Ez a cikk nem egy cégnépszerűsítő írás lesz, hanem gondolkodásra, netán ébresztésre sarkaló remélhetőleg... A Counter Culture Labs egyike azon új, „csináld magad” biotechnológiai laboroknak, amelyek az utóbbi tíz évben kezdtek felbukkanni.
Egy olyan biolaboratóriumról van szó, amely szembemegy a hagyományos
tudományos gyakorlattal: a kaliforniai létesítmény munkatársai
szabadidejükben jönnek össze a különleges létesítményben, és nem
egyszerűen megismerni akarják a természetet, hanem ki kívánják cselezni
annak megszokott útvonalait. A labor egyik kutatócsoportja például azon
dolgozik, hogy sajtot hozzon létre mindenféle állati közreműködés
nélkül. Genetikai módosítások révén olyan élesztőgombákkal
kísérleteznek, amelyek egy napon a tehéntejjel egyező molekuláris
összetételű anyagot fognak termelni, és ebből kívánnak a jövőben sajtot,
illetve egyéb tejtermékeket gyártani.
A projekt neve Real Vegan Cheese,
azaz az igazi vegán sajt, a labor „biohekker” dolgozói ugyanis olyan
sajtot akarnak létrehozni, amely ugyanolyan ízű, mint a tehéntejből
készült változat, de alapanyaga nem egy állatból származik. A sajt
elhagyása a legnagyobb áldozat, amit egy igazi vegánnak, vagyis a
vegetarianizmus egy szigorúbb válfajának követői kénytelenek meghozni,
magyarázza Benjamin Rupert, a csoport egyik vegyésze, aki egy évtizede
maga is vegán diétát folytat. Bár a kezdeményezés első hallásra egy kicsit furcsának, és a nem vegánok
számára talán fölöslegesnek is tetszhet, a projekt sok szempontból
nagyon érdekes, és nagyon hasznos információkkal szolgálhat más
biotechnológiai kezdeményezések megvalósításához is. A vállalkozás
ráadásul nem is kerül túlságosan sokba, hiszen a génszekvenálás és az
igény szerinti DNS-szakaszok legyártása napjainkban már egészen
megfizethető. Ez utóbbi ára jelenleg bázispáronként 25 centet tesz ki,
ami annyira alacsony összeg, hogy puszta hobbiból is bele lehet fogni
egy, a „műtej” létrehozásához hasonló projekthez.
A projekt kiváló példája annak, hogy mire számíthatunk a jövőben a saját
termesztésű élelmiszerek terén. Lassan ugyanis elérkezünk abba a
világba, ahol a természetes és a mesterséges közti határvonal végleg
megszűnik, és a technológia fejlődésének köszönhetően kistermelők is
belekóstolhatnak a génmanipuláció rejtelmeibe, élelmiszerek egészen új
osztályait hozva létre és nem az istállóban ganajászva. A labor
egyik szobájában egy érdekes sertésszív úszkál egy üvegtartályban. A
szervet kémiai úton gyakorlatilag minden sejtes elemétől
megtisztították, így csak egy fehér váz maradt belőle. A szív Patrik
D’haeseleer, a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium munkatársának
tulajdona, aki főállásban azzal foglalkozik, hogyan lehetne az említett
váz mintájára olyan konstrukciókat létrehozni, amelyeket aztán a páciens
saját sejtjeivel benépesítve mesterséges szerveket lehetne növeszteni. A
szakértő elmondása szerint a Counter Culture Labs-ben olyan dolgokat
nyílik lehetősége felderíteni, amikre egy állami laborban nem nyílna
lehetőség. Ezzel nincs egyedül. Az elmúlt évtized során több hasonló csoport
kezdte meg működését, akik tagjai közé bárki végzettségétől függetlenül
bekerülhet, ha új ötletei vannak a kutatási területtel kapcsolatban. A
műsajton dolgozó kutatócsapat például többek közt egy biológusból, egy
bioetikusból, egy nyugdíjas pszichológusból, egy könyvelőből és egy
egykori marketingesből áll össze. Utóbbi, Maria Chavez, korábban az
Apple-nél dolgozott, és a sajtprojektet a számítástechnika természetes
kiterjesztődésének tekinti. „Mi lehetne nagyobb dolog annál, mint saját
testünk és a környezet meghekkelése?” – mondja Chavez.
A csapat nem kizárólag a tehéntejből készült sajt reprodukálásán
dolgozik, hanem hasonló módszerekkel emberi sajtot is létre kívánnak
hozni. Ehhez mindössze másfajta génekre van szükség, és a mesterséges
anyatejnek kétségkívül rendkívül sokféle felhasználási területe lehet az
újfajta, minden eddiginél jobb tápszerektől kezdve az olyan
tejtermékekig, amelyeket azok is fogyaszthatják, akik a tehéntejre
allergiásak. A kezdeményezés ezen része persze több szempontból sem
problémamentes. Chavez elmondása szerint jelenleg például azt
vizsgálják, hogy az ilyen módon létrehozott anyatej nem vált-e ki
autoimmun reakciókat. Az emberi tej mellett egy másik érdekes emlős, a
narvál tejének mesterséges előállításán is dolgoznak a kutatók. A
tengeri állat tápanyagokban rendkívül dús anyatejének állaga állítólag
leginkább a fogkrémhez hasonlítható. És hogy miért éppen a sajt érdekli a kutatókat? A sajtkészítés
mestersége egyidős az emberi civilizációval, és az egyik első példája
annak, hogyan változtatta meg az ember a mikrobák manipulálása révén egy
anyag állagát és egyéb jellegzetességeit. Az érdeklődést ugyanakkor,
ahogy említettük, az is hajtja, hogy a kutatók némelyike vegán, és
hiányolják a sajtot. Léteznek ugyan növényi alapanyagokból készült
sajtutánzatok, de ezek sem ízükben, sem állagukban nem hasonlítanak a
tehéntejből készült élelmiszerre. Ahogy már említettük, a projekt célja ugyanakkor nem egyszerűen az, hogy
néhány vegán kutató végre élvezhető sajtot készítsen magának. A kutatás
anyaga bárki által hozzáférhető, így a szakértők által kikísérletezett
módszerek más biotechnológiai projektek során is alkalmazhatók lehetnek.
A csapat tagjai az eddigi munka során 11 olyan fehérjét azonosítottak,
amely jövendőbeli sajtjuk alapját képezi majd. A következő lépést ezen
fehérjék génjeinek az újraalkotása, illetve ezek élesztőgombákba való
beültetése jelenti.
Mi megmaradnánk a természetes biokémiai folyamatok alakalmazása mellett és az állattartást sem cserélnénk le az istállókat szuperlaborokká alakításával. Szükség van technológiai megújulásokra, de csak a természettel összhangban....
Hernád Völgye H.H.K. - Jövőnk.info