Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz: Csípőtök legyen felövezve, kezetekben pedig égő gyertya legyen. Hasonlítsatok az olyan emberekhez, akik urukra várnak, hogy mihelyt megérkezik a menyegzőről és zörget, rögtön ajtót nyissanak neki. Boldogok azok a szolgák, akiket uruk megérkezésekor ébren talál. Bizony, mondom nektek, felövezi magát, asztalhoz ülteti őket, körüljár és felszolgál nekik. És ha a második vagy a harmadik őrváltáskor érkezve is így találja őket, boldogok azok a szolgák.
Lk 12,35-38
Elmélkedés: Amikor Jézus a végsők időkben történő második eljöveteléről beszél tanítványainak, legfőképpen a virrasztás fontosságát köti lelkükre. A keresztény virrasztás tehát nem más, mint Jézus visszatérésének éber várása és az arra való lelki felkészülés. A világ sokszor elvonja figyelmünket erről a végső találkozásról, erről a végső célunkról. Ez az éberség elvesztését jelenti, amikor az ember megfeledkezik arról, hogy találkoznia kell az Úrral. A bűnben élő ember csak a jelennek él, s nem gondol sem a jövőre, sem bűnös cselekedeteinek következményére. Egy jövőbeli esemény, Krisztus majdani érkezése, hatással van jelen életünkre. Az éber virrasztást segíti a szüntelen imádkozás.
(Napi Evangélium)