"Kelj fel hát, nép és törj ki, vihar!"
[...] A nemzetiszocializmusban nevelkedett, iskolázott és fegyelmezett német nép el tudja viselni a teljes igazságot. Tudja, milyen nehéz a Birodalom helyzete és annak vezetése ezért felszólíthat, a szorult helyzetből adódóan a legkeményebb következtetések levonására. Mi németek fel vagyunk vértezve a gyengeség és az érzékenység ellen és a háború csapásai és szerencsétlenségei további erőt adnak nekünk, szilárd elhatározottságot és lelki, harcos aktivitást, mely kész a nehézségeket és az akadályokat forradalmi elszántsággal leküzdeni.
Ez most nem az a pillanat, melyben azt kellene kérdeznünk, hogyan jutottunk el idáig. Ez meg lesz hagyva egy későbbi számadásnak, ami teljes nyíltsággal fog megtörténni és a német népnek és a világ közvéleményének meg fog fogja mutatni, hogy annak a szerencsétlenségnek, ami minket az utóbbi hetekben ért, megvan a mély, sorsszerű jelentősége. Az a hatalmas hősi áldozat, amit katonáink Sztálingrádban hoztak, az egész Keleti Front számára meghatározó történelmi jelentőséggel bírt. Nem volt hiábavaló. Hogy miért, azt majd a történelem fogja bebizonyítani. [...]
Érthető, hogy a bolsevik rezsim óriási álcázó- és blöffmanőverei mellett a Szovjetunió háborús potenciálját nem helyesen becsültük fel. Csak most nyilvánul meg a maga egész vad méretében. Ennek megfelelően az a harc is, melyet katonáinknak vívniuk kell, minden emberi képzeletet felülmúlóan kemény, nehéz és veszélyes. Megköveteli egész nemzeti erőnk mozgósítását. Itt a Birodalom és az európai kontinens fenyegetettségéről van szó, ami a nyugati világ minden eddigi fenyegetettségét felülmúlja. Ha elbuknánk eben a küzdelemben, úgy eljátszanánk magát a történelmi küldetésünket. Minden, amit eddig felépítettünk és véghezvittünk, elhomályosul a gigantikus feladat mellett, ami a német Véderő számára közvetlenül és a német nép számára közvetve adva van. Kifejtéseimben először is a világ közvéleményéhez fordulok és a keleti bolsevik veszély ellen folytatott harcunk három tézisét proklamálom számára. Az első ezen tézisek közül így szól: Ha a német Véderő nem lenne abban a helyzetben, hogy a keletről fenyegető veszélyt megtörje, akkor a Birodalom és rövidesen egész Európa a bolsevizmus áldozatává esett volna.
A második ezen tézisek közül így szól: Egyedül a német Véderő és a német nép a szövetségeseikkel rendelkezik azzal az erővel, amivel Európa alapvető megmentését ebből a fenyegetettségből véghezvihetik.
A harmadik ezen tézisek közül így szól: Veszély áll fenn. Gyorsan és alaposan kell cselekedni, különben túl késő. [...]
A mai napon erre a gyűlésre a német népnek csupán egy metszetét hívtam meg, a szó legjobb értelmében. Előttem ülnek sorokban német sebesültek a Keleti Frontról, láb- és kézamputáltak, szétlőtt végtagokkal, szemük világát elvesztett emberek, akik a Vörös Kereszt ápolóvial jöttek ide, férfiak életük virágában, akik előtt ott vannak a mankóik. Közéjük számolom a Lovagkereszt Tölgyfalombokkal ékesített ötven kitüntetettjét, harcoló frontunk ragyogó küldöttségét. Mögöttük emelkedik hadiipari dolgozók tömbje a berlini harckocsiüzemekből. Tovább mögöttük pedig ott ülnek a pártszervezet férfiai, a harcoló Véderő katonái, orvosok, tudósok, művészek, mérnökök és építészek, tanárok, hivatalnokok és hivatali alkalmazottak, szellemi életünk büszke képviselete minden rétegzettségében, aminek a Birodalom éppen most a háborúban a feltalálás és az emberi zseni csodáit köszönheti. A Sportpalota teljes körében több ezer német nőt látok. Képviselve van az ifjúság és az idősek. Egyetlen rend, hivatás és életkor sem maradt a meghívásnál figyelmen kívül. Joggal mondhatom tehát: Ami előttem van, az a frontokon és otthon harcoló egész német népnek egy metszete. Így van? Igen vagy nem!
Ti tehát, hallgatóim, ebben a pillanatban a nemzetet képviselitek. Hozzátok pedig tíz kérdést szeretnék intézni, amiket nekem és a német népnek az egész világ előtt, különösen pedig ellenségeink előtt, akik szintén hallgatnak minket a rádióban, meg kell válaszolnotok:
Az angolok azt állítják, hogy a német nép elvesztette a győzelembe vetett hitét. Kérdezlek titeket: Hisztek a Vezérben és a német nép végső győzelmében velünk? Kérdezlek titeket: Elszántak vagytok a követésre, a Vezérrel együtt a győzelem kivívásában, bármi történjen is, a legnehezebb személyes terhek viselése alatt is?
Másodszor: Az angolok azt állítják, hogy, a német nép belefáradt a harcba. Kérdezlek titeket: Készek vagytok a Vezérrel a haza falanxaként a harcoló Véderő mögött állva, ezt a harcot vad elszántsággal és magabiztosan a sors minden végzésén át folytatni addig, amíg a győzelem a kezünkben nincs?
Harmadszor: Az angolok azt állítják, a német népnek már nincsen kedve alávetnie magát annak az elhatalmasodó háborús munkának, amit a kormány követel tőlük. Kérdezlek titeket: Ti és a német nép elszántak vagytok arra, hogy ha a Vezér parancsolja, napi tíz, tizenkét és - ha szükséges - tizennégy és tizenhat órát dolgozzatok és a győzelemért mident odaadjatok?
Negyedszer: Az angolok azt állítják, hogy a német nép ellenáll a kormány totális háborús intézkedéseinek. Nem akarja a totális háborút, hanem a megadást. Kérdezlek titeket: Akarjátok a totális háborút? Akarjátok azt, ha szükséges, még annál is totálisabban és radikálisabban, mint ahogyan azt ma egyáltalán el tudjuk képzelni?
Ötödször: Az angolok azt állítják, hogy a német nép elvesztette a bizalmát a Vezérben. Kérdezlek titeket: Nagyobb, odaadóbb és rendületlenebb ma a bizalmatok a Vezérben, mint eddig bármikor? Készségetek, hogy őt minden útján kövessétek és mindent megtegyetek, ami szükséges a háború győzedelmes kivívásához, abszolút és korlátok nélküli?
Hatodjára azt kérdezem tőletek: Készek vagytok, mostantól minden erőtöket bevetni és a Keleti Front számára az embereket és a fegyvereket rendelkezésre bocsátani, amire szüksége van ahhoz, hogy a bolsevizmusra halálos csapást mérjen?
Hetedjére azt kérdezem tőletek: Megesküdtök szent esküvel a frontnak, hogy a haza erős morállal mögötte áll és mindent megad neki, amire szüksége van a győzelem kivívásához?
Nyolcadjára azt kérdezem tőletek: Akarjátok, különösen ti nők, hogy a kormány gondoskodjon arról, hogy a német nő egész erejét a hadvezetés rendelkezésére bocsássa és mindenütt, ahol lehetséges, kisegítsen, hogy szabaddá tegye a férfiakat a front számára és ezzel férjeiknek segítsenek a fronton?
Kilencedejére azt kérdezem tőletek: Hozzájárultok, ha szükséges, a legradikálisabb intézkedésekhez lógósok és semmirekellők azon kis köre ellen, akik a háború kellős közepén békét játszanak és a nép szorultságát önös célokra akarják kihasználni? Egyetértetek azzal, hogy aki vétkezik a háború ellen, annak a feje vesszen?
Tizedjére és utoljára azt kérdezem tőletek: Akarjátok, hogy a nemzetiszocialista program azt parancsolja, hogy pontosan a háborúban egyenlő jogok és egyenlő kötelességek uralkodjanak, hogy a haza a háború legnehezebb terheit szolidárisan vállára vegye és hogy azt fent és lent és szegénynek és gazdagnak egyenlő módon osszák el?
Kérdeztelek titeket; ti pedig megadtátok válaszaitokat. a nép egy darabja vagytok, szátokon keresztül a német nép állásfoglalása nyilvánult meg. Odakiáltottátok ellenségeinknek azt, amit tudniuk kell, hogy ne ringassák magukat illúziókban és hamis elképzelésekben. [...]
A Vezér parancsolt, mi követni fogjuk. Ha valaha is hűen és töretlenül hittünk a győzelemben, akkor a nemzeti elmélkedés és belső felegyenesedés ezen órájában. Látjuk magunk előtt elérhető közelségben, csak érte kell nyúlnunk. Csak a döntéshez szükséges erőt kell előteremtenünk, hogy minden mást a győzelem szolgálatának rendelhessünk alá. Ez az óra parancsa. És ezért így szól a jelszó: Kelj fel hát, nép és törj ki, vihar!
Fordította: Németh Krisztián - Jövőnk.info
Forrás:
Deutsches Historisches Museum