Van egy jó és egy rossz hírünk is a lakossági hitelekkel kapcsolatban, de kizárólag a hozzáférhető statisztkák tükrében;
* A jó hír: megállt a nem teljesítő hitelek arányának, vagyis az NPL-rátának a növekedése a második negyedévben, sőt 19,2%-ról 18,8%-ra csökkent a mutató.
- A rossz hír részben a jó hírből következik: a 90 napon belüli késedelemben lévő hitelek aránya viszont 14,1%-ról 14,5%-ra nőtt.
- Az összkép némi javulása inkább a forinthiteleseknek és a növekvő lakossági hitelfelvételnek köszönhető. Az “őszi megsegítésükre” váró devizahitelesek háza táján még romlott is a helyzet, vagyis nincs szó arról, hogy a lakosság a mentőcsomag helyett hirtelen saját fizetőképességében kezdett volna bízni.
Kettős fordulat olvasható ki az MNB tegnap közzétett második negyedéves
statisztikáiból a lakosság hiteltörlesztésére vonatkozóan. Miközben örvendetes
módon kisebb arányt képviselnek azok a hitelek, amelyeket 90 napon túli
késedelemmel törleszt a lakosság, vagyis lefordult március végi történelmi
csúcsáról az NPL-ráta, eközben emelkedett a 90 napon belül nem törlesztett
hitelek aránya. Előbbi 18,8%-on, utóbbi 14,5%-on állt június végén.
Az arány csökkenése nem csupán az új hitelkihelyezések javulásának köszönhető,
a nem teljesítő hitelek állománya is csökkent. A lakosság 6426 milliárd
forinttal tartozott e statisztika szerint a hitelintézeteknek, amelyből 4290
milliárd forintnyi (vagyis 66,8%) tekinthető szerződés szerint törlesztő
hitelnek. A bajban lévő hitelek állománya 1,9%-kal magasabb az egy évvel
korábbinál, hiszen megközelítette az 1207 milliárd forintot. Március végi
történelmi csúcsához képest viszont 2,9%-kal alacsonyabb a szám annak ellenére,
hogy három hónap alatt gyengült a forint a frankhoz képest, vagyis az
átértékelődés inkább növelte, mint csökkentette volna az állományt.
Mely hiteleknél vannak igazán gondok?
Ebbe a kategóriába tartoznak egyértelműen a szabad felhasználású jelzáloghitelek, függetlenül attól, hogy forint- vagy devizaalapúakról van szó. Drámainak mondható, hogy a jelentős részben fogyasztási célra, de az alacsonyabb kamat miatt ingatlanfedezet mellett felvett hitelek mindössze közel felét törleszti szerződés szerint a lakosság. A legjobban a támogatott lakáshitelek teljesítenek a maguk tartósan 4-5 százalék körüli NPL-rátájukkal.
A teljes lakossági NPL-ráta csökkenése inkább a forinthiteleknek köszönhető,
ezeken belül a nem támogatott lakáscélú forinthitelek nem teljesítési aránya
három hónap alatt 15,4%-ról 14,5%-ra csökkent. Az arány csökkenése itt
valószínűleg annak köszönhető, hogy tavalyhoz képest közel másfélszeresére nőtt
– az elemzők szerint, ami cask propaganda célzatú - az új forinthitel-kihelyezések
összege és a “friss” hitelek (FIGYELEM! - ezek szerint még van más pénznemben
is kihelyezés) javítják a statisztikát. Ezzel
szemben a devizaalapú jelzáloghitelek NPL-rátája viszont sajnálatos módon
23,1%-ról tovább nőtt 23,2%-ra, ezen belül a devizaalapú lakáshiteleké
pedig 17,7%-on stagnált.
A devizahitelesek közelgő megsegítése szempontjából nem mindegy, milyen arányt
képviselnek az egyes hiteltípusok a jelentősen késedelmes hitelek körében. A devizahitelesek "megmentésének"
fontos aspektusa lenne a 90 napon túli késedelmek problémájának, vagyis az
igazán bajban lévők helyzetének a rendezése, erről azonban manapság kevés szó
esik. Miközben elsősorban a devizaalapú jelzáloghitelek helyzetének kezeléséről
lehet hallani, a nem teljesítő hitelek mindössze 65%-a esik ebbe a kategóriába,
jelentős ugyanis a bedőlt szabad felhasználású forinthitelek és a nem
ingatlanfedezetű hitelek állománya is.
Hogy közel állhatunk a probléma tetőzéséhez, arra a 90 napon túl késedelmes
hitelek arányának örvendetes csökkenése és a gazdasági növekedés (???)
beindulása, emellett néhány, fizetőképességet érintő kormányzati intézkedés
(pl. rezsicsökkentés?) is reményt ad. Úgy vélik, hogy a kisebb fizetési
problémák enyhítésében a jogosult ügyfelek közel 40%-a által igénybe vett
árfolyamgátnak is volt némi szerepe – persze, kizárólag statisztikai.
Kétségtelenül rombolhatja azonban a fizetési fegyelmet a "devizahiteles
mentőcsomag" folytonos ígérete, ezért illene a kormányzatnak idén végleges
intézkedéscsomaggal előállnia.
Javíthatja a fizetőképességi problémát, de átütő megoldást valószínűleg nem hoz, ha a tisztességtelen szerződéses feltételek miatti hitel-újraszámítás nyomán csökken majd a bajban lévő törlesztési terhe és tőketartozása.
Az eddigi megoldások - akár bankiak, akár államiak -
nem hoztak egyértelmű javulást, ami az átstrukturált hitelek állományának
romlásában is látható. A 788 milliárd forintnyi hazai átstrukturált lakossági hitelnek több mint a fele (51,8%-a) volt
június végén 90 napon túli késedelemben, szemben az egy évvel korábbi 46%-kal. A
bankok lakossági hitelportfólió-tisztítása eközben továbbra is lassan halad. A
jelzáloghitelek mögötti fedezet érvényesítésének jogi lehetőségét tovább rontja
a kilakoltatási moratórium meghosszabbítása és a devizahitelekhez kapcsolódó
végrehajtások leállítása is.
A Nemzeti Eszközkezelő – ami egy ál-államosító intézménye a rezsimnek,
valójában mát folyik az idő közben létrehozott fiktív érdekcsoportok és
ingatlan-mágnások magánkezére játszása, a valódi érték töredékéért - májusig 60
milliárd forintnyi hitelintézeti tartozástól szabadította meg a lakosságot. Év
végéig várhatóan teljesíti az intézmény a korábbi célt, miszerint 25 ezer
ingatlant vesz át az adósoktól,
megszabadítva őket a hitel terhétől és tulajdonuktól, hogy bérleti díjban
adózzanak. Ez nem más, mint a most be nem szedett kamatok átstruktúrálása.
A bankok nagy része hasznosnak tartaná a program időbeni kiterjesztését,
ugyanakkor a bizonytalan tartalmú, de régóta lebegtetett magáncsőd
bevezetésével kapcsolatban nagyobb megosztottságot tapasztalunk a pénzügyi
szektorban.
Hogy miként rendezzék a 90 napon túli
késedelembe esett ügyfelek problémáját?
Megosztott a szakma:
* szóba jöhet a részleges tartozáselengedéssel kombinált forintosítás (ilyen volt 2012-ben),
* a Nemzeti Eszközkezelő jogosultsági körének kiterjesztése
* egy olcsó (pl. állami) kiváltó hitel biztosítása mellett
* a magáncsőd bevezetése,
* az elsétálási (walk-away) jog megadása.
Ősszel dőlhet el állítólag – nyílván felhasznált kampányfogás az önkormányzati választások miatt, hogy az árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosítások elszámolása mellett a forintosítás is hoz-e tehercsökkenést a devizahitelesek számára, illetve hogy a forinthitelesekre is kiterjedő, jelentős késedelmeket kezelő állami megoldás rendelkezésre áll-e majd a nem fizetés problémájának átfogó rendezésére.
Bíró Dalma – Jövőnk.info
