A Kúria az alábbit mondta ki 2014. június 16-ai jogegységi határozatában:
Hiába tiltakoztak ez ellen a bankok,
és hiába mondanak ellen bankszakmai és közgazdasági érvek a Kúria
érvelésének, ezt az álláspontot a kormány azonnal a magáévá tette, és az
Országgyűlés az első elszámolási törvénnyel júliusban a bírósági
perekben nem érintett devizahitelekre kötelező érvénnyel kiterjesztette.
A 2014. évi XXXVIII. törvény, vagyis az első elszámolási törvény így fogalmaz:
(2) Az (1) bekezdés szerinti semmis kikötés helyébe - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - mind a folyósítás, mind pedig a törlesztés (ide értve a törlesztőrészlet és a devizában megállapított bármilyen költség, díj vagy jutalék fizetését) tekintetében a Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza árfolyamának alkalmazására irányuló rendelkezés lép.
(3) Ha a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 200/A. §-ában vagy a Hpt. 267. §-ában meghatározott szerződések esetében és rendelkezések alapján az azokban megjelölt devizaárfolyam alkalmazására vonatkozó rendelkezés a szerződés részévé vált, vagy a törlesztés során a felek ennek megfelelően jártak el, a (2) bekezdés devizaárfolyamra vonatkozó előírását e szerződések esetében és a törlesztés e rendelkezések által érintett időszakára csak a folyósítás tekintetében kell alkalmazni.
2010 óta egyébként nem létezett már törlesztési árfolyamrés a lakáshiteleknél, ezt ugyanis jogszabály megtiltotta. Ugyanezt 2014 júliusában kiterjesztették a szabad felhasználású jelzáloghitelekre is. Most viszont a korábban felszámított árfolyamrés miatti
Az elszámolásról március-áprilisban küldenek hivatalos levelet a bankok volt és jelenlegi ügyfeleiknek.
A Kúria említett jogegységi határozatából már sejteni lehetett, hogy nem sok babér terem az ügyben a bankoknak, hiszen így szól a határozat az egyoldalú szerződésmódosításokkal kapcsolatban (kiemelések tőlünk):
Ezen elvek alapján az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét szabályozó szerződéses rendelkezések akkor nem tisztességtelenek, ha azok a fogyasztó számára világosan és érthetően meghatározzák, hogy a hivatkozott PK véleménynek megfelelő ok-listában megjelölt körülmények változásai milyen módon és mértékben hatnak ki a fogyasztó fizetési kötelezettségére; egyben pedig lehetővé teszik annak ellenőrizhetőségét, hogy az egyoldalú szerződésmódosításra a szerződéses rendelkezések betartásával az arányosság, a ténylegesség és a szimmetria elvének érvényre juttatása mellett került-e sor.
A Kúria jogegységi
határozata elsősorban azokra a peres ügyekre vonatkozott, amelyekben az
ügyfelek a tisztességtelenség megállapítását kérték bíróságoktól. A
július elején elfogadott első elszámolási törvény azonban megfordította a
bizonyítási terhet és kibővítette azt a devizahitelesek széles
tömegére: az elmúlt hónapokban a bankoknak kellett bizonyítaniuk, hogy
általános szerződési feltételeik megfelelnek a Kúria által említett
elveknek, vagyis tisztességesek, így érvényesek is. A törvény így
fogalmaz (kiemelések tőlünk):
a) az egyértelmű és érthető megfogalmazás elvének: annak tartalma a fogyasztó számára nem világos, nem érthető;
b) a tételes meghatározás elvének: az egyoldalú szerződésmódosítás feltételei nem tételesen meghatározottak, vagyis az ok-lista hiányzik, vagy van ok-lista, de az csak példálózó jellegű felsorolást tartalmaz;
c) az objektivitás elvének: az egyoldalú módosítás feltételei nem objektív jellegűek, vagyis a fogyasztóval szerződő félnek módja van a feltétel bekövetkeztét előidézni, abban közrehatni, a módosításra okot adó változás mértékét befolyásolni;
d) a ténylegesség és arányosság elvének: az ok-listában meghatározott körülmények ténylegesen nem, vagy nem a körülmények változásának mértékében hatnak a kamatra, költségre illetve díjra;
e) az átláthatóság elvének: a fogyasztó nem láthatta előre, hogy milyen feltételek teljesülése esetén és milyen mértékben kerülhet sor további terhek rá történő áthárítására;
f) a felmondhatóság elvének: a szerződésmódosítás bekövetkezése esetére nem biztosítja a fogyasztó számára a felmondás jogát vagy
g) a szimmetria elvének: kizárja, hogy a fogyasztó javára bekövetkező feltételváltozás hatása a fogyasztó javára érvényesítésre kerüljön.
(2)9 Az (1) bekezdés szerinti szerződéses kikötés semmis, ha a pénzügyi intézmény a 8. § (1) bekezdés szerinti határidőben nem kezdeményezte a polgári peres eljárás lefolytatását vagy a bíróság a keresetet elutasítja vagy a pert megszünteti, kivéve ha a szerződéses kikötés esetében a 6. § (2) bekezdés szerinti peres eljárás megindításának lehet helye, de az eljárás nem került megindításra vagy az eljárás megindításra került, de a bíróság nem állapította meg a (2a) bekezdés szerint a szerződéses kikötés semmisségét.
(2a)10 Az (1) bekezdés szerinti szerződéses kikötés semmis, ha a bíróság annak semmisségét az elszámolásról szóló külön törvény alapján a Felügyelet által indított közérdekű keresettel indított perben megállapította.
(3)11 A (2) és a (2a) bekezdésben foglalt esetben a pénzügyi intézménynek a fogyasztóval külön törvény szerint meghatározott módon kell elszámolnia.
Bár
a bankok nagy része bíróságon akarta kiharcolni, hogy állapítsák meg
esetében a tisztességességet, ezt eddig jogerősen nem sikerült egyiknek
sem elérnie. A március 1-jéig lezáródó ügyekben (várhatóan a bankok
döntő többsége ide tartozik) április 30-áig el kell számolniuk
devizahiteleseikkel a bankoknak, amit tértivevényes postai levélben
tesznek meg.
Hírfigyelő Szolgálat - Jövőnk.info
