Kiegészítés a „150 ezer törökkel néztünk farkasszemet…” cikkhez.
Igen a magyar nép mindig is harcos nép volt. Mi mindig csatáztunk valakivel vagy valakikkel. Amikor idejöttünk a kárpát medencébe, pár évre rá 907-ben már a pozsonyi csatában visszavertük a 10-15 szörös túlerőt. Utána jó pár évtizedig nem szóltak a magyarokhoz. Később is mi mindig farkasszemet néztünk azokkal akik mi rajtunk akartak keresztül menni úgy, hogy leigáznak és behódoljunk nekik. Mi magyarok, itt európa közepén mindig csatáztunk és nem csak hazánkat védtük, hanem védtük másnak a seggét is. Ha mi nem csatázgatunk itt annyit, hanem azt mondjuk: Uraim nem csatázunk, behódolunk mindig annak aki rajtunk keresztül akar menni. Mi lett volna itt európa országaival? Mi lett volna olaszokkal, osztrákokkal, németekkel és még sokan másokkal.
Igen mi farkasszemet néztünk a tatárokkal a törökökkel, de a többi háborúban is mi tartottuk vissza a hordákat. Gondoljunk csak a másodi világháborúban meddig tartottuk vissza az orosz hordától európát. A több hónapig tartó Budapest ostromot, és még sok más csatát.
Igen mi Magyarok nem engedtünk idegen hódítóknak, és kiáltunk mindig a többszörös túlerővel szemben, még a biztos halál ellenében is midig harcoltunk. Miért?! Mert talán mi mindig is harcosok voltunk, és számított valami a Haza.
Körülöttünk nem sokan vívtak annyi csatát mint mi. Ezzel nem magunkat akarom dicsőíteni, de sokan nem tartanának ott ahol vannak, ha mi nem állunk ki minden rajtunk keresztül átgázoló, hódító nép ellen.
A mi történelmünkben van sok fekete folt, amire nem vagyunk büszkék, de rengeteg olyan is van, amire nagyon is büszkének kell lennünk. Így minden csatában elhuny katonákra civilekre büszkének kell lennünk.
Magyarországon merjünk magyarnak lenni és hazafiasan gondolkodni!
Dicsértessék a Jézus Krisztus!
Varró Péter - Jövőnk.info