A lap idézi Dilma Rousseff brazil elnököt, aki nem zárta ki, hogy a BRICS csoport - az öt legnagyobb fejlődő ország, Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika közössége - segítséget nyújtson az államcsőd közelében lévő Argentínának, ha az ilyen irányú kéréssel fordul a csoport felé.
A lap emlékeztetett arra,
- hogy Július 18-án a
Buenos Aires-be látogató Csi Csinping kínai miniszterelnök, és Argentína
elnöke Cristina Fernandez de Kirchner mintegy 6,3 milliárd dollár
értékű infrastrukturális fejlesztésekhez nyújtandó kínai kölcsönről
egyezett meg. Az összeg nagyobbik részét, 4,2 milliárd dollárt
hidroelektromos gátak építéséhez, 2,1 milliárd dollárt pedig
tehervasút-pálya fejlesztéséhez folyósítja Kína.
A két ország
egyúttal egy 11 milliárd dollár értékű valutacsere megállapodást is
kötött, ami Argentína központi bankjának tartalékát 41 milliárd dollárra
növeli. A megállapodás - amihez hasonlót Magyarországgal is kötött Kína
- növeli a kínai valuta, a jüan nemzetközi használatát és teljesen
átválthatóvá tételét, egyben csökkenti a dollártól való függést.
A
BRICS öt tagállama július 16-án 100-100 milliárd dolláros alaptőkével
valutaalapot és fejlesztési bankot hozott létre, ahogy a bejelentéskor
fogalmaztak, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) alternatívájaként.
A
fejlesztési bank (New Development Bank, NDB) beruházási projekteket
finanszíroz majd, a valutaalap (Contingent Reserve Arrangement, CRA)
pedig tartalékként szolgál a BRICS országokat sújtó pénzügyi
turbulenciák idejére - mondta Dilma Rousseff brazil elnök, a
csúcstalálkozó házigazdája. "Az intézményeket nem mások ellen, hanem
saját javunkra hoztuk létre" - hangsúlyozta. Dilma Rousseff szerint
ezzel alternatívát kívánnak nyújtani a fejlődő országoknak
infrastrukturális projektek finanszírozásához, hogy ezzel is
kompenzálják a vezető pénzintézetek nem elegendő hiteleit. A két
pénzintézet tulajdonképpen a washingtoni székhelyű Világbank és
Nemzetközi Valutaalap (IMF) tükörképe és azzal a céllal jött létre, hogy
erősítse a fejlődő világot képviselő öt ország nemzetközi pénzpiaci
súlyát és jelentőségét.
A BRICS a világ lakosságának a felét, a Föld szárazföldi területének 26 százalékát képviseli.
Az
NDB székhelye Sanghaj lesz, elnökségét pedig az alapító tagok rotációs
rendszerben töltik majd be. Elsőként India delegáltja veszi át a bank
irányítását, majd sorrendben Brazília, Oroszország, Dél-Afrika és Kína
képviselője követi. A tagországok 10 milliárd dollárral járulnak hozzá a
bank alaptőkéjéhez, majd az így összejött 50 milliárd dollárt később
100 milliárd dollárra emelik. A bank a BRICS országokban és az általuk
képviselt fejlődő régiókban finanszíroz majd fejlesztési projekteket.
A
CRA valutaalap is 100 milliárd dollárral jön létre, a legnagyobb
összeget, 41 milliárd dollárt Kína teszi be a közösbe. Brazília,
Oroszország, India 18-18 milliárd dollárral, Dél-Afrika pedig 5 milliárd
dollárral járul hozzá az alaptőkéhez.
A két pénzintézet
tulajdonképpen a washingtoni székhelyű Világbank és Nemzetközi
Valutaalap (IMF) tükörképe és azzal a céllal jött létre, hogy erősítse a
fejlődő világot képviselő öt ország nemzetközi pénzpiaci súlyát és
jelentőségét. Elemzők szerint a két pénzintézet megalapítása a BRICS
országok egyértelmű elhatárolódását jelenti a "kiszolgált"és "az
Egyesült Államok befolyása alatt álló" washingtoni intézményektől. "Nem
konkurenciaként, hanem kiegészítőként kívánunk szolgálni" -
hangsúlyozták azonban brazil diplomaták.
A házigazda, Dilma
Rousseff "történelmi aktusnak" nevezte a két pénzintézet létrehozását,
Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig "hatékony eszköznek" nevezte a
tartalékalapot. A brazil elnök hangsúlyozta, hogy a BRICS országok sem
hegemóniára, sem dominanciára nem törekszenek, hanem alternatívát
kívánnak nyújtani a fejlődő országoknak infrastrukturális projektek
finanszírozásához, hogy ezzel is kompenzálják a vezető pénzintézetek nem
elegendő hiteleit.
Dél-Amerika harmadik legnagyobb gazdasága 13
év után ismét technikai csőddel néz szembe, miután a határidő lejártáig
nem vezettek eredményre az argentin gazdasági miniszter és az amerikai
kötvénybefektetők tárgyalásai New Yorkban egy több száz millió dolláros
kamattörlesztésről. Argentína szerette volna átütemezni adósságait, ebbe
viszont két amerikai fedezeti alap nem egyezett bele. Az ügy bíróság
elé került az Egyesült Államokban, és elrendelték, hogy Argentínának
fizetnie kell azoknak a befektetőknek, akik nem voltak hajlandók
belemenni a 2005-ben és 2010-ben végrehajtott átütemezésbe az ország 100
milliárd dolláros adósságteher alatt roskadozó pénzügyi rendszerének
2001-es összeomlása után. (Az átstrukturálásba egyébként a hitelezők 93
százaléka beleegyezett.)
Argentína azonban nem teljesítette egy
2033-as lejáratú diszkont államkötvény június 30-án esedékessé vált 539
millió dolláros kamattörlesztését, így viszont a többi adósságát sem
törleszthette, bár elvileg képes és hajlandó is fizetni. Axel Kicillof
argentin gazdasági miniszter ugyanakkor elhárította a csődre való
utalásokat, és kijelentette: országa állampolgárai megőrizhetik
nyugalmukat, a csütörtöki nap éppen olyan lesz, mint bármelyik másik, és
a világ forog tovább.
A Standard & Poor's (SP) hitelminősítő
már a határidő lejárta előtt szelektív nem törlesztő (SD) kategóriába
sorolta vissza Argentína már eddig is mélyen spekulatív hosszú és rövid
futamidejű szuverén devizaadósságát.
Megjegyzés
A nyugati média ezzel tulajdonképpen elismerte, hogy nem tudnak síkra szállni a BRICS gazdasági erejével már... Egyet nem ismer el csupán, hogy ne még mindig görcsösen kapaszkodva a semmibe - feltételes módban közöljön!!! Nem, már SEGÍTETTEK is! Sokkal hamarább, mint azt gondoltátok volna. Az adódó lehetőség (Az USA dölt bele ismét saját kardjába - nemhiába, kard által vész el ki kardot ragad... aki másnak vermet ás, maga esik bele...) maximális felismerésével és kihasználásával mért kellő csapást az USA-ra.
Bíró Dalma összeállítása - Jövőnk.info