Az év egyik legfontosabb pénzügyi híre, hogy megújulnak a magyar
bankjegyek. Izgalmas kérdés, hogy honnan tudják a szakemberek, mikor
kell lecserélni egy ország bankjegyeit, mikor jön el a csere időpontja,
és pontosan milyen biztonsági elemekkel kell "felszerelni" a pénzeket
ahhoz, hogy igazán korszerűnek számítsanak.
A Pénzcentrum a Magyar Nemzeti Bank friss, Versenyben a technikával és a hamisítókkal
című tanulmányából arra is keresi a választ, melyek azok az elemek,
amelyek biztonságossá, rendkívül nehezen hamisíthatóvá teszik az új
forintot.
Nem árulunk el újdonságot azzal, hogy a gazdaság szereplői által végzett fizetési műveleteket jellemzően elektronikus úton vagy készpénzben bonyolítják le. Nemzetközi kutatások ugyanakkor azt támasztják alá, hogy a készpénz továbbra is fontos része a gazdaság működésének, így mindennapi életünknek. Magyarországon a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfőbb ügyfelein - a hitelintézeteken és a Postán - keresztül hozza forgalomba a forintbankjegyeket és érméket. A bankok és a Posta az MNB-nél vezetett bankszámlájuk terhére hasonlóan vehetnek fel készpénzt, mint ahogyan a magánszemélyek is a saját bankszámlájukról a bankfiókban teszik. A készpénz végső állomása szintén az MNB: a nem megfelelő minőségű bankjegyek megsemmisítése a jegybank kizárólagos joga, miként az is, hogy az elavult címletek bevonásáról döntsön.
Mikor érdemes a forgalomban levő pénzek címletösszetételén változtatni?
Ha
a lakosság nem használ egy adott - jellemzően érme - címletet, s az
gyorsan "kicsapódik" a forgalomból. Ez történt hazánkban az 1 és 2
forintosok esetében, ami miatt az MNB a címletek bevonása mellett
döntött. Szintén indokolhatja a fizetőeszközök címletösszetételében való
változtatást, ha egy adott kisebb értékű bankjegycímlet minősége
drasztikusan leromlik. Ekkor többet kell belőle selejtezni, és komoly
költséget jelent az évente nagy mennyiségben leselejtezendő bankjegyek
pótlása. Ebben a helyzetben a jegybank dönthet úgy, hogy érmével váltja
fel a bankjegyet (ez történt Magyarországon 2009-ben, amikor a 200
forintos bankjegyet érmére cserélték).
Jellemzően bővül a
bankjegyek címletskálája, ha megugrik az infláció - azaz romlik a pénz
vásárlóereje. Erre hazánkban az 1990-es években volt példa, amikor
szükségessé vált az 5000, 10 000 és 20 000 forintos bankjegyek
bevezetése a fizetési forgalom megkönnyítése érdekében. Ugyanakkor a
magas címletértékű bankjegyek kibocsátása nemcsak készpénzlogisztikai
szempontból mérlegelendő. A rejtett gazdaság elleni küzdelem
szempontjából kifejezetten nem kívánatos a magas címletértékű bankjegyek
forgalomba kerülése.
Minden igénynek megfelelni
Régen
persze minden egyszerűbb volt: a bankjegyeket a bankokban kézzel
ellenőrizték, számolták, az utcákon nem voltak sem parkolóórák, sem
pénzt kezelő automaták. A művészek által megtervezett, majd a különleges
eljárások alkalmazásával különleges papírra, igényesen nyomtatott
bankjegyek, bonyolult biztonsági elemek nélkül is, akár évtizedekig
szolgálhattak a forgalomban.
A modern bankjegyeknek (az elmúlt húsz évben) azonban már más feltételeknek is meg kell felelniük:
- természetesen a bankjegyeken található, a másolatoktól az eredeti pénzt egyértelműen megkülönböztető biztonsági elemeket az utcai automatáknak is fel kell ismerniük.
- egyre jobb minőségű fénymásolókat, printereket lehet vásárolni, melyek akár bankjegyhamisításhoz is felhasználhatók.
A
forgalomban lévő forint bankjegysorozat legrégebbi címleteinek
kibocsátása 17 évvel ezelőtt kezdődött, de ezek, a tervezés folyamatát
is figyelembe véve már a "felnőtt kort" is elérik.
A kibocsátás
kezdete, vagyis 1997 óta eltelt évek során a technikai korszerűség és a
hamisítókkal szembeni előny megőrzése érdekében folyamatosan
fejlesztették a címleteket, melyekre újabb, a hamisítás ellen
hatékonyabban védő, a lakosság és a pénztárosok által is egyszerűbben
ellenőrizhető elemek kerültek.
A bankjegysorozat ugyanakkor
műszaki szempontból természetes módon avul és ezt a hamisítók is
igyekeznek kihasználni: egyre jobb minőségű másolatokat készítenek.
Az
alkalmi hamisítók egyszerű hamisítványai mellett folyamatosan jelennek
meg a forgalomban a felkészültebb műhelyekben előállított, kifinomult
módszerekkel készített "profi" másolatok is. Ezek gyakran a boltok
pénztárosait is megtévesztik. Ráadásul a hamisítók célpontjaivá a
nagyobb egyedi kárértéket jelentő, legmagasabb értékű címletek (20 000,
10 000 és 5000 forintosok) váltak.
Új jelek a bankjegyen
A
megújuló forintbankjegyek - a kor követelményeinek megfelelve - a
tradíció méltó folytatását is kifejezik, hiszen a látható és nem látható
biztonsági megoldások rendszere harmonikusan illeszkedik a már ismert
főbb grafikai motívumok környezetébe.
A bankjegy papírjában
egyrészt olyan - fény felé tartva, átnézetben látható - vízjel
található, amelyben a portré mellett már a címletérték is megjelenik
másrészt a bankjegy közepétől jobbra található biztonsági szálon is
olvasható az MNB betűk mellett a 10 000 értékjelzés.
Forrás: MNB
Ugyancsak
könnyen ellenőrizhető az előoldalon a megújult hologram is, melynek
egyes elemein az értékjelzés illetve Magyarország címere látható.
A pénztárosok számára több, csak UV-lámpával ellenőrizhető elem is található:
Forrás: MNB
A
fejlesztett bankjegyeken UV-A és UV-C fényben is több színben világít
az Eszter-gomi Bazilika kupolájának képe és további segítség a
pénztárosok számára az is, hogy a hologram fólia egyes elemei szintén
fluoreszkálnak.
A fejlesztések során gondoltak a vakokra és a
gyengénlátókra is, akik számára tapintható, nagy festék rétegvastagságú
felületek segíthetik az azonosítást:
"Vakjel" Forrás: MNB
Tehát az Euro bevezetéséről nincs behatárolható napirendi pont az MNB-nél...
Cikkünk a Magyar Nemzeti Bank tanulmánya alapján készült.
Hírfigyelő Szolgálat - Jövőnk.info
