 |
A Donyeck megye függetlenségéről vasárnapra tervezett népszavazás elhalasztására kérte Vlagyimir Putyin tegnap a kelet-ukrajnai oroszbarát vezetőket, akik azt mondták, hogy „fontolóra veszik” az orosz államfő javaslatát. Az ukrán kormányfő hallani sem akar Putyin javaslatáról, az elnökjelölt viszont üdvözli.
Putyin Didier Burkhalter svájci külügyminiszterrel, az Európai Biztonsági és Együttműködési szervezet (EBESZ) soros elnökével folytatott moszkvai tárgyalásait követően állt elő a javaslattal: tolják el az ukrajnai népszavazást. Az orosz elnök arra hivatkozott, hogy még a népszavazás előtt meg kell teremteni a párbeszéd feltételeit, egyúttal pedig a kelet-ukrajnai erőszakcselekmények beszüntetésére és a kijevi vezetés „terrorellenes hadműveletének” felfüggesztésére szólított fel. Denisz Pusilin, a szakadár „donyecki népköztársaság” önhatalmúlag kikiáltott vezetője közölte, hogy csütörtöki gyűlésükön megvitatják a felvetést. Az ukrán kormányfő, Arszenyij Jacenyuk hallani sem akar Putyin javaslatáról. Petro Porosenko ukrán elnökjelölt ennek ellenére üdvözölte Vlagyimir Putyin orosz államfő azon szerdai javaslatát, hogy halasszák el a kelet-ukrajnai Donyeck megye függetlenségéről vasárnapra tervezett népszavazást.
Putyin azt is elmondta, hogy „a Kijevben kitűzött elnökválasztást önmagában helyes irányba vivő folyamatnak” tartja, és hozzátette, hogy visszavonták az orosz csapatokat az ukrán határról. Az elnök arról is beszámolt, hogy Angela Merkel német kancellár kerekasztal-tárgyalásokat javasolt a válság megoldására a konfliktusban érintett valamennyi fél vezetőinek részvételével. Oroszország támogatja Merkel kezdeményezését. Burkhalter közölte, hogy az EBESZ hamarosan javaslatot tesz az ukrán válság rendezésének menetrendjére. A svájci diplomácia vezetője emlékeztetett arra, hogy kedden Bécsben az EBESZ-tagállamok külügyminiszterei megvitatták a rendezési tervet, amely négy fő pontra osztható: a fegyverszünet elérésére, a feszültségek terjedésének megakadályozására, a párbeszéd megteremtésére és a választásokra.
Viszont Arszenyij Jacenyuk ukrán(zsidó) "miniszterelnök" elutasítóan fogadta Vlagyimir Putyin bejelentését a szakadárok népszavazásának elhalasztásáról. „Vlagyimir Vlagyimirovics (Putyin), ez az üres fecsegés valahogy nem méltó Önhöz, egy nagy ország elnökéhez” – mondta Jacenyuk szerdán, a kelet-ukrajnai Harkivban tartott kihelyezett kormányülés végén. Az ukrán kormányfő szavai szerint tájékoztatni kell az orosz államfőt arról, hogy Ukrajnában hivatalosan nincs betervezve május 11-re semmiféle népszavazás. „Ha pedig az Oroszországtól az általa támogatott terroristák és szeparatisták parancsot kaptak az elhalasztására annak, ami nincs is tervbe véve, akkor azt majd egymás között elintézik”. Jacenyuk előzőleg, William Hague brit külügyminiszterrel folytatott kijevi megbeszélése után azt hangoztatta, hogy a válság rendezéséhez a nemzetközi közösség összehangolt fellépésére van szükség. Hague pedig úgy fogalmazott, hogy „borzalmas csapást” jelentene a demokráciára, ha az ukrajnai ügyekbe való orosz beavatkozás megakadályozná a május 25-ére kiírt ukrán elnökválasztás megtartását. Victoria Nuland európai ügyekért felelős amerikai külügyi államtitkár-helyettes pedig bejelentette, hogy az Egyesült Államok szankciókat fog bevezetni az orosz gazdaság egész sor ágazata ellen, ha Oroszország fokozza Ukrajna elleni agresszióját.
Szerdán az Ukrajinszka Pravda kijevi hírportál birtokába kerültek olyan, aláírásra váró a dokumentumok, amelyekből kirajzolódik a kelet-ukrajnai Luhanszki megye függetlenné válásának, illetve Oroszországhoz vagy újra Ukrajnához való csatlakozásának a menetrendje. Az állítólag orosz politikai szakértők által kidolgozott, az ukrán titkosszolgálatok által megszerzett dokumentumokból ítélve a luhanszki szakadárok a krímihez hasonló forgatókönyvvel számolnak: a népszavazás után önálló állam alakulna a megye határain belül, majd meghatározott feltételek mellett csatlakozna Oroszországhoz. Ukrajna forrongó keleti részén folytatódtak az összetűzések az oroszbarát fegyveres hazafiak és a nyugatzsoldban tengő biztonsági erők között. Az utóbbiak szerdán reggel visszafoglalták a szakadároktól a Donyeck megye déli részén lévő Mariupolban a városházát, de délután az oroszbarát csoportok ismét hatalmukba kerítették. A kijevi belügyminisztérium sajtószolgálata szerint egyórás tűzharc alakult ki a fegyveresek és a belügyi erők között Mariupol környékén, miután a szakadároknak nevezett orosz-ajkú hazafiak megtámadták a biztonsági erők egyik autóbuszát. A tűzpárbajban egy orosz életét vesztette, két másikat pedig lefegyvereztek és őrizetbe vettek. Az egyik közülük Ihor Kakidzjanov, aki magát a „donyecki népköztársaság védelmi miniszterének” nevezi. Változatlan az orosz csapatok elhelyezkedése az ukrán határ mentén – reagált a Pentagon szerdán azt követően, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök ezeknek az egységeknek a visszavonásáról tett bejelentést. Steve Warren ezredes, az amerikai védelmi minisztérium szóvivője közölte: az orosz erőket nem vonhatták vissza úgy, hogy azt a Pentagon ne észlelte volna. Emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államok már régóta sürgeti Oroszországot, hogy rendelje vissza egységeit Ukrajna határáról, és csökkentse a feszültséget a szomszédos országban.
Gölöncsér Miklós összeállítása - Jövőnk.info