatnak ki a vírusirtó programok, és mindenhez hozzáférést biztosít a fertőzött számítógépeken, beleértve a kódolt e-maileket és fájlokat, valamint az IP-alapú telefonhívásokat is, így még a biztonságosan, kódoltan kommunikáló felhasználók titkait is kompromittálhatja. Gyártója, a fejlett elektronikus lehallgató-technológiákra specializálódott Gamma International a hasonló profilú Gamma Group tagja, a multinacionális cégcsoport sokféle kémtechnológiát és ezekkel kapcsolatos tanácsadást kínál kormányzati hírszerző szervezetek, elsősorban titkosszolgálatok és bűnüldöző hatóságok számára.

Bár a brit-német hátterű Gamma azzal védekezett, hogy a terméke jogellenesen, a tudtán és a hozzájárulásán kívül került olyan országokba, ahol a titkosszolgálat civilek, ellenzéki aktivisták és újságírók ellen is fellép, szakértők ezt rendkívül valószínűtlennek nevezték, hiszen a kémprogram működtetéséhez a FinSpy márkanevű irányító szervert is telepíteni kell az internetszolgáltatóknál, ez pedig csak kormányzati felhatalmazás birtokában és a gyártó aktív támogatásával lehetséges. A FinFisher ily módon a “célpont” által letöltött szoftverfrissítésekbe is képes beépülni, például Firefox böngészőnek álcázhatja magát – a böngészőt fejlesztő Mozilla be is perelte a Gammát a piszkos trükk miatt.

A belső dokumentumokból kiderült, hogy a Gamma saját maga nem végez hibakeresést, hanem egy ilyesmire szakosodott francia cégtől, a Vupentől vásárolja az exploitokat. Az is kiderült, hogy nemcsak kormányzati szervezetek, hanem cégek is szerepelnek a Gamma ügyféllistáján.

A Wikileaks által tavaly közzétett szerződésből már gyanítható volt, hogy a FinFisher-felhasználók között a magyar titkosszolgálat is szerepel, ez most Phineas Fishernek köszönhetően végleg bebizonyosodott: a támogatói adatbázis több levelet (jellemzően angol nyelvű, képernyőképekkel illusztrált hibajelentéseket) tartalmaz egy nbsz.gov.hu-s email címről, SSNS Hungary-aláírással. Ez a mailcím és szignó a titkosszolgálati feladatok technikai kiszolgálására szakosodott Nemzetbiztonsági Szakszolgálathoz tartozik.

Az Alkotmányvédelmi Hivataltól korábban közérdekű adatigénylés keretében szerette volna megtudni az Átlátszó, hogy használ-e, és ha igen, mióta és milyen gyakran FinFishert, vagy más hasonló, a célszemélyek számítógépére észrevétlenül települő és az azon tárolt információkhoz és az ott zajló kommunikációhoz a megfigyelő számára teljes hozzáférést biztosító kémprogramokat, ám az adatigénylést a titkosszolgálat “nemzetbiztonsági érdekből” elutasította.

A kikerült adatok között a cég részletes árlistája is elérhető, amelyekből további zamatos részletekre lehet következtetni. A taktikai (helyszíni megfigyelést lehetővé tévő) FinIntrusion Kit hardver-szoftver kombinációból áll, ennek teljes költsége 30 600 euró, ebben megtalálható a FinTrack Operation Center licenc (27 600 euró) és két, speciálisan preparált laptop (3 000 euró), nagy teljesítményű Bluetooth- és Wi-Fi-adapterrel, irányított és omnidirekcionális antennával. A cég zászlóshajója a FinSpy, a távoli megfigyelést lehetővé tévő rendszer, amely a célpontok számától függően három kiszerelésben is megvásárolható, maximum 150 célpontig. Ez utóbbi mintegy 635 ezer euróba kerül, amiben nincs benne a dedikált hardver (a legolcsóbb kiadás, maximum 10 célpontig csak 190 ezer euróba kerül). Egyik csomagban sincs benne a hangrögzítés funkció, ezért külön 30 ezret kell fizetni.

Az árlista (és a FinSpy Mobile áprilisi frissítését taglaló kézikönyv) szerint a FinSpy "támogatja" a mobil operációs rendszereket is, a megfigyelhető operációs rendszerek listáján gyakorlatilag minden platform megtalálható. Némileg megnyugtató ugyanakkor, hogy a FinFisher is elismeri, a mobilos megfigyelés aktiválása nem nagyon megy felhasználói interakció nélkül, tipikusan egy vagy több felugró ablakot is le kell okézni ahhoz, hogy az eszköz lehallgatható legyen. Vagyis a cégnek úgy tűnik, nincsenek birtokában olyan titkos 0-day (foltozatlan) sebezhetőségek, amelyekkel ezek a védelmi mechanizmusok megkerülhetőek lennének mobil platformokon.

Hírfigyelő Szolgálat - Jövőnk.info

A Baorong kínai cég egy csak erre a célra -zöldség és gyümölcs exportálása Oroszországba- létrehozott logisztikai központ építésébe fogott bele Dongning tartományban, az orosz-kínai határon.

---

 

A telep tartalmazni fog egy 70,000 nm² alapterülető piacot, és egy 30,000 nm² alapterületű raktárat, a zölség és gyümölcs tárolására kifejlesztett hűtőrendszerrel. Ehhez a kínai és az orosz kormány egyetértésben létrehoz egy speciális vámszabadkereskedelmi területet is. A telep megépítése előreláthatólag 9,7 millió $-ba fog kerülni. Az EU az orosz piac elvesztése miatt rendkívüli "gazdacsúcsot" tart csütörtökon (2014.08.14), mivel a németek, lengyelek, lettek és észtek komoly GDP csökkenéssel számolhatnak.

A hírek szerint mindeközben már vissza is fordult több mint ezer görög teherautó az orosz határról az embargó miatt. A kár elérheti a 178 millió eurót is.

---

Folyik a tárgyalás a minisztériumok között. Tervbe van véve - elsősorban - a barackok elosztása a kórházakhoz, katonasághoz, iskolákhoz. A szállodásokkal is tárgyalásokat kezdeményeznek. A termelők kedden kértek találkozót a földművelésügyi minisztertől, hogy beszéljenek a károk rendezéséről. A termelők egyesülete felszólította a kormányt, hogy haladéktalanul nyisson két hulladéklerakót Imathia és Pella területén, vegye leltárba és semmisítse meg a gyorsan romló gyümölcsöket. A görög csatlósság eredménye, amiért kegyeibe fogadta az E-Unio IMF-es házaló ügynökeit... Vajon mikor jön el a ti Arany Hajnalotok Görögország?

A Dél-kínai-tenger környéki államokra vonatkozó - három lépéses tervezettel - állt elő pont rosszkor az Egyesült Államok külügyminisztere, John Kerry. A megoldási javaslatot a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) aktuális csúcstalálkozóján, Myanmarban tette közzé az Egyesült Államok. A javaslatot támogatta az USA-csatlós Fülöp-szigetek külügyminisztere, Albert del Rosario, mivel meglátása szerint

"a helyzet a Dél-kínai-tengeren instabil".

A kínai külügyminiszter, Wang Yi reagált a meglátásra, a hivatalos kínai álláspont a Dél-kínai-tenger ügyében

"általánosságban stabil".

A kínai fél szerint az Egyesült Államoknak semmi keresnivalója nincs a régióban, ezért a rendezési tervet nem fogadják el kínai részről.

Wang Yi, Kína külügyminisztere.

Természetesen az USA nem fogja feladni, hogy visszaszerezze az ellenőrzést a Távol-Keleti régióban, de ez Kína jelenlegi pozícióját figyelembe véve majdnem, hogy lehetetlen lesz. A BRICS országok politikai és gazdasági erejének növekedését jól jelzi, hogy az USA nem tud jelentős eredményt elérni se politikailag, se katonailag az utóbbi években a Távol-Keleten.

Az orosz és a kínai jegybank megállapodás-tervezetet dolgozott ki devizacsere-ügyletekről a két ország közötti kereskedelmi forgalom saját devizában történő elszámolásának és a dollár kiiktatásának lehetővé tételére.

---

"Megállapodástervezet jött létre az orosz jegybank (Central Bank of Russia) és a kínai jegybank (People’s Bank of China) között devizacsere ügyeletekről" - idézi az ITAR-TASS hírügynökség az orosz pénzügyi felügyelet honlapján közzétett közleményt.

Az ügyletek tervezett nagyságrendjét és bevezetésük várható időpontját nem közölték. A megállapodás a közlemény szerint a nemzetközi pénzügyi stabilitás biztosítása érdekében jött létre és emellett pótlólagos likviditást biztosít a feleknek esetleges kritikus helyzetekben. "A megállapodás elősegíti a közvetlen jüan- és rubelüzletek forgalmának növekedését az orosz és a kínai devizapiacokon" - fogalmaz a közlemény.

A Rosszijszkaja Gazeta lap szerint az orosz-kínai kereskedelmi forgalom 75 százalékát számolják el jelenleg dollárban.

Az orosz jegybank elnöke, Elvira Nabiullina már július elején jelezte, hogy közel áll a megállapodás devizacsere-ügyletekről a két ország közötti kereskedelmi forgalom fellendítése érdekében. Vlagyimir Putyin elnök májusi látogatásán Sanghajban az orosz és a kínai bankok közötti együttműködés fokozását és a pénzügyi infrastruktúra fejlesztésére tett kölcsönös erőfeszítéseket méltatta.

Bíró Dalma összeállítása - Jövőnk.info

Mint már egy korábbi írásunkban beszámoltunk a gyógyszeripar profitéhségéről, így itt a soron következő világméretű kasza, mint lehetőség. Következésképpen kísérleti stádiumban lévő gyógyszereket küld történetesen pont az Egyesült Államok és jegyese az Egészségügyi Világszervezet Nyugat-Afrikába, amit az ebola-vírussal fertőzöttökön (beleértve az őket kezelő orvosokat is) fognak tesztelni.

---

 

A vírus- és gyógyszer-propaganda minden szinten folyik...

A fővonalú média napi szinten foglalkozik az ebola terjedésével, a marketingesek kínosan ügyelnek arra, hogy valamennyi potenciális piac (ország) területén indokolttá tegyék a vakcina megvásárlását. Libéria, Guinea, Sierra Leone területén kívül ebolával fertőzött betegeket szállítottak az Egyesült Államokba, Spanyolországba is, hogy a későbbi megbetegedések médiában propagálását megalapozzák. Azt követően Németországban és Romániában is ebola megbetegedést véltek felfedezni. Ugyan mindkettőről beigazolódott, hogy nem eboláról van szó, a fővonalú média szenzációhajhászása létrehozta a képzettársítást, hogy "ebola - Németország", "ebola - Románia".

A fővonalú média a román és német eset felkapásával az Európai Unió keleti és nyugati fertályán is megalapozta a vakcina-üzletet. A következő napokban várhatóak azok a hírek, miszerint a kísérleti stádiumban lévő gyógyszerek működőképesek és a fertőzöttek életét sikeresen megmentették. Azt követően átfogó propagandát kapunk majd az európai médiától, egy-egy európai országban ebola-megbetegedést találnak majd, hogy a kormány meg tudja indokolni a lakosság felé a vakcina megvásárlását.

Ez egy olyan üzlet, amin a gyógyszer készítői szerzik a legnagyobb profitot, a kormányok profitjának mértéke pedig attól függ, hogy a média milyen mértékben tud pánikot kelteni az ebola belföldi megjelenésének reklámozásával. A befektetők már tisztában vannak azzal, hogy a Tekmira Pharmaceuticals Corp lesz a nagy durranás, feltehetőleg ez a vállalat fogja eladni a vakcinát a kormányoknak, miután elég megalapozott a propaganda. A Tekmira részvényeinek árfolyama jelenleg így áll:

Duplázás két nap alatt - jól megalapozott propagandával

Nagy profit elé néz az atlantista gyógyszeripari vállalat, a teljes euroatlanti térség médiája az ő új termékeik eladásának csinálja a propagandát. Vagyis nagyban zajlik a marketing mind az európai, mind pedig amerikai térfélen. Továbbra is fennáll a kérdés, hogy az ebola elleni vakcina tömeges értékesítéséből származó bevételeket mire kívánják fordítani, mert jelenleg ennek a bevételeit látjuk a világhisztéria címlapjain...

Dr. Madarasi Pál összeállítása - Jövőnk.info

 

Kérdeztem már; ki a magyar? A válasz sokkal bonyolultabb, mint elsőre gondolná az ember. Sokan, sokfelé beszélik, hogy azért nem egységes a magyarság, nemzet és annak nemzettudata, mert a Magyarországon élő lakosság többségében nem magyar vér folyik már. Kicserélődött a népesség. Ugyan magyarul beszélnek, de nem nemzetben gondolkodnak, és nem állnának pártjára hazánknak egy esetleges ellene irányuló háborúban sem. Ejtenek még szót egy átokról, melyet turáninak neveznek és hosszú évszázadok óta tartják fenn –e buta hiedelmet.

„Vezetőik „vágott szeműek”, termetük alacsony, széles arccsontúak. Majd mindüknek fekete vagy barna a haja és sötét a szeme. Bőrök barnás, tekintetük villogó. Hajukat varkocsban hordják és ruházatuk semmihez sem fogható. Veszett sereg volt a türköké.”- így írták le a Kárpátok-bércei alatt bevonuló őseink küllemét, de vajon az-e a magyar, aki így nézett ki és visszatért, vagy az, akinek elődje már régtől itt élt?

Már a kezdetektől kevert a fajunk; tiszta magyar vérvonal nincs, vagy legalábbis kevés eséllyel bír. Biztosan hallottuk már azt a tézist, mely szerint „A magyarság nem a test, nem a vér, hanem a lélek kérdése”. (Győrfi István) A kijelentésével teljes mértékben egyet is értek. Én magam is sokszor leírtam, hogy a magyarság kitétele nem csupán származás, hanem emberi minőség kérdése. Amit biztosan tudunk, hogy összeköt bennünket a közös nyelv és a közös, vagy közösnek gondolt történelem. A genetikai magyarság viszont, már sokkal bonyolultabb témakör. A saját genetikája (származása) után érdeklődőknek ajánlom a National Geographic génvizsgálati project-jét, ami számtalan dologra választ ad az egyén tekintetében. Az ára is megfizethető, uszkve negyvenez forintnak megfelelő dollárba kerül. Valóban fontosnak érzem, hogy az ember ismerje meg az őseit, hamisítatlan családfáját, mert a ma embere már nem tudja a dédszülei nevét sem, nem hogy tetteiket. Sok hőzöngő „ősmagyar” csodálkozna el felmenői során, akik között nem lenne ritka a tót, a szerb, sváb, vagy-tovább ne menjek!- az oláh.

A lakosság István király óta-de azt megelőzően is- szinte teljesen kicserélődött, jórészt a szomszédos országok lakóival töltötték fel őseink Magyarhont. A sok-sok háború, a járványok nem tettek jót, nem bizony! Olyan népek éltek itt a Kárpát-medencében egykoron, kiknek a létezéséről sem hallottál, hiszen Árpád apánk „honfoglalói” előtt is éltek a Kárpátok bércei alatt népek s emberek. A tatárjárás, járványok a majd’ két évszázados török hódoltság, a Habsburg elnyomás és még sorolhatnám. A betelepítések következtében a Magyar Királyság etnikai viszonyai réges - régtől teljesen felborultak.

Ahonnan a statisztikák pontosan mérhetőek: 1787-ben a kb. 9,2 millió lakosból 3,4-3,7 millió magyar, amely mindössze 37-40%-ot tesz ki a teljes népességből. (Ebben a jászok, kunok, stb) is benne vannak. Az ország lakosságának többi részét a román, szlovák, szerb, sváb, szász nemzetiségek adják, hozzájuk számolva a kevesebb számú, de tucatnyi egyéb más nációt.

"1840-ben Magyarország lakossága (Erdély nélkül) 9,94 millió, ebből 43,63% magyar, 16,94% szlovák, 12,22% román és 10,25% német. Erdély 1,7 milliós lakosságából 58,49% román, 28% magyar, és 13,11% német". (A régmúlt időktől magyar többségű Erdélyben! A románok szülték teli, nem mi.)
1867-után közel 500 ezer zsidó érkezett hazánkba és még mások is, majd jött az I. világégés, ahol jórészt a nemzetiségek közül a magyarok haltak. A háborút követő gazdasági világválság után 3 millióan tántorogtak ki Amerikába, és a 2. világháborúban is sokan estek el a magyarból.

Ma 9, 9 millióan élünk/élnének itt. Ebből minimum 700 ezren külföldön vannak, így maradunk hazánkban; magyarnak mondott- tótból, kunból, besenyőből, jászból, szászból, szerbből, románból, törökből, oroszból, zsidóból, cigányból és az előttünk itt élő -895-ben uszkve 500 ezer fő –hun, jagiz, dák, stb népek mellett, mi magunk. Felhígult a magyar vér. Lehet, hogy ez a mi bajunk?
Nem tudom…
Sokat gondolkodva, én így fogalmazom meg a ma „magyarjának” fogalmát:

Az a magyar, aki annak vallja magát, a nemzeti eszmeiséget képviseli, vállalja népe sorsát, osztozik örömében-bánatában, ha kell, harcol érte, habozás nélkül a vérét ontja, szívével és összes idegszálával a nemzetért tesz... hát, szerintem ez a magyar!

Jövőnk.info

Vessed az Úrra a te terhedet, ő gondot visel rólad, és nem engedi, hogy valamikor ingadozzék az igaz.

"Az Úr az én pásztorom, nem szűkölködöm.
Füves legelőkön terelget, csendes vizekhez vezet engem.
Lelkemet felüdíti,
igaz ösvényen vezet az Ő nevéért.
Ha a halál árnyéka völgyében járok is,
nem félek semmi bajtól, mert Te velem vagy;
vessződ és botod megvigasztal engem.

Asztalt terítesz nekem ellenségeim szeme láttára.
Megkened fejemet olajjal, csordultig van poharam.
Bizony, jóságod és szereteted kísér
életem minden napján,
s az Úr házában lakom egész életemben."