Nemzeti körökben az a kifogás nyilvánul meg a putyini Oroszországgal szemben, hogy az ottani nacionalisták, nemzetiszocialisták nincsenek feltétlen jó véleménnyel a rendszerről, az sújtja őket. Nyilván van alapja, ha egy részük így nyilatkozik, meg kell azonban jegyezni, hogy más részük kiegyezik a rendszerrel, a militáns nemzetiszocialisták jó része talált otthonra az orosz hadseregben, vagy harcolnak éppen Új-Oroszországért.
A (szélsőséges) nacionalisták, nacionalizmus kezelését illetőleg meg kell érteni az orosz állam alapját. Ez pedig nem más, mint a birodalmiság. Oroszország – akárcsak hazánk, vagy annak idején a Monarchia – nem egy homogén nemzetállam, hanem egy soknemzetiségű birodalom. Egy ilyen birodalmat semmi sem veszélyeztethet jobban, mint a nacionalizmus! (Lásd az Osztrák-Magyar Monarchia széthullását, majd hazánk Trianonban beteljesedő sorsát!) Ami bizony nem feltétlenül egy pozitív eszmeiség!
Ezért egy birodalomban gondolkodó (vagy egyáltalán, ilyen nemzetiségi viszonyokkal rendelkező) államnak életbevágó érdeke, hogy a nacionalista túlhajtásokat letörje. Legyenek azok a birodalmat szétfeszítő kisebbségi törekvések (miközben alapvető jogaikat és szuverenitásukat biztosítani kell törekedni), vagy a kisebbségek ellen irányuló többségi nacionalizmus (miközben a patriotizmust erősítésére kell törekedni).
Elvakult nacionalista, fajelmélettől tüzelt nemzetiszocialista ezt aligha fogja megérteni, és nyilván lázad az ellen, hogy nem beszélhet színtiszta Oroszországról, nem űzheti kedvére az idegeneket. Még csak át sem látja, hogy mihelyst az ő szándékai megvalósulnának, hazája rövid idő alatt, véres katarzisban hullana darabokra.
Valószínűsítjük, hogy jobboldali, tradícionalista patrióták aligha vannak az orosz börtönben…
(folytatjuk)
Bánfalvi Béla - Jövőnk.info