Úgy egy hónappal ezelőtt, az esetleges munkáslázadások leverését
szimuláló kínai gyakorlatról készült képek láttán azon elmélkedtünk,
vajon mit tud Kína, amit az Egyesült Államok nem. Kiderült, hogy semmit.
Az amerikai védelmi minisztérium már 2008-ban, jóval a gumilövedékes
szimulációk előtt, több tanulmányt rendelt a polgári elégedetlenségi
mozgalmak dinamikájáról és a hadsereg legoptimálisabb válaszlépéseinek
feltérképezéséről.
A projekt neve „Minerva Kutatási
Kezdeményezés” célja pedig „az Egyesült Államok számára stratégiai
fontosságú területeket alakító társadalmi, kulturális, viselkedéstani és
politikai erők megértése”.
A részleteket elsőként közzétevő The Guardian a következőket írja:
A multi millió dolláros program célja, hogy azonnali és hosszú távú,
„háborús helyzetben is alkalmazható betekintést” adjon a „védelmi
közösség” magas rangú tisztségviselői és döntéshozói számára, valamint,
hogy a „harcosok által követett parancsok” irányelveit kommunikálja.
A Minerva célja egyszerű: feltérképezni, hogy miként mennek végbe az
erőszakos politikai felforgatások, értsd, társadalmi összeomlások, a
közösségi hálózatok korában és felkészülni a válaszlépésekre a „békés
tevékenységeket és tiltakozó mozgalmakat célozva”.
A 2014-2017
között megfinanszírozott projektek között volt az a Cornell Egyetem
által vezetett, de az amerikai légierő tudományos kutatási részlege
által felügyelt tanulmány is, ami „a társadalmi mozgalmak
mobilizációjának és terjedésének dinamikájára fejleszt” tapasztalati
modellt. A projekt célja meghatározni a társadalmat megfertőző
eszmék/folyamatok kritikus tömegét, az ezeket kiváltó személyek
digitális lábnyomának tanulmányázásával. Ilyen események például a
2011-es egyiptomi forradalom, a 2011-es Duma választások Oroszországban,
a 2012-es nigériai üzemanyagválság vagy a 2013-as Gazi parki
tiltakozások Törökországban.
Megvizsgálják a Twitter
bejegyzéseket és párbeszédeket, a „társadalmat megfertőző folyamatok
során mobilizált személyek azonosítása és a mobilizálás időzítésének
meghatározása érdekében.
A Washington Egyetem által elnyert
másik projekt azt hivatott meghatározni, hogy milyen körülmények közül
erednek a nagyszabású politikai és gazdasági változásokat elérni akaró
politikai mozgalmak. Az amerikai hadsereg által felügyelt projekt olyan
tartósan jelenlévő mozgalmakra összpontosít, amelyek legalább 1000
résztvevővel rendelkeznek és összesen 58 országot vizsgál.
A
Minerva tekintélyes finanszírozást tudhat maga mögött. Legalább 75
millió dollárt terveznek elkölteni öt év alatt. Az amerikai kongresszus
egyedül ebben az évben 17,8 millió dollárt irányzott elő rá.
Egy másik, csaknem 2 millió dolláros projekt a klímaváltozás miatti társadalmi zavargások kockázatait vizsgálja.
Ennyit tehát a projekt égisze alatt folyó kutatásokról. Ami azonban
leginkább aggasztó, hogy egy ilyen, pusztán elméleti társadalomtudományi
kísérlettől az ember semmilyen gyakorlati alkalmazást nem várna. Sajnos
a valóság mást mutat.
Bár a haditengerészet kutatórészlegének
felügyelője, Dr. Harold Hawkins, a kezdetektől arról biztosította az
egyetem kutatóit, hogy csupán „alapvető kutatási erőfeszítésről van szó,
így nem kell aggódni esetleges alkalmazott tényezőktől”, az érintettek
találkozóján mégis kiderült, hogy a védelmi minisztérium konkrét
„alkalmazásokba” kívánja önteni a kutatás által feltárt eredményeket,
írja a kutatásban résztvevő egyik professzor. A professzor arra ösztönzi
kutatóit, hogy „az eredményeket, jelentéseket, stb. oly módon tálalják,
hogy a [védelmi minisztérium] egyértelműen lássa azok gyakorlati
bevetésének lehetőségeit.”
Egyre több tudós nézi kritikus
szemmel az amerikai kormány azon erőfeszítéseit, amelyek a
társadalomtudományok militarizálását célozzák a háború érdekében.
Az összekötőkapocs a láncszemek között? Természetesen az Amerikai Nemzetbiztonsági Hivatal (NSA).
Az egyik hadgyakorlat forgatókönyve szerint a Sierra Club nevű ismert
szervezet környezetvédelmi aktivistái egy Missouri közeli szénerőmű
által termelt szennyezés miatt tüntettek. A résztvevők feladata „a
’problémamegoldók’ és a ’problémaokozók’ azonosítása volt, valamint,
hogy az információs stratégia célpontját képező lakosságot azok felé a
nézőpontok és értékrendek felé húzzák, amelyek a katonai stratégia
végcélját képezték”.
Az ilyen hadgyakorlatok teljes összhangban
állnak a Pentagon más dokumentumaival, amelyek szerint az NSA tömeges
megfigyeléseinek elsődleges motivációja a környezetvédelmi, energiaügyi
és gazdasági sokkok destabilizáló hatásaira való felkészülés.
Ahogy a Guardian újságírója nagyon is találóan összegzi:
„A Minerva tipikus példája a katonai ideológia súlyosan beszűkült,
önmaga ellen dolgozó gondolkodásmódjának. Ami pedig ennél is rosszabb,
hogy a hajlandóság teljes hiánya a védelmi minisztérium részéről a
legalapvetőbb kérdések megválaszolására, egyértelműen bizonyítja, hogy a
katonaság tántoríthatatlanul védelmez egy növekvő népszerűtlenségnek
örvendő globális rendszert egy elenyésző kisebbség érdekében, miközben a
titkosszolgálatok minden lelkiismeret furdalás nélkül potenciális
terroristának bélyegeznek mindenki mást.”
Miért nem vagyunk
meglepve, hogy mire a tömeges társadalmi összeomlás beindul, szinte
mindenki, aki egy kicsit is veszélyezteti az összeomló rezsimet, már
terroristának fog számítani?
Hírfigyelő Szolgálat - Jövőnk.info